Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Csökkentek a külföldi beruházások Európában, a képzett munkaerőt keresi a tőke

DEBRE20190116011
2019.07.22. 09:21
Kevesebb beruházás jött Európába tavaly, mint egy évvel korábban. A visszaesés ugyan nem jelentős, de előjele lehet egy közeledő válságnak. Ugyanakkor a digitális szektorban még mindig sok projekt indul, a legkeresettebb szakmák is ehhez az ágazathoz köthetőek. A megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló pedig még annál is fontosabb, hogy mennyi adót kell fizetnie egy vállalatnak.

Hét éve nem érkezett ilyen kevés működőtőke az európai országokba, de Közép-Európa ennek ellenére sem áll rosszul. Az EY (korábban Ernst&Young) egy reprezentatív felmérés során világszerte 500 cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy a közvetlen működőtőke beruházások (FDI) helyszínének kiválasztásakor mik a legfontosabb szempontok, illetve kockázatok.

A nemzetközi befektetéseknek egyébként három csoportját szokás megkülönböztetni:

  • Az első a nemzetközi hitelezés.
  • A másodikba a portfólióbefektetések tartoznak: tőzsdei részvények, kötvények, befektetési jegyek, egyéb értékpapírok. Ez esetben a befektetés passzív, „a pénz dolgozik”.
  • A harmadik pedig a működőtőke-befektetéseké (FDI: foreign direct investment), ahol a külföldi befektető aktívan jelenik meg, akár úgy, hogy egy helyi vállalatban jelentős, a cég irányításába beleszólást engedő részesedést szerez; illetve Magyarországon jellemzően inkább úgy, hogy leányvállalatot hoz létre. Ez esetben nem közvetlenül a pénz dolgozik, hanem a pénz létrehoz például egy gyárat, ami termel, értékesít, és ezáltal jövedelmet ér el.

Az FDI egyébként rendkívül fontos mozgatórugója a gazdasági növekedésnek, vagyis - áttételesen - arra is igen nagy hatással van, hogy az egyes országokban javul-e az életszínvonal.

Gyengülő növekedés

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy 

a politikai és gazdasági bizonytalanság világszerte arra készteti a cégek döntéshozóit, hogy vágják vissza a külföldi befektetéseiket.

A gazdasági bizonytalanságok és negatív tendenciák közé tartozik például az, hogy 

  1. Világszerte romlanak a növekedési kilátások: az EU gazdasági bővülése például a 2017-es 2,4-ről 1,8-ra csökkent tavaly. Ráadásul Kína az elmúlt harminc év leggyengébb növekedését produkálta, 6,6 százalékkal nőtt az ázsiai ország GDP-je 2018-ban. Emellett Japán gazdasága is csak 0,7-tel nőtt, az egy évvel korábbi 1,9 százalék után.
  2. Erősödik a protekcionizmus: az Egyesült Államok és Kína gyakorlatilag vámháborúban áll egymással, de az USA más államokkal szemben is védővámok bevezetésének belengetésével próbál a saját érdekeinek érvényesítésére jobb alkupozíciót kiharcolni.

Több vállalatvezető szerint egyébként az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktussal jól is járhat az EU, hiszen a megnövekedett vámok miatt a két ország közötti kereskedelmi forgalom egy részét helyettesíthetik európai cégek is.

A jelentés összeállítói az Európába érkező FDI tavalyi csökkenéséért az Egyesült Államok adóreformját is felelőssé teszik, emiatt ugyanis az amerikai cégek külföldi érdekeltségeiknél keletkezett nyereségükből egy jelentős részt visszautalhattak az USA-ba, ahol kedvezőbbé váltak az adózás feltételei, az Amerikába visszaáramló pénz miatt viszont kevesebb tőkét fektethettek be Európában. Ennek ellenére még mindig az Egyesült Államok a legjelentősebb befektető Európában, 2018-ban az FDI projektek 22 százaléka onnan származott. Az elmúlt időszakban átlagosan 8 százalékkal nőtt évente az amerikai beruházások száma Európában, tavaly viszont már csak 3 százalék volt a bővülés, ehhez pedig Trump adóreformja is hozzájárulhatott.

Trump a külföldi pénzek nyomába eredt

A 2017 decemberében indított adóreform versenyképesebbé tette az Egyesült Államokat. A társasági adót 35-ről 21- százalékra csökkentették, és egyszeri lehetőségként a kormányzat 15,5 százalékos adót kínált a külföldön szerzett nyereség után. Ettől függetlenül az amerikai gazdasági növekedés is megtorpanni látszik, de tavaly még 2,9 százalékos bővülés volt, ami elég jónak számít egy ennyire fejlett gazdaságnál, és az idei évre jósolt 2,1 sem mondható rossznak, főként a nyugat-európai államok vagy Japán növekedési számaihoz viszonyítva.

