Vilmos
21 °C
33 °C

Vészesen ketyeg a közoktatás újabb időzített bombája

DROTI20201002004
2021.05.29. 20:56
A biológiát, földrajzot, fizikát és kémiát tanító pedagógusok egyre aggasztóbb hiánya azon túl, hogy sérti az alapvető gyermekjogokat, veszélyezteti a diákok továbbtanulási terveit is. Nem is beszélve a mindennapokhoz szükséges természettudományos alapműveltség hiányáról.

2020 őszén az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül voltak még bátor jelentkezők, tavaly 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát. 

Az pedig már egy külön ügy, hogy ők itt végül befejezik-e tanulmányaikat, illetve rálépve a pedagógusi pályára, meddig maradnak a közoktatásban. Vagy már néhány éven belül választanak maguknak egy jóval jövedelmezőbb, magasabb presztízsű, valamint kevesebb emberi és szakmai kihívással járó munkát, hivatást.

Ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat, biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát tanítson a gyerekeinknek

– mondta el az Indexnek Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke.

A szervezet vezetője hozzáteszi, az alacsony kezdőfizetéseken túl a pálya népszerűtlenségéhez nagyban hozzájárul, hogy a természettudományos tárgyak óraszámainak többszöri drasztikus csökkenése után a kisebb iskolákban jellemzően már nincs elég fizika-, illetve kémiaóra ahhoz, hogy az intézmény egy ilyen szakos tanár számára teljes állást biztosítson. 

Így a tanárnak készülő hallgatók inkább a kötelező érettségi tárgyakat, köztük a matematikát, a történelmet, a magyart, vagy az idegen nyelvek valamelyikét választják, amely mellett a természettudományos tárgy legfeljebb a szakpár második tagja lehet.

A természettudományos tárgyakat tanító tanárok hiánya ráadásul nem csupán a leszakadó régiókat, a vidéki, kistelepülési általános iskolákat, most már ugyanúgy a jobb nevű budapesti gimnáziumokat is döbbenetes mértékben érinti.

  • A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adatai alapján legalább a hazai általános iskolák harmadában kevesebb a kelleténél a természettudományos szaktanár.
  • A Szabó Szabolcs Alapítvány 2657 hiányzó kémiatanárt tart számon országosan. Ez az iskolák hatvan százaléka.
  • A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémia szakos pedagógus.
  • A fővárosban a feladatellátási helyek 51 százalékában van kémiatanár, azaz 49 százalékában nincs.
  • Az arány Nógrádban a legalacsonyabb országosan, ahol 70 százalékos a kémiatanár-hiány.
  • Országosan 2078 általános iskolai feladatellátási helyen nincs kémiatanár, valamint 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban nincs.

Néhány riasztó adat az elöregedő tanári korfáról:

  • A természettudomány szakos tanárok átlagéletkora 50 év.
  • Mindössze hat-hét százalékuk 35 év alatti, míg 51 százalékuk 50 feletti.
  • A természettudományos tárgyakat tanító pedagógusoknak minden évben körülbelül négy százaléka éri el a nyugdíjkorhatárt.
  • Évente több mint kétszer annyi természettudományos tárgyat oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató belép az egyetem kapuján, hogy biológia, földrajz, fizika vagy kémia szakon képezze magát.
  • Míg itthon évente 6-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el összesen természettudományos tanári szakon.

A tanárok hiányával sérülnek a gyerekek jogai is

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyenlő eséllyel jusson hozzá az oktatáshoz és az alapvető ismeretekhez. Beleértve a hátrányos helyzetű gyerekeket is – mondja ki többek között a Magyarország által harminc éve ratifikált New Yorki Gyermekjogi Egyezmény.

A komoly emberi jogi aggályokon túl szintén súlyos probléma, hogy a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárok hiánya komoly akadálya lehet a továbbtanulásnak is. Például ha az adott diák az egészségügy, a gyógyszeripar, a vegyipar területén, vagy épp mérnökként képzeli el a karrierjét

– veti fel Holtzer Péter.

Ha megszűnik a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia iránt érdeklődő diákok aktív szaktanári támogatása, kellő tehetséggondozás és orientáció híján félő, hogy általában kevesebben indulnak el a természettudományok felé.

Azaz kevesebb lesz az orvos, a mérnök, vagy a vegyész – ez pedig könnyen vezethet komoly szakemberhiányhoz a gazdaság számos tudásigényes ágazatában. Elvesznek a magyar tehetségek, akikben egyébként ott lenne a potenciál, hogy vakcinát fejlesszenek a jövő koronavírusai ellen, vagy megoldást találjanak az egyre égetőbb környezeti válságra – magyarázza a Szabó Szabolcs Alapítvány elnöke.

Holtzer Péter mindemellett azt sem tartja elhanyagolható szempontnak, hogy a gyerekek, akiknek nem jut biológiát, földrajzot, fizikát és kémiát oktató pedagógus, ők akár egy életen át híján lesznek az alapvető természettudományos ismereteknek. 

