Natália
1 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Százmilliókat keres egy máltai fiókcég a kormány jóvoltából

2017.03.01. 07:04

522 840 380 forintot gombolt le az állami cégekről a Hunguard nevű, homályos tulajdonosi hátterű, mára részben offshore tulajdonban lévő, részben Rogán Antal feltalálótársához köthető magáncég, amely az utóbbi években egyebek mellett abból él, hogy az erre törvényileg rákényszerített közműcégek számlázási rendszereit tanúsítja. Nagyjából egyedüliként, annak ugyanis, hogy ki végezheti tanúsítást, szigorú feltételei vannak. Olyannyira szigorúak, hogy végül lényegében egy cég tarolhatta le a piacot.

Azt, hogy a közműcégeknek tanúsítás kell, még 2013-ban találták ki azzal az indokkal, hogy “a rezsicsökkentés keretében fontos egy megbízható számlázási rendszer felállítása.” A tanúsítási kötelezettséget cégek elég rossz néven vették. Tekintve, hogy szerintük az addig működő rendszerrel sem volt semmi gond, a dolgot pedig még furcsábbá tette, hogy a tanúsítást kiterjesztették olyan cégekre is, amelyeknek semmi közük nem volt a rezsicsökkentéshez, de még csak lakossági ügyfeleik sem voltak. Az érintett vállalkozások akkor rágtak be aztán különösen, amikor kiderült, az auditot végző céggel szemben rögzített feltételek igencsak kijelölik, kit lehet megbízni.

A Hunguard egyik tulajdonosa Rogán Antal feltalálótársa, Csik Balázs, a vállalkozás annak idején már a nyerőgépek tanúsítása kapcsán is feltűnt. Ráadásul aztán nem csak az áram-, a gáz-, a hírközlési és víziközmű-szolgáltató cégek auditálását végezhette el, egy új szabály szerint a bankoknak és befektetési vállalkozásoknak is auditálniuk kell a rendszert.

És ez az a cég, amelynek tavaly januárban – éppen az osztalékfizetés előtt  Csikék eladták a többségét egy homályos hátterű offshore-cégnek, a máltai Javelinnek, amely mögött további máltai cégek, és még további ciprusi cégek állnak, ezek "valódi tulajdonosairól" semmi információnk nincs.

Arról viszont végre van, hogy ez a titokzatos hátterű vállalkozás mennyi pénzt kért el szolgáltatásáért az állami cégektől eddig, Tóth Bertalan szocialista képviselő ugyanis kikérte ezeket az adatokat. Összesen 55 közérdekű adatigénylést küldött szét, amelyből 40 víziközmű- és csatornaszolgáltató cégekre, 10 az MVM-csoportra, 5 más energetikai, illetve hírközlési cégekre vonatkozott. Az 55-ből 49 cég teljesítette az adatigénylést, így elég jó a közelítés arra, hogy mennyi pénzről is van szó.

Egy cégnek jellemzően 7-13 millió forintba került egy-egy tanúsítás, de találunk a listán 30 milliós tételt is, jellemzően a megbízási díj 30 százalékát előre kellett fizetni. Így jött ki összesen az 500 millió forint feletti érték, és itt még csak az érintett állami vállalatokról beszélünk, a Hunguard által auditált magáncégek nincsenek is benne. Maga a Hunguard egyébként egészen régóta működik, de ha a beszámolóit megnézzük, látható: 2013 után lett igazán sikeres, 2015-ben például már 780 milliót kerestek az üzleten.

 

Volt egyébként olyan fideszes vezetésű önkormányzat tulajdonában álló közműcég, amelyik az adatigénylésre megküldött válaszában külön kiemelte, ők a számlaauditálás előtt is képesek voltak ellátni a feladatukat. Az auditálás pedig csak "indokolatlan költséget, fölösleges procedúrát okozott.” De olyan cég is akadt, amelyikről kiderült, már azelőtt leszerződött a Hunguarddal, hogy a törvény erre kötelezte volna. Az MVM pedig válaszában leírta, ők eredetileg három céget hívtak meg a tanúsítási pályázatukra, de abból kettő visszalépett, így maradt a Hunguard.

Külön érdekes, hogy bár idő közben a Hunguard a már említett offshore-tulajdonba került, a szerződött állami cégek erről a változásról állításuk szerint nem kaptak értesítést. A kiállított tanúsítványok egyébként határozott ideig érvényesek, jellemzően 2017 végéig, utána újra kell végeztetni az auditot. A közbenső években a cégek a Hunguardnak díjat fizetnek, jellemzően a tanúsítási díj 20 százalékát évente.