Egyébként Európa továbbra is kifejezetten népszerű a befektetők körében, sokan a legjobb befektetési helynek gondolják a világon, csak éppen világszerte kevesebb beruházás indul, az Európába érkező befektetések száma például hétéves mélyponton van. 2018 trendfordulót hozott, hat év után először csökkent a tőkebefektetések darabszáma, 6356 beruházás érkezett a kontinens országaiba, ami 4 százalékos csökkenés 2017-hez képest. 

Bár az elmúlt hét évben tavaly érkezett a legkevesebb beruházás az európai országokba, még mindig magasnak tekinthető az elinduló projektek száma, és bár nagy csökkenést mutatott az Egyesült Királyságban és Németországban elinduló, külföldi finanszírozású projektek száma, a kontinensen így is ebbe a két országba jött a külföldi beruházások harmada.

Idén a befektetők 27 százaléka tervezi, hogy új vállalkozást alapít, vagy bővíti a meglévőt, egy évvel korábban még 35 százalékuk számolt ezzel. A 27 százalékos arány egyébként szintén hétéves mélypont.

A politikai bizonytalanság a legriasztóbb

Az EY felmérése szerint a következő három évben a politikai bizonytalanság jelenti majd a legnagyobb kockázatot Európa tőkevonzó képességére. Leginkább a brexit körüli hercehurca bizonytalanítja el a beruházókat, de a kontinens általános politikai instabilitása, a populizmus és a protekcionizmus térnyerése, valamint a globális politikai bizonytalanság is kockázatot jelent a beruházók számára.

Pozitívum, hogy a digitális technológiába áramló befektetések száma megduplázódott 2013 óta. A szektorban tevékenykedő európai vállalatok legnagyobb befektetője továbbra is az Egyesült Államok. Szintén jó hír, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a kutatás-fejlesztés (k+f) projektek száma a kontinensen.

2018-ban Belgiumba, Spanyolországba, Lengyelországba és Írországba ment a legtöbb működőtőke beruházás,

ezekben az országokban legalább 20 százalékkal emelkedett a külföldi tőkebefektetések száma. A legnagyobb gazdaságok közül Franciaországban 1 százalékkal nőtt, az Egyesült Királyságban és Németországban viszont 13 százalékkal csökkent a külföldi beruházások száma.

A brexittől reszketnek a befektetők

A külföldi befektetést tervezők számára tavaly még csak a negyedik legjelentősebb kockázatnak számított a brexit, idén azonban már az első számú veszélyként jelölték meg. A bizonytalanság hatása szembetűnő:

az Egyesült Királyságban tavaly 35 százalékkal csökkentek a gyáripari beruházások az előző év azonos időszakához képest.

Emellett a sales és marketing projektek (a szigetországba hagyományosan ebbe a szektorba érkezik a legtöbb FDI) száma is csökkent 4 százalékkal. A k+f befektetések pedig 17 százalékos esést mutattak. Viszont 7 százalékkal több logisztikai beruházás indult. Egyébként az Egyesült Királyság exportjának 44 százaléka megy az EU-ba, tehát megállapodás nélküli kilépéssel egyértelműen a britek járhatnak rosszabbul.

A brexit nagy nyertese pedig Írország lehet. A szigetországba sok olyan befektetés áramlott, amivel a beruházók az Egyesült Királyságban lévő vállalkozásaikat váltják ki. Főként ennek köszönhető, hogy

az egy évvel korábbihoz képest tavaly 52 százalékkal több projekt indult Írországban.

Többnyire a nagyobb hozzáadott tudásértékű szektorokba áramlott a tőke, leginkább a digitális szektorban, illetve a pénzügyi és üzleti szolgáltatások terén nőtt a beruházások száma. Sok befektető számára Írország az Egyesült Királyság alternatívájának számít, de a 12,5 százalékos társasági adó is rendkívül versenyképessé teszi az országot.

Nagy növekedés Magyarországon

Az EY Hungary vezérigazgatójától megtudtuk, hogy Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések száma az utóbbi években 100 fölött volt (2016: 107, 2017: 116, 2018: 101 projekt), ami a gazdaság nemzetközi versenyképességének időtálló erősségét tükrözi.

Rencz Botond elmondta azt is, hogy az EY felmérése a befektetési döntések számát vizsgálja, ami jellegénél fogva változékony mutató, a kisebb gazdaságok esetében ráadásul ez még inkább szembetűnő - és idetartoznak a közép-kelet-európai térség országai. Hiába csökkent tehát 2018-ban egy év leforgása alatt 116-ról 101-re a lezárt projektek száma hazánkban, ez semmiképp sem jelentős változás. Ezt támasztja alá a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tájékoztatása is, miszerint

a magyarországi működőtőke-befektetések értéke 23 százalékkal bővült tavaly

- mondta Rencz Botond. A projektek száma képet ad a befektetők döntési preferenciáiról, a beruházások értékével együtt vizsgálva pedig kitűnik, hogy 

globálisan IS NYUGAT-EURÓPA ÉS AZT KÖVETŐEN KÖZÉP-KELET-EURÓPA SZÁMÍT A legvonzóbb CÉLPONTNAK, amelyen belül Magyarország nagyon jó pozíciókkal rendelkezik.