Miközben mindannyian tudjuk, hogy a természettudományos alapműveltség már a hétköznapokban való biztonságos közlekedéshez is elengedhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy ezek a tantárgyak mind fejlesztik a logikus, analitikus gondolkodást, amelyek szintén az érvényesülés nélkülözhetetlen feltételei.

Hogy csak egy közelmúltbeli példát említsünk, akik nem rendelkeznek kellő természettudományos ismerettel, ők fokozottan áldozataivá válhatnak az oltásellenes és más egészségkárosító, adott esetben életveszélyes konteóknak, fals nézeteknek, ahogy előbb dőlnek be a hamis ígéretekkel kecsegtető élelmiszeripari és kozmetikai termékeknek is.

Miközben az is felmerül, ha nincs, aki felkeltse a gyerekek érdeklődését a természet szépségei iránt, kisebb eséllyel lesz túrázó, természetjáró a következő generáció, aki a szabadidejét szívesen tölti a szabadban.

Mi lehet a megoldás az égető tanárhiányra?

Holtzer Péter szerint, hasonlóan az egészségügyhöz, a pedagóguspálya kiüresedése, leértékelődése nem az utóbbi tíz évben történt, sokkal inkább a rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok közös felelőssége. Nyilvánvaló, hogy a tanárok fizetésének és presztízsének komoly, érdemi növelése a probléma megoldásának szükséges, de nem elégséges feltétele. Azaz mindez önmagában nem oldja meg a problémát. A fiatalon elhunyt névadó, Szabó Szabolcs kémiatanár eszmeiségét ápoló alapítvány a maga szerény eszközeivel igyekszik orvosolni a problémát. Például MobilLabor nevű projektjük keretében 13 kémiatanár járja az országot egy-egy kísérletezős ládával, hogy olyan általános iskolásoknak tartson bemutatókat, akik egyébként sosem látnának kémiai kísérleteket. A civil szervezet a pandémia alatt ennek az online verzióját is elkészítette, továbbá tematikus honlapokat hoztak létre a tanári munka támogatására: ezek segítségével az oktatók izgalmas és érthető, gondosan válogatott és kategorizált, közvetlenül hasznosítható anyagokkal színesíthetik a tanórákat, mélyíthetik el magyarázataikat.

Legalább jönnek a rugalmasabb tantervek

A jelentkezők számának drasztikus csökkenését mi is érzékeljük, az ELTE-n egyelőre még kisebb arányban, mint országos szinten – erősíti meg a riasztó tendencia létezését az Indexnek Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Kar oktatási dékánhelyettese is.

Ugyanakkor a szakember gyorsan hozzáteszi, hogy az utánpótlás problémája legnagyobb részben szerinte nem az egyetemeken múlik, sokkal inkább a tanári pálya presztízsén. Ennek változtatása, emelése pedig nem a pedagógusokat képző egyetemek, felsőoktatási intézmények hatásköre, hanem a kormányé, a döntéshozóké.

Az biztos, hogy az érdemi megoldást már nem lehet sokáig halogatni. Mi az egyetemi tanárképzés oldaláról mindent megteszünk az ügy érdekében. Például az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium közös felkérésére a természettudományos tanári szakokat oktató intézmények országos bevonásával jelenleg is zajlik az egyetemi tantervek felülvizsgálata. A korszerűsítés mellett a fő célunk az volt, hogy a tantervek rugalmasabban kövessék a gyorsan fejlődő tudományt, az intézményi sajátosságokat, illetve a változó társadalmi igényeket

– magyarázza a természettudományos szakmai tartalmak megújulását koordináló Müller Viktor, aki szerint nagyon komoly munkát végeztek a tanárképző egyetemeket képviselő kollégák, akik köznevelési szakértőkkel együttműködve hosszú egyeztetések során dolgozták ki a módosítás tervezeteit, amelyek már a minisztériumok közös bizottságánál várnak a felülvizsgálatra.

Tudomásom szerint egy-két hónapon belül meg is jelenik a kormányrendelet, amely valamennyi természettudományos tanári szakon frissíti a képzési és kimeneti követelményeket. A tervek szerint a 2022 szeptemberében induló tanévtől az újonnan felvett tanár szakos hallgatók már a megújult keretek alapján átdolgozott tantervek szerint tanulják a természettudományos tárgyakat.

– árulta el Müller Viktor az oktatásirányítás alapvető céljait.

Három év alatt fele annyi jelentkező

A felvi.hu országos adatai alapján a természettudományos osztatlan tanári szakokra benyújtott jelentkezések száma (a természettudomány-természettudomány szakpárokat kétszeres szorzóval számolva), ha most csak az első helyen megjelölt, ösztöndíjas helyek iránti érdeklődést számoljuk: 2017-ben 1102 jelentkezés volt, 2018-ban 942, 2019-ben 821, 2020-ben 550.

Vagyis mint látjuk, három év alatt megfeleződött a jelentkezések száma, az említett intervallumban a ténylegesen felvettek száma pedig (hasonló számításmóddal a tisztán természettudományos szakpárokat kétszeresen számítva) 870-ről 513-ra csökkent.

(Borítókép: Kémia óra egy békéscsabai gimnáziumban 2020. október 2-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)