Ilyen drágulásra a rendszerváltás óta nem volt példa
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Óriási drágulásokkal szembesülnek azok, akik mostanában építkeznek: nemcsak a munkadíjak ugrottak meg az elmúlt években, de az alapanyagok is jelentősen drágultak – utóbbiak főleg az elmúlt hónapokban szálltak el. A fa-, a vas-, valamint a szigetelőanyagoknál az év elejéhez képest megduplázódtak az árak júniusra.
A drágulás pedig egy közepes méretű családi ház építésénél akár súlyos milliókat is jelenthet.
A faanyagárakról korábban itt írtunk. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke néhány napja az Indexnek azt mondta, hogy „az építőipar építési tevékenységének árai a KSH szerint is 7 százalékkal emelkedtek az első negyedévben”, ugyanakkor az ÉVOSZ-nál mégis azt tapasztalják, hogy a lakásépítés, lakásfelújítás területén ez magasabb volt, és május végén valahol 8-9 százalék körül lehetett, miközben az építőanyagok áránál május végéig körülbelül 15-20 százalékos áremelkedés volt átlagosan.
Ugyanakkor néhány építőanyag árának a megugrása több mint szembetűnő: Koji László is a faárukat, az acélipari termékeket és a szigetelőanyagokat emelte ki, amelyek árai sokkal jobban drágultak, mint amennyit a fenti statisztikák mutatnak – igaz, más építőanyagok árai nem ugrottak ekkorát.
Tavaly óta bizonyos acéltermékek ára duplázódott, és vannak olyan acéltermékek is, amelyek ára triplázódott
– fogalmazott az Indexnek Jáger István, a Vas-Fémker Kft. ügyvezető igazgatója. Náluk április végéhez képes bő egy hónap alatt egyes termékek árai harmadával mentek feljebb. Ez persze termékfüggő, de az áremelkedés átlagosan nézve is óriási.
Miért szálltak el a vasanyagárak?
A kereslet-kínálat általános összefüggései húzódnak meg a drágulás mögött: az alapanyaghiány és a megugrott európai kereslet azt eredményezi, hogy emelkednek az árak – leállt gyárak és felpörgő uniós építőipar. „Mi is már augusztusra próbálunk acélterméket rendelni, hogy biztosítva legyen az ellátás, ki tudjuk szolgálni a vevőinket” – mondta portálunknak Jáger István. Az alapanyaghiányról elmondta, hogy Kína „elszívta” azt, nem maradt elég vashulladék, amelynek az ára így megnőtt. „Hiába nincsenek extra piaci igények, azt a normál piaci igényt se tudják jól kiszolgálni a gyárak, amelyek pedig exportálnak Magyarországra is, azok is inkább első körben a helyi piacukon értékesítik a termékeik nagy részét” – tette hozzá az ügyvezető.
Arra, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen mértékben emelkedjenek az árak, még soha nem volt példa a rendszerváltás óta
– hangsúlyozta Jáger István, aki szerint ez a későbbiekben nagyon nagy problémát okozhat az építőiparban. Ugyanis akik tavaly szerződtek különböző projektekre a tavalyi anyagárakon, azok így hatalmas veszteségeket könyvelhetnek majd el. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre nem látszik, hogy megállnának projektek, vagy hogy nem indulna annyi új – egyelőre elfogadja a piac az árak megugrását.
Mikor állhat meg a drágulás?
Az acéltermékekkel kereskedő cég ügyvezetője szerint előbb vagy utóbb megáll a drágulás. Kérdés persze, hogy mikor, de ezt egyelőre még nem látja: úgy véli, hogy szeptember–október előtt nem mennek lentebb az árak – sőt, az is kérdés, hol áll majd meg a drágulás. A cégvezető szerint ugyanis
a betonacél kilója tavaly 150-160 forint körül volt, most 300 forint felett van, idén pedig 250 alatt már biztos, hogy nem lesz.
„Drasztikus áresés nem lesz, mert szerződött projektek vannak, megvannak az igények. Ha termelésben tudnak a gyárak fejlődni, akkor egy fokozatos, lassú csökkenés várható, de tavalyi árszintek nem lesznek” – tette hozzá.
Lesz vashiány?
A drasztikus drágulás májusban okozott „egy kis anyaghiányt” – sokan gyorsan megpróbáltak bespájzolni –, de ez nem okozott jelentősebb problémákat. „Én nem hiszek abban, hogy nem lesz elég anyag” – válaszolta kérdésünkre Jáger István. Ugyanakkor hozzátette, hogy bizonyos termékek hiányozhatnak majd a kínálatból: például a hegesztett hálók esetében a vékonyabb vastagságúak hiánycikkek lehetnek. (A gyárak ugyanis legkönnyebben a vastagabb hálókat tudják elkészíteni, az építkezésekhez is inkább ezek kellenek, főként most ezeket gyártják, így például 4 milliméteres vasháló – amit például kerítésnek használnak sokan – az hiánycikk.)
Alapvetően építkezések vasanyaghiány miatt az elkövetkező pár hónapban szinte biztos, hogy nem fognak megállni.
A vashiány hozott még furcsaságokat a piacon. Az ódáig teljesen rendben van, hogy nagyobb projekteknél havonta újratárgyalják az árakat, de az Jáger István szerint korábban még nem fordult elő, hogy egy gyár mindössze 2 óráig tartja fenn az ajánlott árát – most ez is megtörtént.
Összességében szerinte főként a családi házaknál lehetnek problémák: például aki tavaly kezdett el építkezni, tervezett egy bizonyos költséggel, aszerint vett fel hitelt, és most szembesül az árakkal – legyen az faanyag, vasanyag vagy épp szigetelőanyag –, az nagyon megdöbben. „Elképzelhető, hogy valaki 50 milliósra tervezte a büdzsét, de a jelenlegi árak mellett lehet, hogy a vége 70 millió lesz” – fogalmazott az ügyvezető.
Nagy Márton: Harcba kell szállni a külföldi építőanyag-gyártókkal
A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton a Portfolio csütörtöki építőipari konferenciáján arról beszélt, hogy a külföldi építőanyag-gyártócégek visszaélnek erőfölényükkel. Szerinte Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb mértékben emelkedtek az árak, mint Európában. Több építőipari kihívást is megjelölt előadásában, melyekre megoldási javaslatai is vannak.
(Borítókép: Új házak építése az Egyesült Királyságban. Fotó: Ashley Cooper / Construction Photography / Avalon / Getty Images)