Az Audi-sztrájk csak a kezdet, felzúdulás jöhet az autóiparban

Nem sikerült megállapodásra jutnia a győri Audi-gyár dolgozóinak a vezetőséggel, ezért hétfőn az Audi Hungária Független Szakszervezet sztrájkot jelentett be. Amennyiben megvalósul, ez lesz az első munkabeszüntetés a magyar Audi 23 éves történetében, sőt általában a rendszerváltás utáni magyar autóiparban is. A bértárgyalások azóta folytatódtak, így még nem biztos, hogy sor kerül a sztrájkra, de már a lehetőség felmerülése is arról árulkodik: a magyar gazdaság legmasszívabb pillére sem kerüli el többé az alacsony magyar bérszínvonal okozta gondokat. 

A Bizalmi Értekezlet többségi döntéssel a január óta tartó bértárgyalásokat eredménytelennek nyilvánította

- írta tájékoztatójában az AHFSZ hétfőn. A szakszervezet követelései a következők voltak: 

• Legalább 15 ezer forintos alapbéremelés 2016. januártól visszamenőleg.
• A béren kívüli juttatások keretösszegének legalább 570 ezer forintra emelése.
• Ne legyen differenciálás a 2016-os bérmegállapodás során.
• A szakszervezet és a munkáltató alakítson egy közös munkacsoportot, amely felülvizsgálja a jelenlegi bérezési és munkakör-besorolási rendszert, majd bérstratégiát alkot.

Mivel ezeket a javaslatokat a vezetés elutasította, az AHFSZ munkabeszüntetést helyezett kilátásba és sztrájkbizottságot alakított. Kerestük telefonon Németh Sándort, a szakszervezet elnökét, aki közölte: az ő céljuk is az, hogy elkerüljék a sztrájkot, amennyiben ez lehetséges. Jelen pillanatban is folynak a tárgyalások, így fennáll a lehetősége, hogy megállapodás születik.

Lőre Péter, az Audi Hungária kommunikációs vezetője is azt írta az Indexnek, a bértárgyalások minden évben hosszabb időt vesznek igénybe, ezek lezárulta előtt pedig nem nyilatkoznak a helyzetről. A sztrájk belengetése azonban mégis arról árulkodhat, hogy idén nem a szokványos mederben zajlik a tárgyalás, és kemény dió lesz megállapodni az alkalmazottakkal. 

Autóipar nélkül vége lenne a magyar gazdaságnak

A bérkonfliktus nem egyedül a német luxusautógyár problémája, a már régiós összehasonlításban is alacsonynak számító magyar fizetések az autóipar más szereplőit is érintik. Korábban csak más ágazatokból érkeztek hírek a versenyképtelen bérek miatti elvándorlásról, de vannak árulkodó jelek, amelyek szerint a magyar gazdaság gerincét jelentő autóipar lehet a következő áldozat. 

Ez pedig nem nagyon engedhetjük meg magunknak, mivel

Tisztán a feldolgozóipart tekintve az autóipar durva fölényben van minden máshoz képest, a termelés majdnem 30 százalékát adja, az elkészült cikkek 90 százalékát külföldre exportáljuk.

Hogy ez mennyire jó nekünk, arról megoszlanak a vélemények: egyrészt az autóipar a nagy gyárakon, beszállítói láncokon keresztül rengeteg embernek ad munkát és a GDP jókora szeletét adja, másrészt viszont nem a legegészségesebb dolog ennyire kiszolgáltatva lenni egyetlen ágazatnak.

Főleg ha ez az ágazat valójában összesen néhány nagy cégből áll, úgy is mint Audi, Mercedes, Suzuki, Bosch. A kormány nem tartozik az ezen aggodalmaskodók körébe, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter mindent elkövet, hogy ebbe a magyar gazdaság továbbra is ebbe az irányba terjeszkedjen, és meggyőzze például a Teslát, hogy minket válasszon Szlovákia helyett. 

Egymás elől happolják el a dolgos kezeket a Visegrádi országok

Valahol itt kezdődnek a bajok, mármint Szlovákia környékén: újabban ugyanis már ott tartunk,

Míg egy évtizede az volt a jellemző, hogy szlovákok jártak át dolgozni a magyar gyárakba, nemrég megfordult a trend, mivel a odaát 10-15 százalékkal magasabb fizetést kapnak az emberek ugyanazokban a munkakörökben. 

Ahogy a grafikonon is látszik, a diplomás munkaköröket leszámítva átlagosan mintegy 50 ezer forinttal lehet többet keresni a szomszédban, mint idehaza. Ha Csehországot nézzük, az összehasonlítás még kevésbé kedvező, az ottani bérszínvonal már 20-30 százalékkal haladja meg a magyart az autóiparban. A szintén közeli Ausztria és Németország pedig akár 4-8-szoros fizetésnyi távolságra van tőlünk. 

