Bürokráciacsökkentés helyett bürokratacsökkentés
További Gazdaság cikkek
-
Nem akárki taszította le a dobogóról Mark Zuckerberget - Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra
- A Magyar Nemzeti Bank elmúlt 100 évét eleveníti meg a Pénzmúzeum új kiállítása
- Az Európai Unió átlagán alul a magyarországi foglalkoztatottak száma
- Menczer Tamás elvárja a kereskedőktől az üzemanyagárakat csökkentését
A közigazgatási leépítést gyakran leegyszerűsítően egy lapon emlegetjük a bürokráciacsökkentéssel, de közben egyáltalán nem törvényszerű, hogy a hivatalnokok számának visszanyesése együtt jár a folyamatok egyszerűsödésével. Ehhez külön intézkedésekre lenne szükség, és egyelőre nem tudjuk, várhatóak-e lépések ebbe az irányba.
Ha a mostani kirúgásokkal együtt nem reformálják meg a bürokratikus ügymenetet, az kliensoldalról nem jelent változást a megszokotthoz képest, a központi közigazgatási szerveknek (minisztériumok, háttérintézmények) amúgy is kevés dolguk van ügyfelekkel. Belülről viszont már rosszabbul fest a dolog, ugyanis ugyanakkora munkamennyiség elvégzését várják el a 15-20 százalékkal kevesebb embertől.
Mióta október végén megkezdődött a nagy leépítési hullám, több érintett olvasónk is jelezte, hogy
a munkahelyén úgy rúgják ki az alkalmazottak egy részét, hogy a feladatokból nem vesznek el semmit.
A helyzet néhol kritikus, különösen azokban az intézményekben, amelyet már a közigazgatási létszámstop is a működőképesség határára sodort. Mint korábban beszámoltunk róla, a közigazgatásban nyár óta létszámstop van, amelyet a szakszervezetek szerint azért léptetett életbe a kormány, hogy pontosan fel tudják mérni a dolgozók számát a kirúgások és a bértábla átalakítása előtt.
A létszámstop azt is jelenti, hogy azok helyett sem tudnak új embert felvenni, akik felmondanak, nyugdíjba mennek, vagy lejár a határozott idejű szerződésük. Emiatt sok helyen ismétlődően túlórázni kényszerülnek a dolgozók, vagy a nem sürgős feladatokat folyton halogatni kényszerülnek. A közigazgatásban a túlórapénz ismeretlen fogalom, vagyis anyagi kompenzációra sem tarthatnak számot az érintettek.
A Miniszterelnökséget hetekkel ezelőtt megkérdeztük, mi a terv a létszámstop feloldásával, de mostanáig nem kaptunk választ és nem is kommunikáltak a témáról más felületen. Az biztos, hogy készül már a kirúgások lezajlása utánra a megmaradókra vonatkozó nagy bérreform, de még nem látni, mikor lép életbe és pontosan kiket érint majd.
Érdeklődtünk a Miniszterelnökségnél arról is, várható-e, hogy a leépítés után megmaradó dolgozók érdekében felülvizsgálják a munkafolyamatokat, egyszerűsítenek a bürokratikus ügymeneten, ahol lehetséges. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Népszava cikke szerint vannak olyan hivatalok is, ahol trükköznek az elbocsátásokkal és így vagy úgy visszafoglalkoztatják az elbocsátott embereket. A lap azt írja például, hogy a külügyminisztériumban nagyjából 30 ember határozatlan szerződését 1-2 éves határozott idejű szerződésre váltották ki, aki pedig ezt nem fogadta el, az mehetett.
A KSH pedig a lap információi szerint egy saját cégbe szervezte ki a portások, sofőrök, műszaki és gazdasági dolgozók egy részét, akik így nem számítanak közalkalmazottnak. Erről megkérdeztük az érintett hivatalokat, amint érkezik reakció, megírjuk.
A hivatalok, minisztériumok amúgy változatos módjait választják a dolgozók menesztésének. Van olyan hivatal, ahol Budapestre rendelték a vidéki dolgozókat, hogy állománygyűlésen közöljék velük a rossz hírt, de van, ahol egyszerűen az ügyfélkapun írott email-ben közlik a köztisztviselőkkel megszűnt a munkahelyük. Egy olvasónk például azt írta, hogy ő éppen a szabadságát töltötte külföldön, amikor megkapta az államtitkár levelét az ügyfélkapun a felmentéséről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
