Ha ennyit keresnének az orvosok, nem lenne szükség hálapénzre

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfőn közzétette, hogy milyen fizetéseket javasolna a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok számára. A javaslat azt állítja: figyelembe veszi Magyarország nemzetgazdasági teljesítőképességének határait, de számol az Európai Uniós környezet realitásával is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kamara azzal is számol, hogy a környező országokban mennyivel magasabb az orvosok bére.

A bértábla szerint a Magyar Orvosi Kamara

• a kezdő rezidenseknek 687 837 forintos bruttó alapbért,
• az öt éve rezidensként dolgozóknak 875 906 forintos bruttó alapbért,
• a kezdő szakorvosoknak 1 154 920 forintos bruttó alapbért,
• a tíz éve szakorvosként dolgozóknak 1 398 358 forintos bruttó alapbért,
• a bértábla csúcsán, 37 éves szakorvosi tapasztalattal 2 millió feletti bruttó alapbért javasol.

A MOK a bértáblában feltüntetett jövedelmekhez az egyetemi oktatói státuszra lépők, az osztályvezetői feladatot vállalók esetén 1.15 százalékos szorzót javasol bevezetni, mert ezek a feladatkörök az utóbbi években nehezen feltölthetővé váltak.

A javaslat kitér a hálapénz kérdésére is, amely „súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban” a kamara szerint. A MOK javaslatának része, hogy amint teljesül a kamara által szorgalmazott bértábla, a hálapénz átadását és elfogadását is törvényesen büntetendővé tegyék. 

Az eddig alkalmazott elhúzódó, csepegtetett béremelés politikai haszna csekély, mert ezen a módon a hálapénz mindig beépül az orvosi keresetbe

– írja az orvosi kamara javaslata, amely épp ezért egylépéses béremelést fogalmaz meg, amely „képes áthidalni a szürke vagy fekete zónás bérkiegészítést”.

A javaslat szerint amennyiben ez a béremelés megvalósulna, 

• többé sem anyagi, sem erkölcsi értelemben nem terhelné a hálapénz intézménye a társadalmat,
• a magyar orvosok helyzete hasonlóvá válna a környező országokban dolgozó kollégáikéhoz,
• csökkenne az orvosok elvándorlása,
• csökkenne a magánszektor orvoselszívó ereje is,
• és általában véve vonzóbbá válna az orvosi pálya.

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke, Kincses Gyula már tavaly decemberben, az Index élő interjújában is arról beszélt, hogy a hálapénz elleni küzdelem első és legfontosabb eszköze a béremelés, méghozzá egy tisztességes, egylépcsős, amiből a társadalom és az orvos is érzi, hogy a doktorok „ki lettek emelve, meg lettek becsülve”. Ki kell mondatni a TB-törvénnyel, hogy az ellátás az éppen beosztott orvossal jár, ha én nem ezt szeretném, akkor azt plusz pénzből kell megvásárolni, szerződéssel – mondta a decemberi interjúban Kincses.

Reagált az Emmi: Nem akar licitversenyt

Az egészségügy finanszírozása, az ágazatban dolgozók anyagi elismerése annál sokkal felelősségteljesebb feladat, minthogy egyesek licitversennyé silányítsák

- reagálta közleményben az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden délután a Magyar Orvosi Kamara javaslatára.

Bár a MOK javaslata épp azt hangsúlyozza, hogy nem folyamatos, hanem egylépéses béremelésre lenne szükség, az Emmi reakciója mégis azt írja, "örömmel látjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara új vezetése is egyetért a kormány azon gyakorlatával, hogy folyamatosan emeljük az egészségügyben dolgozók bérét."

A közlemény ezután leszögezi, hogy az elmúlt tíz évben majdnem a duplájára nőtt "az egészségügyi béremelésre fordított források összege".

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a hálapénz-tilalomnak nem a büntető törvénykönyvben, hanem az orvosi kamara etikai kódexben kell szerepelnie, ennek ellenőrzését ugyanis kifejezetten kamarai feladatkörnek tartja a minisztérium. 

Az Emmi eddig is nyitott volt és ezután is nyitott a párbeszédre, eddig is együttműködött az egészségügyi ágazatban dolgozók képviseletére jogosult szervezetekkel, megfontolta javaslataikat, és a jövőben is elvárja, hogy ezek a szervezetek is felelősséggel képviseljék az egészségügyben dolgozók érdekeit

- olvasható a minisztériumi közlemény lezárásában.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)