Paulina
16 °C
20 °C

Mintha 600 forint fölé drágult volna az euró

000 Par1092897
2014.12.16. 15:26 Módosítva: 2014-12-17 15:41:15
Komoly devizaválságra ébredtek kedden az oroszok. A pénzük az utóbbi időben annyit gyengült a dollárral szemben, mintha a mi forintunk hirtelen 600-ig szaladt volna az euróval szemben. A legdurvább esés a mai volt. Az orosz tőzsde méretes zuhanáson van túl, ami az egész világban – köztük nálunk is – éreztette a hatását. Még a paksi beruházás is teljesen bizonytalan. Mi történt itt?

Az orosz központi bank kedd éjszaka végrehajtott rendkívüli, 6,5 százalékpontos kamatemelése sem volt elegendő ahhoz, hogy megállítsa az elsősorban belföldi vevők által generált devizavételi rohamot az országban. Reggel még a 60-as szint alá erősödött a rubel a dollárral szemben a kamatemelés hatására, azonban ezt követően újra megjelentek a rubel eladók, és folyamatosan újabb mélypontokra küldték a rubel árfolyamát – mondja Móró Tamás, a Concorde vezető elemzője.

1998, az orosz válság óta nem volt ilyen heves gyengülés az orosz deviza árfolyamában,

a lakosság és a vállalatok körében vélhetően él még ennek emléke, ezért is menekül a tőke és omlik az árfolyam, a pozitív folyó fizetési mérlegadatok ellenére.

Az orosz tőzsde értéke is egyre kisebb. Kedden az ott forgó papírok összértéke 384 milliárd dollárra esett. A Microsoftot 386 milliárdra értékelik. Egy hónapja az orosz tőzsde összértéke 531 milliárd dollár volt. Orosz szakértők szerint a papírok összértéke 350 milliárd dollár alá is eshet.

„A részvénypiac ma ünnepélyesen meghal, legalább fél évre. Végleg eltűnik a likviditás”

idézte a Vedomosztyi az egyik orosz beruházási bank vezetőjét.

Hangzatos nyilatkozatokból bőven jutott a nap folyamán. Míg a Központi Bank (CB) elnöke, Elvira Nabiullina azt nyilatkozta, hogy „Tessék megtanulni együtt élni a gyenge rubellel”, addig helyettese, Szergej Svecov elismerte: „Tavaly még a legszörnyűbb álmainkban sem tudtunk volna elképzelni hasonlót.”

Esett az olajár, fájtak a szankciók is

Az orosz deviza árfolyama erősen együtt mozog az ország fő exporttermékének, az olajnak az árával, az utóbbi lefeleződése a rubel árfolyamát is nyomás alá helyezte az elmúlt hónapokban. Az eséshez hozzájárul az is, hogy a jelentős devizahitel-állománnyal rendelkező orosz vállalatok a nyugati szankciók miatt nem tudják magukat refinanszírozni, így kénytelenek a piacon devizát vásárolni. 2008-ban a mostaninál nagyobb volt a szénhidrogének áresése, ugyanakkor a rubel árfolyama jóval stabilabb volt, nem voltakennyire erősek a félelmek.

Oroszország külfölddel szembeni devizakövetelései meghaladják tartozásait, fundamentális alapon nem lenne indokolt a mostani rubelárfolyam, ugyanakkor rövid távon a befektetői pszichológia a legfontosabb, ez pedig rendkívül negatív, amely lavinaként hajtja az árfolyamot.

A jellemzően dollárban gondolkodó oroszok számára a mostani gyengülés a nyári árfolyamokhoz képest olyan, mintha a forint árfolyama az euróval szemben 600 fölé emelkedett volna.

Hedge fundok, orosz szereplők a jegybank ellen

„Az ezelőtti kamatdöntésénél csak egy százalékponttal emelte meg a kamatlábat az orosz jegybank, sokkal többet várt tőlük már akkor is a piac” - mondta Nagypál József, a Pioneer portfóliómenedzsere. „Ha korábban emelnek 3-4 százalékpontot, akkor rövid távon valószínűleg megfogták volna a spekulánsokat. De ehelyett most klasszikus hedge fund támadás zajlik, akkora összegek mozognak a piacokon, mint az 1998-as orosz válság alatt”.

Kevés volt

Amikor a jegybank megemelte a kamatot, akkor megdrágította a rubel gyengítésére történő spekulációt. De ha itt annyira eltolták az árfolyamot, annyi rubelt adtak el, hogy a jegybanki lépés kevésnek bizonyult.

Az orosz Központi Bank elnöke szerint természetes, hogy a kamatemelés hatása nem jelentkezett azonnal a rubel árfolyamában. „Tessék megtanulni együtt élni a gyenge rubellel” – jelentette ki Elvira Nabiullina, ami megintcsak jelezte, hogy az árfolyam esését nem akarja mindenáron megállítani a Központi Bank.

