Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Szombaton tüntetnek a szakszervezetek a túlóratörvény ellen

DSZZS20181106053
2018.12.04. 14:56 Módosítva: 2018-12-04 15:01:53

A Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra demonstrációt hirdet a fideszes törvénymódosítási javaslat ellen, ami a munkaidőkeret egyről 3 évre emelése mellett lehetőséget adna a túlórák kiszabásában a kollektív szerződés, ezáltal a szakszervezetek megkerülésére. Emellett számos olyan kétértelműséget is kifogásolnak, ami kiszolgáltathatja a munkavállalókat. 

Találkozó 10 órakor a Jászai Mari téren lesz, majd a résztvevők 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre, ahol beszédek hangzanak el.

A tüntetést szervezők szerint "a hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást": évi ötven nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, és veszélybe kerülhet a tanszabadság. A MASZSZ a tüntetés előkészítésére szervezőbizottságot hozott létre, és várja mindazon szervezetek jelentkezését, amelyek tagjait a tervezett intézkedések sújtják. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma már jelezte csatlakozási szándékát.

A MASZSZ határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének egyéni képviselői indítvány alapján történő módosítása ellen, valamint a kormánytisztviselők érdekeit sértő tervezet ellen is. A szervezők a célok közé beemelték a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatti tiltakozást, mint írják, az érdekszövetség a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét sértő lépéseket elfogadhatatlannak tartja és szolidaritást vállal a diáksággal. "Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítunk fel, mert nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért", írták. 

A MASZSZ emellett szakszervezeti konzultációt kezdeményez, "hogy megismerje a dolgozók véleményét a munka világára vonatkozó szabályok tervezett változásaival kapcsolatban". Aláírásgyűjtő akciót is indítanak, hogy felmérjék, kívánják-e a munkavállalók egy új, a szociális partnerek konszenzusán nyugvó munka törvénykönyve megalkotását.

350 órára csökkentenék a 400 órát

A tüntetéssel párhuzamosan a háttérben az érdekképviseletek egyezkednek a Munka törvénykönyvének módosításáról a kormánnyal. A szakszervezetek hivatalos úton is jelezték aggályaikat és javaslataikat a kormány felé, három szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége nyilatkozatban összegezte, hogy miben értek el sikereket, és milyen kétségeik maradtak a törvényjavaslatot benyújtó Kósa Lajossal történő egyeztetés után.

Elmondásuk szerint a kérdés súlya miatt széleskörű érdekegyeztetésre volna szükség, amiben mind a Kormány, mind a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek is részt kéne, hogy vegyenek, valamint társadalmi párbeszédre is szükség volna. "A jelenlegi eljárást vállalhatatlannak tartjuk" – nyilatkozták.

Fontos eredménynek tartják, hogy a munkavállaló által egyoldalúan elrendelhető 400 órás éves túlóra lehetősége kikerülhet a jogszabályból.

Az egyeztetések jelenlegi állása szerint a munkavállaló által elrendelhető túlóra 250 óra maradna, és kizárólag kollektív szerződéssel lehetne ezt emelni. A szakszervezetek felvetették, hogy 400 óra helyett legyen 350 óra a munkavállalói beleegyezéshez kötött túlóra mennyisége, azonban a közleményük szerint ebbe nem mentek bele Kósáék. Azt is szeretnék elérni, hogy amenyniben növelik (akár csak 350 órára) a keretet, akkor a kötelezően kiadható 250 órából viszont vegyenek vissza.

Túl nagy hatalom az üzemi tanácsnak?

Továbbra is kifogásolják a hároméves munkaidőkeret gyakorlatát is, amely elmondásuk szerint nemcsak hogy olyan szélsőséges munkaidő-beosztásra ad lehetőséget, de arra is, hogy a túlórákat háromévente számolja el a munkaadó. Azt is nehezményezik, hogy a kollektív szerződéssel módosítható időkeret feltételei nagyon zavarosak. Mind a jelenlegi („technikai vagy munkaszervezési okok”), mind a tervezett („objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok”) feltétel túl tág és visszaélésekre adhat alapot – írják. 

Javasolták, hogy az üzemi tanács, amennyiben nincs a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezet, ne legyen jogosult megállapodni sem a munkaidőkeret hosszában, sem a rendkívüli munkavégzés emelésébe. Tehát, hogy ne lehessen kiváltani a kollektív szerződést semmilyen módon.

 Ezt a javaslatot a törvényalkotók nem vették figyelembe.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy a munkajogi szabályozások célja a munkavállalók és családjaik életének, egészségének, testi és lelki épségének védelme, és nem a gazdaság élénkítése.

Véleményük szerint a szlovák szabályozás sem lehet mérvadó, hiszen az, hogy az ottani szabályozás sérti az uniós jogot, még nem ad felhatalmazást arra, hogy a hazai is így tegyen.

Ráadásul összességében a szlovák munkajogot munkavállaló-barátabbnak tartják, ezért sem állja meg a párhuzam a helyét. Eredménynek tartják azonban, hogy a hat egybefüggő munkanapot követő pihenőnap az új szabályozással kettőre emelkedne. 

Problémásnak tartják viszont a jogszabály azon bekezdését is, miszerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja. Szerintük ez súlyos visszaélésekre adhat alkalmat, ha nincs legalább írásban rögzítve ez a hozzájárulás, és garanciát szeretnének arra is, hogy a munkavállalót nem éri semmi hátrány. Amennyiben ez nem teljesül, szeretnék a kiegészítés törlését. Közlésük szerint szóbeli garanciát kaptak ennek a résznek a módosítására.

(Borítókép: Szakszervezetek demonstrációja a Cafeteria visszaállításáért a Magyar Nemzeti Bank székháza elõtt a Szabadság téren 2018. november 6-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!