Brüsszel tényleg nem engedi, hogy emeljék a postások bérét?

Több száz postai alkalmazott gyűlt össze június 18-án délelőtt a Batthyány térnél, majd vonult át a közeli Vám utcába, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája elé, hogy egy petíciót adjanak át, amiben többek között általános bérfejlesztést követelnek. A postások 10-15 százalékos béremelést szeretnének, azonban a Magyar Posta és a minisztérium szerint az EU miatt nem jöhet létre a béremelés.

Brüsszel a hibás

A postások egy sztrájkot sem tartanak kizártnak, ha nem rendeződik a helyzet, közben a Posta az EU-ra mutogat, szerintük Brüsszel miatt nem tudnak magasabb bért adni a postásoknak. A Posta vezetője ezért arra kérte a postásokat és a szakszervezeteket, hogy közösen lépjenek fel Brüsszelben, keressék meg a Bizottságot, az európai parlamenti képviselőket és a Bizottság hazai képviseletét.

Bár a Magyar Posta nem riad vissza az egészen extrém kommunikációs bravúroktól sem, most van némi igazság abban, amit mondanak, azonban mégis inkább a csúsztatás kategória a Posta érvelése. 

Liberális posta

Kezdjük azzal, hogy a postai szolgáltatások az uniós országokban nem minősülnek állami monopóliumnak, így 2013-ban Magyarországon is lezajlott a posta liberalizációja. Ez nem azt jelenti, hogy a liberálisok kezébe került a posta, hanem hogy tetszőlegesen bárki végezhet az országban postai szolgáltatást, piaci alapon versengenek a különböző postai cégek. (Szemben például a lottóval, amelyet kizárólag az állam üzemeltethet.)

A levélküldemények piaca folyamatosan zsugorodik az egész világban, de már a csekkbefizetést is jellemzően elektronikusan intézik az emberek. Ha ön most jár a húszas évei végén, van rá esély, hogy egyáltalán nem volt postán az elmúlt egy évben.

Tehát a levél nem túl jó biznisz, szemben az expressz- és csomagküldemények piacával, ahol már nálunk is számos szolgáltató, például a DHL és a GLS, versengenek az ügyfelekért (érdekesség, hogy ezek, a nálunk privát cégként ismert multinacionális szolgáltatók is állami postavállalatokból nőtték ki magukat, a DHL például 21 százalékban a német állam tulajdonában van.)

Versenyjog

De hogy jön ide az EU? Az Európai Bizottság egyik feladata többek között az, hogy vizsgálja a tagállamokban a versenyjog érvényesülését, ezen belül azt is, hogy a tagállamok nem hoznak-e helyzetbe szabályellenesen egyes cégeket. Hiszen, ha több versengő cég közül találomra egyre ráöntene egy csomó pénzt az állam, akkor azzal a többieknek sérülnének az érdekei.

Például amikor májusban kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat jelentett be a kormány a cégek megsegítésére, akkor is zöld utat kértek a Bizottságtól. A postákat Európa szerte támogatni kell, hogy életben maradjanak, mivel mint említettük, számos olyan szolgáltatásra drasztikusan lecsökkent az igény, amelyek bevételt termeltek a postáknak.

Eközben még mindig vannak olyan szolgáltatások, amiket viszont a posta biztosít és lényegében nélkülözhetetlenek. A postás viszi ki a nyugdíjat, dobja be a csekket, kézbesíti a bírósági értesítőt, nemzeti konzultációt, vagy adott esetben a nettó propagandát. Lehet idővel ezek is teljesen átkerülnek a virtuális térbe, azonban amíg nem, addig nem lehet hagyni bedőlni a Postát.

De mit mond Brüsszel?

Na de akkor igaz vagy nem igaz a minisztérium és a Posta vezetésének az érvelése, hogy az EU-s szabályok miatt nincs pénz a Postának? Az uniós versenyjogi szabályok valóban rendelkeznek egy 15 millió eurós korlátról, hogy ez pontosan mi, arról megkérdeztük az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, akik azt válaszolták, hogy:

Az EU jelenlegi állami támogatási szabályai, így különösen a közszolgáltatásokra vonatkozó jogszabálycsomag (az úgynevezett ÁGÉSZ-csomag), lehetővé teszik a postai szolgáltatók által nyújtott egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos költségek ellentételezését (ideértve a bérköltségeket is).

A támogatási összegre vonatkozóan a szabályozás nem határoz meg felső határt, de a vállalatonként évi 15 millió eurónál magasabb összegű állami támogatásokat – az állami támogatások általános szabályainak megfelelően – be kell jelenteni az Európai Bizottságnál jóváhagyás céljából.

Tehát nem arról van szó, hogy az unió pikkel a postákra, hanem általában rendelkeznek arról, hogy milyen mértékben részesülhetnek állami kompenzációban a közszolgáltatásokat végző cégek. Hiszen elméletben akár az is lehetne, hogy egy ország azt mondja, megtérítenek minden csomagküldést az országban, amit az állami cégen keresztül intéznek, de ezzel tönkretennék a konkurens csomagküldő cégeket. Nem kell magyarázni, hogy ez versenyjogi szempontból mennyire problémás lenne.

Az EU rá szokott bólintani

Tehát van rá lehetőség, hogy egy ország a 15 millió eurón felül is pénzt adjon az inkubens postai szolgáltatójának (a nemzeti postájának), csak külön kérvényezni kell az Európai Bizottságnál. Azt sem lehet mondani, hogy zárt kapukat döngetne az Brüsszelben, aki engedélyért folyamodik, ugyanis a Bizottság már több alkalommal jóváhagyott a nemzeti posták számára nyújtott keretösszegen felüli kompenzációkat:

• 171 millió eurót hagytak jóvá Olaszországban;
• A Spanyolok engedélyt kaptak rá, hogy a spanyol posta 2011-2020 közötti szolgáltatásait 1 280 millió euróval kompenzálják;
• A belgák szintén zöld utat kaptak, hogy 1 300 millió euró összegben megtérítsék a bpost szolgáltatásait;
• A franciák engedélyt kaptak, hogy 900 millió euró értékű adókedvezményben részesítsék a La Poste-ot.
• A britek pedig még EU-s tagként kértek és kaptak engedélyt arra, hogy 890 millió eurónyi fonttal támogassák a UK Post Office Ltd-t.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter azonban azzal fordult az EU-hoz, hogy vizsgálják felül a 15 millió eurós keretösszeget, és a Posta is azt mondja, forduljanak Brüsszelhez a postások, hogy lazítson a szabályokon, ha pluszt pénzt akarnak. 

És a Posta részéről is némi fogalomzavarról árulkodik, hogy az igazgató a postásokat küldené Brüsszelbe plusz pénzért lobbizni.

Megkérdeztük a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert arról, hogy miért nem adnak be kérvényt az EB-hez rendkívüli támogatásra, valamint a Magyar Postát arról, hogy egyeztettek-e a minisztériummal ilyen kérelem beadásáról, amint válaszolnak, frissítjük a cikket. 

(Borítókép: Postás egy kecskeméti társasházban 2020. június 15-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)