Koronaprésben az önkormányzatok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon - Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
- Szijjártó Péter szerint Európa egyik legvonzóbb beruházási környezete jött létre Magyarországon
- A karácsonyi vásárok sem ússzák meg, lecsapnak az adóellenőrök
- Döntött a bíróság: a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak támogatnia kell a Volánbuszt
Pár héttel ezelőtt, amikor már látszott, hogy sokkal nagyobb a baj, mint tavasszal, Pikó András egy interjúban megjegyezte, hogy nem kapnak hivatalos tájékoztatást a karanténba kényszerültekről. Józsefváros polgármestere sérelmezte, hogy a kormány ősszel nem osztott lapot az önkormányzatoknak a védekezésben.
Első hallásra érthetetlennek, megmagyarázhatatlannak, sőt, szakszerűtlennek is tűnt ez a helyzet, ezért több polgármesternél tájékozódva arra kerestem a választ, hogy milyen az együttműködés polgármesteri hivatalok és a védekezést irányító kormány, illetve operatív törzs között, milyen pluszterhet rak az önkormányzatokra a pandémia.
Veszélyhelyzet vs. válsághelyzet
A polgármestereket a szerdától érvényben lévő egészségügyi veszélyhelyzet elrendelése előtti napokban kerestük meg, amikor még „csak” az egészségügyi válsághelyzet, járványügyi készültség volt érvényben. Ezt június 18-ától vezette be a kormány, amikor megszűnt a korábbi – komoly politikai vitát kiváltó – különleges jogrenddel együtt járó egészségügyi veszélyhelyzet.
(A különleges jogrend lényege, hogy a kormány olyan jogviszonyokat is rendeletekkel szabályozhat, amelyek egyébként az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak, törvényekkel intézhetők. A vita amiatt durvult el, mert a „felhatalmazási” törvénnyel tavasszal időkorlát nélkül kapott rendeleti kormányzásra jogot a kormány. Most, okulva a korábbi hibából, három hónapra kér ilyen felhatalmazást a kormány.)
Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere az Indexnek elmondta: a Hegyvidéken a márciusi veszélyhelyzet kihirdetésével létrehozták a Hegyvidéki Segítő Központot, amely a legveszélyeztetettebb korosztály tagjainak, az időseknek és a rászorulóknak nyújtott napi segítséget. Önkormányzati dolgozók és önkéntesek meleg étellel látták el őket, segítettek a gyógyszerek és az élelmiszerek házhoz szállításában, illetve információs központ működött. A hatósági karanténban lévők ellátásában is közreműködött az önkormányzat.
Rendszeresen tesztelték a kerületi egészségügyi és szociális ellátásban, bölcsődékben, óvodákban dolgozókat. Védőeszközöket szereztek be, biztosították a hivatali dolgozók home office munkájához szükséges technikai eszközöket. Ezekre 175,3 millió forintot költöttek a járvány első hullámában.
A polgármester elmondta, hogy az állami kompenzációra az igényt leadták, türelmesen várják a választ. Ugyanakkor vannak más, komolyabb tételek is, amelyek miatt újra kell tervezniük a költségvetésüket: a gépjárműadó, a parkolási bevétel, a bérleti díjakból származó bevételek, az idegenforgalmi és az iparűzési adóbevételek csökkenése összesen 1,6 milliárd forint kiesést jelent a Hegyvidéki Önkormányzat számára.
Arra a kérdésemre, hogy kaptak-e információkat az első hullám idején a Népegészségügyi Hivataltól a koronavírus-fertőzéssel érintett kerületi lakosokról, igenlő választ kaptam. Ugyanakkor Pokorni Zoltán is megerősítette azt, hogy
a második hullám idején, eddig nem kaptak semmilyen információt a kerület járványhelyzetéről, a karanténban lévő lakosokról.
Arra a kérdésemre, hogy milyen módon értesülnek a segítségre szoruló fertőzöttekről, megbetegedettekről, Pokorni Zoltán elmondta: a járvány első hullámának végén a Hegyvidéki Segítő Központot intézményesítették, így ezen keresztül kérhetnek segítséget, illetve az intézményi jelzőrendszerükön (Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Szociális Központ) keresztül értesülnek a segítségre szoruló polgárokról. A Segítő Központ szükség esetén meleg ételt biztosít, illetve a gyógyszerek kiszállításában is tud segíteni.
A polgármester elmondta azt is, hogy települési támogatással segítették és segítik azokat a kerületi lakosokat, akik a pandémia miatt, az állásuk elvesztése okán létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerültek. Emellett pedig a veszélyhelyzet miatt az állásukat elvesztő önkormányzati lakásbérlők rendkívüli lakbértámogatásban részesülhettek.
Politikai motivációk pandémia idején
A vírusjárvány első hulláma idején rengeteg híradás szólt arról, hogy az önkormányzatok – anyagi lehetőségeik függvényében – milyen sokrétű segítséget igyekeztek nyújtani a rászorult idős embereknek, a karanténba kerülteknek, megbetegedetteknek.
Az ellenzéki vezetés alá került városok, és fővárosi kerületeket vezető politikusok pozitív szerepben tűntek a fel, gondoskodó önkormányzatokként tudtak megjelenni a híradásokban.