Ez azt jelenti, hogy az óriási összegeket kezelő, speciálisabb befektetési alapnak tekinthető hedge fundok arra játszanak, hogy a rubel minél tovább gyengüljön, ezen keresnének. Emellett közben az orosz szereplők is azonnal mentenék a pénzüket, nehéz megmondani, hogy melyik hatás indította be a másikat is. Az oroszok is folyamatosan vitték ki a pénzüket, az olajár esésével párhuzamosan, azonban eddig ez viszonylag kontrollált keretek közt ment, most azonban átszakadt a gát. Ők ráadásul egyre inkább okkal tarthattak ugyanis tőkekorlátozásoktól a súlyosbodó bajok idején. 

Meddig tarthat? 

„Nem lehet tudni, hogy hol lesz vége ennek, két-három hónapon belül ez lecsillapodhat, de nem zárható ki a szélsőséges forgatókönyv sem, hogy a külföldi hedge fundok a csődig nyomják Oroszországot, azaz 1998-hoz hasonlóan bizonyos kötvényeket nem fizet ki majd teljes egészében az orosz állam” – mondta Nagypál. „Azt sem árt fejben tartani, hogy év vége van, ilyenkor jellemzően kisebb a likviditás, kisebb összegekkel is meg lehet mozgatni az árfolyamokat.”

rub.gif

Az oroszok azt is gondolhatták, hogy a mostani brutális kamatemelés elég lesz, ezért nem támogatták meg megfelelően intervencióval, nem kezdtek el eléggé rubelt vásárolni mellé a dollártartalékaikból.

Épp egybeesnek a politikai és a közgazdasági célok

Nem érdemes még összeesküvés-elméleteket gyártani arról, hogy főleg politikai megrendelésre döntenék be a rubelt akár amerikai hedge fundok, ugyanis itt az amerikai külpolitikai érdekek és a gyengülésre játszó alapok gazdasági érdekei pontosan egybeesnek. Emellett önmagukban is simán tudnak pénzt keresni a hedge fundok a rubelgyengítéssel. Az orosz belső szereplők menekülésére pedig pláne ugraniuk kell.

„Ilyenkor nem lehet megmondani, hogy pontosan mi fog történni, talán csak annyit lehet mindenképp várni, hogy a feltörekvő piacokon is nagyobb árfolyammozgásokra kell felkészülni. Biztos, hogy az oroszok is meglepődtek, hogy a nagy kamatemeléssel nem tudták eléggé megdrágítani a spekulánsok lépéseit, ezért mindenképp további intervencióval próbálkoznak majd” - mondja Nagypál.

Mit szól ehhez a mémgyár?

Budiba lelógatott rubelkeresők, impotens deviza és rubeles vécépapír gyűjteményünkben: Putyin megnyugodhat: a twitterezők hisznek a rubelben.

Ha tovább esik közben az olajár az pedig még további rubelgyengülést hoz majd. Párhuzamosan pedig azért egyre jobban megéri venni az olyan orosz kötvényeket például, amik devizában vannak, ha valaki arra számít, hogy most már hosszabb távon stabilizálódik a rubelárfolyam, és egy-két évig tartani is tudja ezeket. Emellett bármikor dönthet úgy az orosz jegybank vesz sokkal több rubelt, vagy még bőven ráemelnek az alapkamatra.

Olyan sok rubelt azonban nem fognak tudni venni, ugyanis nagyjából csak 200 milliárd dollárnyi könnyen hozzáférhető tartalékuk lehet, szedte össze még a Guruló Hordó pár hete. 

Nem lenne túl jó nekünk se a pánik

Az egyik fő kérdés ilyenkor, hogy jöhet-e akkora pánik az összes feltörekvő piacon - ahová mi is tartozunk – mint 1998-ban. „A mi becsléseink szerint most nincs akkora fertőzési veszély, de az az igazság, hogy még ez sem zárható ki. Relatívan egyelőre jól bírja a forint és a kötvénypiaci eszközeink is.”

De ha becsődölnek az oroszok, vagy csak kitör egy feltörekvő piaci pánik, az biztosan gyengítené a magyar pénzpiaci eszközöket is.

Paks lehet, hogy ugrott

Annyi még biztos, hogy jelentősen lecsökken a paksi hitel realitása is, hogy egyáltalán lesz –e pénzük ilyesmire. Viszont ez politikai kérdés is, az sem kizárt, hogy Putyinnak annyira fontos lesz, hogy építsen Orbánnal egy orosz atomerőművet Magyarország közepére, hogy inkább nem fizeti ki a tanárok jutalmát, a volt katonák nyugdíjemelését vagy bármi hasonlót. Ez azonban nagyon is kérdésesnek tűnik, ha elszabadul az orosz infláció, összezuhan a gazdaságuk és rengetegen elszegényednek. 

