Nyugdíjasokkal a munkaerőhiány ellen

Úgy fest, a koronavírus harmadik hullámát követen ismét munkaerőhiánnyal néz szembe a magyar gazdaság. A jelenségről az elmúlt hetekben többször beszámoltunk:

• közelíti a járvány előtti szintet a munkaerőigény, de a felek elvárásai közti különbségek borítékolják a munkaerőhiány visszatérését is;
• annyira nincs munkaerő a vendéglátásban, hogy van, ahol a szállodavezető segít takarítani;
• a nettó 260 ezer forint sem elég vonzó leszedni a fáról a gyümölcsöt;
• a tömeges állásvesztés után munkaerőhiánnyal zárul a járványhelyzet.

Sokan a nyugdíjasokban látják a megoldást a problémára, ugyanis közülük egyre többen vállalnak ismét munkát, illetve a nyugdíjkorhatárt elérve sem mennek el nyugdíjba, hanem dolgoznak tovább.

Nem túlzás azt állítani, hogy a jövő a nyugdíjasoké (is)

– kezdte az Indexnek Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségének (KÖZÉSZ) alelnöke. Szerinte a dinamikusan fejlődő egészségipar, a modern orvoslás és az aktívabb nyugdíjaskor mind-mind azt hozza magával, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjba vonulás után már nem hagyják abba a munkát, inkább mindenféle lehetőséget keresnek, ahol hasznosan tölthetik el az idejüket.

A KÖZÉSZ alelnökétől megtudtuk, hogy

attól függően, hogy mennyi szabadidőt és egyéb elfoglaltságot szeretnének. „Ez egy nagyon alkalmazkodó forma, ahol a szövetkezetek megbízóinak munkaerőre van szükségük, a szövetkezetek pedig ezt az igényt maguk vállalják el aktív tagjaikkal. A nyugdíjasok rendkívül megbízhatóak, érdeklődőek, és fontosnak érzik munkájukat, örülnek a munkahelyi légkörnek és a társas kapcsolatok további ápolásnak” – fogalmazott Dolgos Attila.

A nyugdíjasok a kereskedelemtől a vendéglátáson keresztül egészen a feldolgozóiparig rengeteg feladatot el tudnak látni szerinte, jelenleg pedig túlnyomó részben könnyű fizikai munkát tudnak ajánlani a szövetkezetek, de alkalmanként irodai adminisztratív feladatok, nyelvigényes munkák is előfordulnak.

Mennyit keresnek a nyugdíjasok?

A Pénzcentrum a napokban összeszedte, hogy az ország különböző pontjain mennyit lehet keresni néhány felkínált pozícióban, ezek közül néhány példa:

• csomagolót/operátort Budapest IX. kerületében óránként 1250 forintos bruttóval keresnek 4, 6 vagy akár 8 órára;
• tálaló segítőt Kecskeméten bruttó 1200 forintos órabérrel keresnek;
• egy pécsi pékségbe eladóként bruttó 1259 forintos órabérrel csábítják a leendő munkavállalókat;
• Dunaújvárosban kézbesítőként óránként akár bruttó 1600 forintot is meg lehet keresni;
• Bicskén húspultos eladó-pénztárost bruttó 2047 forintos órabérrel keresnek;
• takarítóként Szolnokon pedig 1220 forintos órabérért keresik a nyugdíjas munkaerőt.

Dolgos Attila szerint az átlagos kereset 80-120 ezer forint havonta, amit napi 4 óra munkával vagy heti két napban 8 órával el lehet érni. Viszont vannak, akik egész hónapban dolgoznak, ők 200-300 ezer forinttal is kiegészíthetik a nyugdíjukat.

Minden harmadik nyugdíjba vonuló tovább dolgozik

A nyugdíjba vonulók nagyjából 5-15 százaléka nyugdíjas szövetkezeteken keresztül dolgozik tovább, kicsit több, 15-25 százalék lehet azon nyugdíjba vonulók aránya, akik főállásban maradnak munkában. Tehát a KÖZÉSZ adatai alapján minden harmadik nyugdíjas tovább dolgozik – persze nem teljes állásban, de életkorának és lehetőségeinek megfelelően.

Dolgos Attila az Indexnek elmondta azt is, hogy körülbelül 80 ezer aktív szövetkezeti nyugdíjas tag van Magyarországon, és körülbelül kétszer ennyien dolgoznak foglalkoztatottként. Mindkét szám dinamikusan emelkedik, az év végére pedig azt várják, hogy az aktív szövetkezeti tagok száma eléri majd a 100 ezer főt.

A KÖZÉSZ alelnöke szerint a nyugdíjas-szövetkezetek hamar ismertté váltak a munkaerőpiacon, a nagyobb vállalatok hamar meglátták bennük a stabil, megbízható munkaerőt, majd követték őket a kis- és középvállalkozások is.

A szektorra jellemző, hogy nagyon rugalmas, ezért biztosan nagy jövő előtt áll. A munkaerőpiac jelenlegi helyzetében, amikor alig van szabad magyar munkaerő, kevés a külföldi is, jelentősen megnő az atipikus szektor jelentősége a nyugdíjas-szövetkezetektől kezdve a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül a diákszövetkezetekig

– mondta az Indexnek Dolgos Attila, aki szerint ehhez még hozzájön, hogy várhatóan jövőre 20 százalékkal erősödnek a legalacsonyabb bérek, így a nyugdíjasok is tovább erősödő bérre számíthatnak. „Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon sokan választják ezt a munkavállalási formát” – tette hozzá a szövetség alelnöke.

(Borítókép: Egy nyugdíjas szállodai dolgozó takarítja a szobákat Floridában 2020. szeptember 25-én. Fotó: Jeff Greenberg / Getty Images)