Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Pengeélen táncol a világ Kína miatt

GettyImages-485161690
2015.08.25. 15:22
Július után újra bezuhantak a kínai tőzsdék, ezúttal ráadásul még nagyobb is volt a visszaesés, mint akkor. A gond viszont ugyanaz: a kínai lakossági tőzsdeláz miatt nagyon érzékeny tőzsde a gyengébb kínai gazdasági teljesítménytől rettent meg, és ez a pánik terjedt át a világ értékpapírpiacaira. Könnyen csúnya vége lehet a történetnek, ugyanakkor azon is sok múlik majd, hogy mit lép az amerikai jegybank szeptember elején.

A sanghaji tőzsde indexe kedden 7,6 százalékkal zuhant tovább a négy napja tartó kínai tőzsdepánikban, ami alatt a tőzsdén jegyzett papírok értéke összesen nagyjából ötödével esett vissza. A sztori ugyanakkor egyáltalán nem az utóbbi napokban kezdődött.

2014 júniusa és 2015 júliusa között a sanghaji tőzsdeindex 150 százalékot erősödött, majd júliusban hirtelen összedőlt a kártyavár, és a sanghaji és a sencseni részvénytőzsde is 20-30 százalékot zuhant pár hét alatt. A sanghaji tőzsdeindex június 12-én tetőzött 5166 ponton, hogy aztán több mint negyvenhárom százalékos zuhanással 3071 pontra érkezzen meg kedd reggelre.

forrás: Bloomberg
forrás: Bloomberg

A hatások kiterjednek más piacokra is. Japánban például már a hatodik egymást követő napon csökkentek a részvényárfolyamok: a Nikkei mutatója hétfő reggelre 5, a koreai Kospi 3, az indiai Sensex 4 százalékot esett, de például a harminc legfontosabb ipari vállalat teljesítményét mérő amerikai Dow Jones index is 1089 pontot zuhant a hétfői nyitáskor.

Priegl Máté, a Pioneer Alapkezelő ázsiai részvényelemzője az Index kérdésére a júliusi eséskor azt mondta, nem várható nagy összeomlás. Ehhez képest most úgy véli,

nehéz megmondani, mi lesz a vége a kínai káosznak.

Az viszont Priegl szerint biztos, hogy nem egy új válságról van szó, hanem a júliusi történet folytatásáról, ami a jüan leértékelésével kezdődött. Az elemző szerint hétfőn a piacok egy esetleges kínai összeomlást kezdtek árazni, ehhez képest most van egy kis erősödés, a legfontosabb európai tőzsdeindexek is jól teljesítenek, ami bizakodásra adhat okot.

Ötnapi lejtmenet után határozott emelkedéssel indult a kereskedés kedden a New York-i részvénypiacokon is, a Dow Jones ipari átlag 2,74 százalékkal nőtt, az S&P 500-as mutató 2,77 százalékkal javult. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 3,36 százalékkal emelkedett.

De mi ez a felfordulás?

A befektetők több dologtól is tartanak, de ezek közül kiemelkedik kettő:

  • leginkább a kínai gazdaság növekedésének lassulása a fő para most a piacokon: ha ugyanis a fénysebesség közelében pörgő kínai GDP elhagyja magát, a teljes világgazdaságot magával ránthatja.
  • a másik pedig az amerikai jegybank, a Fed kamatemelése, amiről nem lehet tudni, hogy mikor lépik meg. Az is lehet, hogy már szeptemberben, de az is lehet, hogy csak később. Ha meglépik, az bizonyos értelemben jó hír is lehet, mert azt mutatja, hogy már elég erős az amerikai gazdaság egy kamatemeléshez. Viszont azt is jelenti, hogy szép lassan vége annak az időszaknak, amikor a világ jegybankjai gátlástalanul öntötték a pénzt a piacokra, ezzel megkönnyítve a befektetők helyzetét.

A júliusi zuhanás után a kínai központi bank még több pénzt adott annak az állami pénzügyi cégnek, amelyik nyomott áron ad hitel az embereknek, cserébe azt várja el, hogy a pénzből részvényeket vegyenek. Az állami cégeknek előírták, hogy vegyék meg a saját részvényeiket, és hogy igyekezzenek elérni: az alkalmazottak is vegyenek a saját cégük részvényeiből. Ami még ennél is durvább:

a nagy cégek részvényeseinek hat hónapra megtiltották, hogy megváljanak a részvényeiktől.

Az állam beavatkozása ugyanakkor nem itt kezdődött. Az utóbbi években a kínai kormány nagyon megkönnyítette a tőzsdézés feltételeit. Emiatt a tőzsde igazi nemzeti sporttá vált az utóbbi években: csak májusban 12 millió tőzsdei számlát nyitottak, összesen pedig már több mint 90 millió ember tőzsdézik az országban. Ez több, mint ahánynak tagkönyve van a Kínai Kommunista Pártban.