A magyar pártok közül erre az Együtt reagált gyorsan, szerintük most eldől, hogy Putyin befolyást akar szerezni csak nálunk vagy tényleg vannak-e gazdaságossági érvek is a beruházás mellett, Paks2 ugyanis lényegében ma bedőlt.

Pontosabban Pápa Levente a párt gazdaságpolitikusa vette sorra, hogy a jelen tőkepiaci és költségvetési helyzetben kizárt, hogy Oroszország finanszírozza a paksi beruházást. „Egyszerűen azért, mert nem éri meg nekik: sokkal drágábban vesznek ők fel hitelt, mint amennyiért nekünk azt kölcsönadják.”

Szerinte „abban az esetben, ha Oroszország mégis a paksi hitel finanszírozása mellett dönt, végleg lehull az álca: egyértelműen kiderül, hogy az atomerőmű-beruházás mögött nem gazdaságossági és pénzügyi érvek állnak, hanem geopolitikai, nagyhatalmi ambíciók.”

Ez azonban azt is jelenti, hogy az oroszok kérni fognak valamit cserébe, az Együtt szerint viszont csak a gazdaságossági érvekre hallgatna, nem tudják elfogadni azt, ha kiszolgáltatnánk magunkat az oroszoknak.

Nem hitték, hogy a falnak mennek

Az orosz vezetés az elmúlt hónapokban biztos volt abban, hogy az olaj világpiaci ára nem csökken 85 dollár alá. Így nyilatkozott korábban az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov, és a Rosznyefty vezetője, Igor Szecsin is. Úgy vélték, 80 dollár alatt már Szaúd-Arábiának is felborulna a pénzügyi egyensúlya, ezért bizonyosak voltak benne, hogy az OPEC beavatkozna, ha az ár ez alá esne. Ehhez képest az szint már 60 dollár körül jár.

A jövő évi orosz költségvetést 90 dolláros olajárszint mellett tervezték, a kiadások visszafogása súlyos feszültségekkel jár. Nem is beszélve a politikai presztízsveszteségről, amelyet Putyinnak kell elszenvednie, aki mindeddig magabiztosan állította, hogy az országa elleni szankciók többet ártanak a Nyugatnak, mint Oroszországnak.

Hatalmas a bizonytalanság 

A Szberbankról – amely Magyarországon is jelen van – a Profil orosz üzleti lap úgy tudja, hogy december 16 után nem fogad magánszemélyektől újabb hitelkérelmeket, csak a korábban elbíráltakat folyósítja. A bank először nem kommentálta az értesülést, majd cáfoló nyilatkozatot adott ki, biztosítva az ügyfeleket, hogy zavartalanul folytatja a hitelek folyósítását és a hitelkérelmek befogadását.

A bizonytalanságot jelzi, hogy Oroszország vidéki városaiban ismét megjelentek a 90-es években megszokott illegális utcai pénzváltók.

Moszkva utcáit ugyan még nem lepték el a „zsebváltók”, ám a több fővárosi boltban már előjött a húsz évvel ezelőtti reflex: az árcédulákon ismét megjelent az „meghatározott egység”.

Ezt a címkét a hiperinfláció és a dollárba menekülés időszakában használták a kereskedők. Az árakat nem rubelben, hanem „meghatározott egységben” (orosz rövidítéssel: y.e.) tűntették fel, a bolt bejáratánál jelezve, hogy egy egység aznap épp hány rubelt ért. Így a folyamatos átárazás helyett elég volt csak a szorzószámot módosítani. (A „meghatározott egység többé-kevésbé egybe esett a dollár árfolyamával.)

Mivel a lépésnek rossz az üzenete, a hatóságok igyekeznek elejét venni annak, hogy a módszer ismét elterjedjen. A „meghatározott egység” használatáért a cégekre 50 ezer rubel büntetés szabható ki. Ez hétfőn 860 dollárt jelentett, kedden délután már csak 625-öt.

Belső ellenségek is lehetnek 

A híresztelések szerint az is gyengíthette a rubelt, hogy az állami Rosznyefty kötvényeket helyezett el a Központi Banknál, ahonnan azt négy pénzintézet vásárolta fe.. Az így megszerzett 625 milliárd rubelt mielőbb dollárra fogja váltani, tovább gyengítve a rubelt - szólt a spekuláció.

A cég ugyan közleményt adott ki hétfőn, hogy nem készül hasonlóra, kevesen adtak hitelt annak, hogy a hétfői áron még több mint 10 milliárd dollárt érő összeget rubelben fogja őrizni a cég. A 625 milliárd rubel kedd délután már csak 7,8 milliárd dollárt ért.

A Rosznyefty vezetője provokációnak nevezte azt a híresztelést, hogy a cégnek köze lenne a rubel gyengítéséhez. Igor Szecsin szerint az olajtársaság az év folyamán 75 milliárd dollárt adott el az orosz piacon, így sokkal inkább a stabilizációhoz, mint a rubel megingatásához járult hozzá.

15%
5999 Ft
5100 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft