Kimondta a bíróság: Hernádi nem bűnös

"Hernádi Zsolt nem bűnös"

Sem megdöbbenés, sem csalódottság nem tükröződött Dr. Gellért Balázs arcán az ítélethirdetéskor, pedig ő képviselte a vádat a Mol-vezér elleni perben hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében. Hernádit egy kisrészvényes, a Mol volt vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona jelentette fel, szerinte a cég vezetője jelentős kárt okozott neki azzal, hogy lefizette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt, és erről nem számolt be a Mol-közgyűlés előtt. A cég részvényei az ügylet miatt nagyot estek, többmillió forint kárt okozva a részvényesnek.

Hernádi szerint ezzel lezárult az ügy

Fotó: Bruzák Noémi

A vád csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés volt, Dr. Nyilas Levente, bíró pedig most első fokon úgy ítélt, Gellérték vádja nem áll meg, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Hernádi bűnösségét nem lehet kimondani. Vagyis nem állítható, hogy pénzt fizettett azért a horvát miniszternek, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítását.

Mellesleg a bíró szerint a cég részvényei esése miatt a Mol-vezérét egyébként sem lehetett volna csalásért elítélni, de ez az ügy szempontjából mellékes, a lényeg, hogy Hernádi Zsolt végre fellélegezhet. Főleg persze majd akkor, ha az ítélet jogerős lesz, első körben még fellebbezett a vád.

"Végre a bíróság kimondta, hogy miről is szól ez az egész. Lezárult egy három éves korszak" - mondta Hernádi az ítélethirdetés után, szerinte ez az ügy a horvát belpolitika része, nem a személyéről szólt. Azt mondta, szörnyű érzés, hogy ennyi idejét felemésztette ez a történet, miközben számos fontos, a céget érintő stratégiai kérdéssel kellett volna inkább foglalkoznia.

A vesztegetéssel megvádolt cégvezető hálás lehet az őt feljelentő, korábban a Molnál dolgozó kisrészvényesnek. Mint azt a Hernádit védő ügyvéd, Zamencsik Péter elmondta, a Mol vezérét, kezében a jogerős bírósági ítélettel elvileg már a horvátok sem vehetik elő, egy uniós tagállamban adott ügyben hozott ítélet ugyanis a másik tagállamban is érvényes. A magyar eljárásban pedig ugyanazokat a bizonyítékokat mutatták be, mint amelyek a horvát ügyben is előkerültek.

A horvát eljárás legfontosabb tanúja Robert Ježić horvát nagyvállalkozó, aki korábban maga is üzleti és baráti kapcsolatban volt Sanaderrel, és aki vállalkozóként egyébként személyesen üzletileg is kárvallottja annak, hogy a Mol megszerezte az INA irányítását.

Állítása szerint neki korábban Sanader azt mondta, hogy 10 millió euró érkezik majd a Moltól, és a miniszterelnök megkérte őt, hogy készítse elő ennek a pénznek a fogadását. Ježić 2009 májusában állítólag jelezte, hogy a pénz még nem érkezett meg, mire Sanader állítólag rákérdezett erre Hernádinál, aki azt az ígéretet tette, hogy meg fog érkezni.

A bíróság bizonyítékként felhasználta egy Stephan Hurlimann nevű, Ježić-hez köthető, Svájcban élő férfi vallomását is, aki szerint neki Jezic korábban már mondta azt, hogy a „magyaroktól pénz fog érkezni”. Hurlimann azonban nem nevesítette a Mol-t, és alkalom sem nyílt arra, hogy a védelem ezt a részt pontosítsa a vallomásában, ugyanis hiába idézték be többször is, nem jelent meg a bíróságon.

Valami volt, de nem bizonyít

Egy dolog tény: két ciprusi offshore cég, a Cerena Holding Limited és a Hangarn Oil Products valóban fizetett a horvát miniszterelnökhöz közel álló Robert Ježić svájci offshore-cégének, a XenoplastShipping AG-nak. Az utalások első, 2,6 millió eurós részletét 2009. július 17-én, a második, 2,4 millió eurós részletet július 18-án utalták.

A ciprusi bejegyzésű Hangarn Oil Oroszországból szállít a Molnak kenes dízelolajat, ebből a tiszaújvárosi finomítóban kivonják a ként és a terméket továbbértékesítik. A cég azonban nem a Mol tulajdona, a Cerena Holdinggal pedig soha kapcsolatban sem álltak. Magyar szál a történetben mégis van, Fazekas Imre, a ciprusi Hangarn Oil Products igazgatója a zágrábi bíróságon elmondta, nem Ivo Sanadernek, hanem az ellene folyó korrupciós per koronatanújának szánták az összeget.

Fotó: Bruzák Noémi

Fazekas szerint a pénz nem a Moltól származik, azzal a cégek orosz olajmágnás tulajdonosa, Mihail Gucerijev szeretett volna Krk-szigeti földterületet vásárolni Ježić vegyipari cégétől, a Diokitól, és környezetvédelmi engedélyeket szerezni, hogy egy a Druzsba-Adria vezetékhez kötődő régóta húzódó, és rendszerint a horvát környezetvédelmi szabályozáson elcsúszó projekt egy kulcsfontosságú állomását megvalósítsák.

A horvát tárgyaláson maga Gucerijev is megjelent, aki azt állította, Ježić ellopta a pénzét. A magyar ügyészség egyébként korábbi nyomozása részeként évekre visszamenőleg vizsgálta a Mol és a Hangarn közötti tranzakciókat, de nem talált olyan nyomot - például túlszámlázást - ami arra utalt volna, hogy a Mol juttatta volna a pénzt a cégnek.

Furcsa helyzet

A Fővárosi Törvényszék most sorba vette a már elhangzott vallomásokat, és kimondták, nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy Gucerijevet Hernádi Zsolt kérte volna meg arra, hogy pénzt fizessen. Ráadásul az összeg el sem jutott Sanaderhez, jelenleg a Diokinál van, a cég egyébként azóta meg felszámolás alatt. Szerintük egyébként Robert Ježić szavahihetősége is megkérdőjelezhető, semmi nem utal arra, hogy a kifizetések kapcsolatban álltak volna a Mol-INA üggyel.

Komolyabb érvek egyébként a mostani tárgyaláson sem hangzottak el Hernádi ellen, a vádat képviselő jogász csak a már ismert bizonyítékokat ismételgette különösebb átélés és eredmény nélkül, a bíróság meglepően gyorsan döntött Hernádi ártatlanságáról. Ha pedig majd jogerősen is Hernádi Zsoltnak kedvező ítéletet hirdetnek, az komoly adu lesz a cégvezér kezében.

A horvát, azonos témájú eljárásban ugyanis Hernádi jogi értelemben nem gyanúsított, mivel különböző jogi procedúrák miatt nem tudták átadni neki az erről szóló idézést. Sanader bűnösségét pedig egyelőre csak első fokon mondták ki, börtönbüntetésre ítélték. Különös helyzetet teremt majd, ha Ivo Sanadert jogerősen is elítélik majd amiatt, mert kenőpénzt vett át, miközben Hernádi Zsoltot jogerősen felmentik a vád alól, miszerint kenőpénzt adott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!