Ez még nem is feltétlenül lenne baj, hagyományosan például az USA-ban is menőbb lakossági körökben a tőzsde, mint mondjuk Európában, ami a problémát okozza, hogy a szabályozás azt is megkönnyítette, hogy a kínaiak hitelből tőzsdézzenek. Így, mivel Kínában nagyjából a befektetők 90 százaléka kisrészvényes, ha a befektető bukik egy részvényen, akkor el kell adnia még egy másikat is, hogy vissza tudja fizetni a kölcsönt. Ez pedig jókora eladási hullámokhoz vezet.

Ezek miatt a két kínai tőzsde iszonyatosan kiszámíthatatlan,

néha hatalmasat lehet rajta nyerni, máskor pedig egy hónap alatt százmilliárd dollárok tűnnek el a semmibe (erről részletesebben itt írtunk). Ráadásul úgy tűnik, a kínai kormány továbbra is hitelből szeretné kinőni a problémáit, kedden gyakorlatilag bejelentették, hogy további pénzt pumpálnak a gazdaságba. Több lazító intézkedést hoznak, a kínai jegybank pedig 0,25 százalékponttal csökkenti a hitelek és a betétek központilag meghatározott kamatát, így pörgetve fel a gazdaságot.

Vége a sikersztorinak?

A lakossági tőzsdeláz megmagyarázza a felfordulás nagyságát, ugyanakkor ettől még mehetne minden a megszokott kerékvágásban. A mostani pánik viszont azután tört ki, hogy a kínai jegybank hirtelen szinte a semmiből leértékelte a kínai pénzt, a jüant. Összesen közel 4 százalékot rontottak a pénz dollárhoz viszonyított értékén, négyéves mélypontra taszítva azt.

A kínai gazdasággal kapcsolatban viszont az a helyzet, hogy amennyire meghatározó a világgazdaság egészét nézve,  annyira nem lehet semmi biztosan tudni a gazdaság teljesítményével kapcsolatban, mivel a kommunista párt valószínűleg masszívan manipulálja a számokat. Pesszimista becslések szerint például a növekedés két százalék körül lehet az állam által közölt 7 százalékos hivatalos adattal szemben.

A jüan leértékeléséből pedig arra lehet következtetni, hogy valami nincs rendben a gazdasággal (erről itt írtunk részletesebben). Egy nyitott, más országokkal sokat kereskedő ország ugyanis jó eséllyel azért értékeli le a pénzét, hogy a termékei relatíve olcsóbbak legyenek más országok termékeihez képest. Ezzel ideiglenesen fel lehet élénkíteni egy nyitott gazdaságot.

Könnyen lehet, hogy a piacon úgy értelmezték a leértékelést, mint bizonyítékot a kínai lassulásra.

Ha viszont Kína borul, akkor könnyen vele együtt borulhat a teljes világgazdaság is. Kína ugyanis:

  •  a világ egyik fő nyersanyagfogyasztója. A nyersanyagok ára ezért nagyon közvetlenül függ attól, hogy Kínában éppen milyen irántuk a kereslet. Ha ott gyengül a termelés, ez minimum átmenetileg le fogja nyomni a főbb anyagok világpiaci árát. Ez nagyon rossz lenne azoknak a szegényebb országnak, amelyek főleg nyersanyagokkal kereskednek.
  • Kínában egyre több a gazdag és egyre nagyobb a középosztály is, ezért az olyan nagy cégek, mint a BMW vagy az Apple is megérezhetik a visszaesést.
  • A szomszédok között ott van Tajvan, Vietnam, Malajzia és Dél-Korea, amik sokat kereskednek Kínával: ők a kínai visszaeséssel sem járnának jól, de a jüan leértékelése is betett nekik.

Ráadásul a tudatos gyengítés várhatóan politikai viharokat is kavar a világ kormányainak körében. Az USA-ban is újra felerősödhetnek azok a hangok, amelyek régóta ellenzik, hogy Kína neki kedvezően nyúl bele a jüan árfolyamába.

A Feden is sok múlhat még

Az aggodalmakat azonban nem csak Kína táplálja, hanem a közelgő amerikai kamatemelés is. A kamatdöntéssel kapcsolatban nincs egyértelmű várakozás: lehet, hogy már szeptemberben emelni fogják az alapkamatot, de az is lehet, hogy csak később. Ha viszont az emelés mellett döntenének, az komolyan kihat a világpiacra is. A kamatemelés ugyanis erősebb dollárt jelent, ami arra is kihatással van, hogy a világ különböző befektetései mennyire számítanak majd kockázatosnak.

Eddig ugyanis a világ nagy jegybankjainak pénzpolitikája miatt a kockázatosabb befektetésekbe - köztük például az EU válságból kilábaló, gigantikus államadósságokat felhalmozó déli tagállamai, mint Spanyolország vagy Olaszország állampapírjaiba - is megérte befektetni. A szigorítás rájuk is komoly hatással lehet, és pont ez a kockázat az, ami miatt most a befektetők rohamtempóban menekítik a pénzüket a biztonságosabb befektetések irányába, mint amilyen például az arany.