- Gazdaság
- gerendai károly
- járvány
- koronavírus
- étterem
- szépségápolás
- turizmus
- idegenforgalom
- vendéglátás
- szolgáltatás
- bkik
Gerendai Károly: Az éttermek harmada nem nyit ki újra a járvány után
További Gazdaság cikkek
- Kiderült, hány luxusautót adtak el novemberben Magyarországon
- 320 ezer bankkártyát hív vissza az OTP Bank külföldön
- Történelmi mélypontra került a forint, Orbán Viktor rámutatott a forintgyengülés felelőseire
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
Becslések szerint az éttermek 30-40 százaléka nem fog kinyitni a járvány után − mondta Gerendai Károly étterem-tulajdonos az ATV műsorában. A Sziget alapítója a koronavírus második hullámának kellős közepén nyitott egy új éttermet, hogy minimalizálja veszteségeit. A házhoz szállítással üzemelő Nudli a költségek 30-35 százalékát termeli ki.
Az üzletember emlékeztetett: a szórakoztatóiparban most már a második olyan nyári szezon jön, amikor a szabadtéri helyek csak erős korlátozások között működhetnek. Gerendai Károly szerint minden vállalkozás úgy próbál túlélni, ahogy csak tud, van, aki házhoz szállít vagy házhoz megy főzni.
Unortodox megoldásokkal próbáljuk a korábbi élményt biztosítani a vendégeinknek. A belföldi turizmus kivételével a turisztika szinte minden ága, de számos más szolgáltatás is a lezárások miatt lehúzta a rolót. Kérdés, lesz-e ebből nekik visszaút
− mondta Gerendai Károly, aki hangsúlyozta:
NEM ARRÓL VAN SZÓ, HOGY A KORMÁNY SEMMIT NEM TETT, HANEM ARRÓL, HOGY NEM TETT ELEGET.
Gerendai Károly az Indexnek korábban azt mondta, a kormánynak leginkább azokat kellene valahogy megsegítenie, akik eddig kitartottak.
Az a legnagyobb gáz, ha mindenedet felélted, hogy életben tartsd a vállalkozásod, aztán a nyitás után mégis csődbe mész
– mondta az interjúban az üzletember. Úgy vélekedett, hogy eleinte mindenki úgy kezelte a vírust, hogy baj van, és valahogy túléli, de mostanra már minden pénz elfogyott, amire az újranyitáshoz szükség lenne. Szerinte az állam bizonyos eszközökkel tud kockázatot csökkenteni, más eszközökkel pedig tud ösztönzően hatni. Ezeknek az összessége teremthet olyan környezetet, amely többeknek ad esélyt a túlélésre, ha viszont az eddigi támogatások kevésnek bizonyulnak, és ezek mellett is végül becsődölnek a vállalkozások, akkor az eddig kifizetett közpénz is kárba megy.
Drabant Fruzsina, a szépségipari vállalkozókat összefogó tömörülés egyik alapítója az ATV műsorában kifogásolta, hogy eddig senki nem válaszolt a szépségipari dolgozók petíciójára. Mint mondta, március 22-én szerettek volna nyitni, de ez nem sikerült. A szépségipar 90 százaléka katás vállalkozó, ezért a bértámogatás nem vonatkozik rájuk. A bérleti díj elengedése pedig azért nem éri el őket, mert az üzleteik túlnyomó többségét magánszemélyektől bérlik, az állam viszont az állami és önkormányzati üzletek bérleti díjának elengedését garantálja − magyarázta a helyzetet Drabant Fruzsina.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, Zsabka Zsolt arról számolt be, hogy a kamara létrehoz egy szolidaritási alapot a bajba jutott vállalkozások segítségére. Mint mondta, 75 millió forint kerül az alapba, amit szétosztanak a vállalkozások között. A kamarai önkéntes tagdíjak 50 százalékát elengedik, amit az igénybe vevők felajánlhatnak a szolidaritási alapba. A járvány alatt is jól prosperáló vállalkozásokat szintén arra kérik, fizessenek be a szolidaritási alapba.