Azt egyébként érdemes hozzátenni, hogy hozzánk sajnos többnyire olyan működőtőke jön, ami kis hozzáadott tudásértékkel működő gyárakat, összeszerelő-üzemeket hoz létre. Ráadásul ezeknek a projekteknek a megvalósulását a kormány gyakran - az adófizetők pénzéből - nagyon magas összegekkel támogatja

A kormány narratívája szerint amúgy jó úton járunk, és már nagyobb hozzáadott tudásértékű projekteket is szívesen hoznak Magyarországra a befektetők, azonban ennek egyelőre sajnos túl sok kézzelfogható jele nincs. A befektetők nem győzik hangsúlyozni a munkaerő képzettségének és továbbképezhetőségének fontosságát, azonban a hazai oktatási rendszer hiányosságait még a kormányhoz közeli döntéshozók is gyakran elismerik, szinte minden hozzáértő ember mélyreható változásokat sürget.

A képzett munkaerő mindenek előtt

Az EY kimutatásából kiderül, hogy a befektetők, amikor helyet keresnek a pénzüknek, akkor a legfontosabb szempont számukra az, hogy az adott országban, régióban mennyire érhető el a megfelelően képzett munkaerő. A felmérésben résztvevő európai cégvezetők háromnegyede ugyanis azt mondta, hogy a képzettségbeli hiányosságok a termelékenység és a profitabilitás rovására mennek, kétharmaduk szerint pedig a képzetlen munkaerő a növekedésre is negatív hatással van.

Manapság a legkeresettebb képzettségek a kiberbiztonsághoz, a mesterséges intelligenciához (AI), a robotikához, a big datához és az analitikához kapcsolódnak.

Franciaország például valószínűleg a munkavállalók képzettségének köszönheti, hogy az egész kontinensen oda irányult a legtöbb kutatás-fejlesztési beruházás (szám szerint 144), emellett még 339 gyáripari beruházás is létesült tavaly az országban, ez mindkét kategóriában a legmagasabb szám Európában. A franciaországi K+F szektor sikeréhez persze Macron elnök intézkedései is hozzájárulhattak, a francia elnök olyan szabályozói környezet létrehozását próbálja elősegíteni, ami kedvez például a startupoknak. (2017-ben egyenesen úgy fogalmazott Twitterén, hogy szeretné startupnemzetté tenni Franciaországot.)

Rugalmasabb munkafeltételekre lesz szükség

Arról is megkérdezték a cégeket, hogy az Európai Uniónak mit kéne tennie annak érdekében, hogy megőrizze versenyképességét és a növekedési potenciálját. A válaszadók szerint szükség lenne

  • infrastrukturális fejlesztésekre,
  • oktatási reformokra,
  • a közszolgáltatások digitalizálására,
  • a kibervédelem és az adatvédelem fokozására,
  • valamint az adó- és pénzügyi támogató rendszer fejlesztésére, hogy könnyebben lehessen vállalkozni.

A vállalatvezetők szerint az EU-nak cselekednie kell, hogy ne veszítsen el több tagállamot, és a gazdaságirányításban is változásokra van szükség, hogy fenntartható legyen a gazdasági növekedés. Azt is mondták, hogy erősíteni kell az EU nemzetközi fellépését is. Emellett az euróövezet gazdasági együttműködésének erősítésére is szükség van, és természetesen a migrációs politikát is újra kell formálni, valamint gátat kell szabni a növekvő egyenlőtlenségnek és kirekesztésnek.

A Skoda egyik HR vezetője szerint például kulcsfontosságú az oktatás megújítása, szerinte már az oktatás korai fázisában nagy hangsúlyt kell fektetni a technológiai és IT-kompetenciák fejlesztésére. Bohdan Wojnar emellett fontosnak tartja azt is, hogy a munkavállalók új generációjának a korábbiaktól eltérő igényeik vannak a munkaerőpiacon, ezt pedig nem hagyhatják figyelmen kívül a cégek.

A cégvezető szerint ugyanis 

a fiatalabb generációknak sokkal rugalmasabb munkafeltételekre van szükségük.

Szerinte a cégek részéről nem elég csak megengedni ezt a dolgozóik számára, hanem ki kell alakítaniuk például a távmunka technológiai feltételeit. A robotizációnak pedig azt az előnyét kell kihasználni, hogy az automatizálás révén felszabaduló munkaerőnek több ideje és energiája van kreatívabb dolgokkal foglalkozni.

(Borítókép: A német Schaeffler csoporthoz tartozó FAG új gyártócsarnoka Debrecenben 2019. január 16-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)