Jó visszhangja volt a lakosság körében, hogy az önkormányzatok ingyenmaszkot osztanak, ingyentesztet végeznek, élelmiszercsomagot osztanak, hogy a tehetősebb önkormányzatok laptopot ajándékoznak a rászoruló családok gyerekeinek az online oktatáshoz, hogy a köztisztviselők becsöngetnek az idősekhez, hogy személyes kapcsolatok alakultak ki az önkormányzati dolgozók és a polgárok között. Voltak olyan önkormányzatok is, ahol önkéntesek is segítették az önkormányzat munkáját, Ferencvárosban, ahol 400 önkéntes is bekapcsolódott a munkába, a bevásárláson, gyógyszerkiváltáson túl arra is volt példa, hogy a kutyasétáltatást, vagy az autó műszaki vizsgáztatását is vállalták a segítők.
Egy nyilatkozni nem kívánó, ám a háttérbeszélgetést vállaló egyik polgármester szerint a kormány úgy ítélhette meg ezt a helyzetet, hogy a jobboldal számára politikai kockázatot jelent, ha az ellenzéki önkormányzatok jól kezelik a járvány okozta helyzetet, hiszen közvetlenül tudnak eljutni az emberekhez, fontos szolgáltatásokat nyújtanak, támaszt jelentenek a bajban. Míg
ha a kormány elengedi a munkáltatói járulék öt százalékát, bármilyen fontos és hasznos intézkedés is ez, nem lesz tőle népszerűbb.
A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után a kezdeti szervezési nehézségek elmúltával az önkormányzatokban a képviselő-testületek hatáskörét a polgármesterek vették át. A különleges jogrend idején a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat felülírta veszélyhelyzet, vélhetően emiatt kapták meg a polgármesteri hivatalok a karanténba került koronavírus-fertőzöttek adatait, a lakcímükkel együtt. Felhatalmazást kaptak az önkormányzatok pluszfeladatok ellátására is, a veszélyhelyzet idején rájuk rótták az idősgondozás mellett a karanténban lévők gondozását is.
A kormány szerdai döntésével újból elrendelt egészségügyi veszélyhelyzethez kapcsolódóan az éjféltől hajnal ötig tartó kijárási korlátozásról, ingyenes parkolásról és a közösségi közlekedésben a járatsűrítésekről rendelkezett, de arról, hogy ezeken kívül milyen pluszfeladatokat oszt ki, vagy akar kiosztani az önkormányzatoknak, nem lehet tudni.
A járvány elleni védekezésre a kormány előbb körülbelül 1000 milliárd forintot különített el, majd ez az összeg 2000 milliárd forint fölé nőtt. Az első hullám idején az önkormányzatokra rótt pluszfeladatok ellátásának költségeit is minden bizonnyal ebből az alapból fogják utólag kifizetni.
A IX. kerületben például értesüléseink szerint ez az összeg jóval 100 millió forint felett volt, fertőtlenítésre, 200 ezer maszk beszerzésre, Covid-tesztekre, az iskoláknak, óvodáknak nyújtott segítségre, élelmiszercsomagokra költött összegeket igényelték vissza a kormányzattól kiküldött kérdőív alapján.
Szeptemberben a ferencvárosi önkormányzat újra kérte az adatokat, de a válasz az volt, hogy nincs rá törvényi felhatalmazás, erre csak veszélyhelyzet kihirdetése után van lehetőség. A tavaszi hullám idején összesen 14 Covid-fertőzöttről kaptak értesítést, őket fel is keresték, most jóval többen lehetnek, de nincs információjuk hányan vannak, és kik ők.
„Még a tavaszi szálak sincsenek elvarrva”
Gödöllő önkormányzata se kapott június vége óta adatokat a járvány által érintett polgárokról – mondta portálunknak Gémesi György polgármester. Szeptember óta se őt, se az általa vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségét nem keresték a kormánytól a járvány elleni védekezés során az együttműködés érdekében.
Amikor júniusban megszüntették a veszélyhelyzetet, ezzel együtt megszűnt az önkormányzatok kötelezettsége is a 70 éven felüliekről való gondoskodásra. A pandémia első hulláma alatt Gödöllőn 4000 idős embernek szállítottak meleg ételt.
Az első hullám idején felállítottak egy call centert is, ahol jelezni lehetett, ha valakinek segítségre volt szüksége, például a gyógyszerek kiváltásában, a csekkek befizetésében. Ez ma már nem működik.
Az első hullám idején a védekezés közvetlen költsége Gödöllőn 40-50 millió forintba került, de ezen túl a közétkeztetést biztosító cégnek 70 millió forint többletigénye keletkezett. Autókat kellett biztosítani például az ételszállításhoz. Gémesi György elmondta, hogy a lezárás idején a kulturális területen dolgozók esetében két lehetőségük volt, vagy utcára küldik őket, vagy találnak valamilyen megoldást. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor 150-200 millió forintot is elérheti a járvánnyal összefüggő pluszköltség – mondta Gémesi György. Elmondta azt is, hogy még a tavaszi szálak sincsenek elvarrva, vagyis még nem jutottak hozzá az első hullám idején védekezésre költött összegek központi költségvetési kompenzációjához, miközben forrásokat vontak el tőlük.
Ez elég durva volt, most ezeket a sebeinket nyalogatjuk, próbáljuk összerakni a pénzügyi feltételeket a működéshez
– mondta az Indexnek Gémesi György.
A második hullám idején a szociális ellátórendszer a megszokott módon működik Gödöllőn, a jogosultságnak megfelelő szintű ellátást biztosítanak a rászorultaknak. A koronavírus-fertőzöttek, akik most karanténban, vagy betegként otthon vannak, feltehetően családon belüli segítséggel oldották meg a helyzetüket, nincs róluk információjuk.
A polgármester elmondta, hogy az egészségügyi alapellátásért felelős önkormányzatoknak most a legnagyobb kihívás az influenza elleni védőoltás biztosítása, mert nincs elég oltóanyag.
(Borítókép: Bődey János / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