Ahogy Gáspár István, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Gép- és Járműipari Szakmai Bizottságának titkára a Napi.hu-nak korábban elmondta, 

megkezdődött a bérverseny az autóipari cégek kelet-közép-európai fióktelepei között.

"Még nem tudni, hol állhat meg ez a folyamat, a kérdés, hogy meddig tolerálják a gyártócégek nyugati központjai a munkavállalókért zajló konkurenciaharcot."

A nagy gyárak problémái túlmutatnak saját magukon: a beszállítói körüket jelentő kis- és középvállalatok még nagyobb gondban vannak, ha versenyképes fizetésekről van szó. Jelentős részük idén nem fog tudni kigazdálkodni 2-3 százalékos béremelésnél többet, ami jelentős hátrányt jelent munkaerőmegtartási-képessség szempontjából. 

A kétkezi munkát még nem becsülik itthon

A grafikonon nem csak az látszik, hogy összességében jobban lehet keresni Szlovákiában, hanem az is, hogy ez a jelenség mennyivel jobban érinti az alacsonyabb képzettséget igénylő területeken dolgozókat. Míg a mérnöki diplomával végezhető állásokban a magyar bérek ha nem is sokkal, de verik a szlovákokat, addig a kétkezi munkások fizetése mélyen elmarad a tőlük.

A különbség éppen a legalacsonyabb átlagfizetéssel rendelkező karosszérialakatosoknál a legnagyobb, ebben a munkakörben mintegy 80 ezer forintos hátrányban van a magyar munkavállaló a szlovákhoz képest. 

Vagyis itthon sokkal nagyobb a bérszintek közti különbség az autóiparon belül, amiből az is látszik, hogy nem kizárólag a munkáltatók béremelési lehetőségeiről van itt szó, hanem a prioritásokról:

Ennek oka valószínűleg az, hogy a mérnökhiány előbb jelentkezett Magyarországon, mint a szakmunkáshiány, ez pedig már évekkel ezelőtt lépésre kényszerítette a munkáltatókat, kénytelenek voltak legalább régiós szinten versenyképes fizetéseket, illetve különféle hűségbónuszokat ajánlani.

Ezzel szemben a fizikai dolgozókat többnyire csak teljesítménybérezéssel motiválják, de egyelőre nem eléggé. Masszív bérfejlesztésen kívül pedig mást nem igazán az elvándorlás ellen, mivel ennek a rétegnek a karriermotivációi nem összevethetők a mérnökökével. 

Már a nagyok is a bőrükön érzik

A bérekben jelentkező aránytalanságok egyik kifutása lehet a sztrájk, ami most az Audinál is a levegőben lóg, a másik pedig az, hogy egyszerűen elvándorol a munkaerő Magyarországról, ahogy azt a hasonló problémákkal küzdő vendéglátóiparnál is megfigyelhetjük már egy ideje.

A kettő között azért van némi különbség: ha a külföldre távozó vendéglátósok helyett egyetemisták pultoznak és pincérkednek egy étteremben, akkor legfeljebb túl habos sört kapunk, vagy lassú lesz a kiszolgálás, viszont az autóipari szakmunkás-pozíciókat nem lehet ilyen könnyen feltölteni akárkivel.   

A Napi megkérdezte a legnagyobb iparági szereplőket, mennyire érzékelik a munkaerőhiányt a saját bőrükön. A Magyar Suzuki Zrt. egyértelműen jelezte a lapnak, hogy úgy a mérnökök, mint a szakmunkások, vagy az IT-sok és adminisztratív dolgozók területen hiányt tapasztal. A mérnökhiány konstanst, és mostanában a fizikai dolgozók felvétele is akadozik, de az ebből fakadó pénzügyi veszteségeket egyelőre nem tudják számszerűsíteni. A beruházásokat ettől függetlenül folytatják.

A Bosch Magyarországnál - amely februárban jelentett be egy kormánytámogatott, 600 új munkahellyel járó fejlesztést - szintén több száz nyitott pozíció van, aktuálisan főleg informatikai területen tapasztalnak hiányt, de "az adminisztráció, a HR, a pénzügy, a termelés, a logisztika, a beszerzés, a minőségbiztosítás mellett a mérnöki területekre is munkatársakat keresnek". Idén egyébként 5 százalék körül mozgott náluk az átlagos béremelés. 

A Mercedes nem kívánt megszólalni a kérdésben a lap megkeresésekor, az Audi pedig azt kommunikálta, náluk nem jellemző a munkaerőhiány. A jelek szerint viszont ez nem jelenti, hogy ne tapasztalnák meg a fizetésekkel kapcsolatos konfliktusok másik válfaját. Ha végül nem is kerül sor sztrájkra, a győri gyárban jelentkező bérfeszültségek könnyen bizonyulhatnak az első intő jelnek a magyar autóipar számára.