- Gazdaság
- audi hungaria
- audi
- volkswagen
- a cégvezető
- alfons dintner
- győr
- ingolstadt
- autógyártás
- motorgyár
- bentley
- németország
- mexikó
- belgium
Lakatosból lett a győri Audi vezére
További Gazdaság cikkek
- Új szolgáltatásokkal érkezi jövőre a Revolut
- Németország gyengélkedik, Európa köhög, a forint lázas
- Egységes összegű 13. havi nyugdíjat kezdeményezne Magyarországon az MSZP
- Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
- Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek
A pályafutásomat 36 évvel ezelőtt valóban szakmunkásként, egész konkrétan lakatosként kezdtem az Audi német, ingolstadti üzemében – mesélte a kezdetekről Alfons Dintner az Indexnek. A világ legnagyobb motorgyártó üzemének számító győri Audi Hungaria vezérigazgatója, mint mondja, a magas, egyben felelősségteljes pozíció ellenére magát most is igencsak földközeli figurának tartja. Aki máig nem felejtette el, milyen három műszakban, napi nyolc órában a szalag mellett dolgozni.
Ha esetleg mégis hiányozna a kellő földelés, Dintner úr elárulta, felesége – aki az ingolstadti Audi munkatársa – gondoskodik arról, hogy ne ragadja el az első léggömb. Például mikor otthon egy beszéd szövegét írja, és egy kicsit elemelkedettebben fogalmaz, biztos, hogy az asszony lesz az első, aki figyelmezteti, a közönség nem feltétlenül ezt szeretné hallani. Ilyenkor egy nagy piros vonallal áthúzza, majd kezdi elölről az egészet.
Ennél már csak az árulkodóbb, hogy az Audi Hungaria első embere a cég jellegzetes piros munkás kabátjába öltözve fogadott bennünket. Igen, válaszolta a kérdésre, ez nem csak a fotóknak szól, akárcsak a győri gyár 12-13 ezer munkavállalójának többsége, ő is ezt viseli egy átlagos munkanapon. Persze ennél volt komolyabb kérdésünk is felé, például az, hogy is vezetett az út a bajorországi Ingolstadtból Belgiumon át Mexikóba, onnan ismét Ingolstadtba, majd 2019 októberében Győrbe? Miközben világszerte felépített néhány komplett autógyártó üzemet.
Nem szerettem tanulni, ezért akartam mielőbb egy épkézláb szakmát magamnak. Eredetileg aranyművesnek vagy órásmesternek készültem, ám ilyen képzés akkoriban nem indult a környéken. Mivel édesapám az Audinál dolgozott, én is oda jelentkeztem szakmunkástanulónak. Részben azért is, mert otthonról azt hoztam, a rendes munka valamilyen formában kapcsolódik az autóiparhoz
– emlékszik vissza a kezdetekre, amikor a két év múlva letett szakvizsga után még darabbérben kapta a fizetését. Majd hamar ráébredt, hogy a tanulás mégsem annyira ördögtől való dolog, így a sikeres érettségit a müncheni főiskola finommechanikai mérnök képzése követte, ami szerinte a lézertechnikához hasonlóan a mérnöki tudományok aranyművessége. Az Audihoz végül úgy került vissza, hogy az egyik osztályvezető elolvasta a minőségbiztosítás méréstechnikái témájában írt szakdolgozatát, és rögtön fel is vette a gyárba.
Innentől kezdve folyamatosan lépdelt felfelé a ranglétrán, egyre magasabb vezetői pozíciókba. Alfons Dintner állítja, volt olyan szerencsés, hogy gazdag életpályája során világszerte bejárhatta az Audit is magáénak tudó autóipari óriás, a Volkswagen-konszern gyárait és azok legkülönbözőbb részlegeit, a karbantartóüzemtől a lakkozón át a tervezésig. Utóbbin keresztül jutott ki például Spanyolországba, a Seat martorelli gyárába, ahonnan a következő nagy mérföldkövet Belgium jelentette számára.
Itt nem kisebb feladat várt rá, mint vezérigazgatóként átépíteni egy régi, bezárása ítélt autógyárat. Ebből kellett egy igazi Audi-gyárat varázsolnia, ahol ráadásul viszonylag szűkös büdzsével felfuttathatják az Audi A1 sorozatgyártását. A cégvezér legszívesebben arra emlékszik vissza, amikor a legkorszerűbb Audi-megoldások Belgiumba telepítése közben igazán kiélhette műszaki vénáját, és megmutathatta vezetői képességeit.
A projekt végül olyan jól sikerült, köszönhetően az ott dolgozó munkásoknak, a hátországban Ingolstadttal, hogy Dintner egy csütörtöki napon egyszer csak kapott egy telefont az egyik Volkswagen-menedzsertől, aki arról érdeklődött, hogy van-e terve Belgium utánra. Mert ha nincs, és van kedve továbbra is Németországon kívül dolgozni, lenne egy nagyon érdekes feladat, ami pont passzolna a spanyolul és angolul is beszélő szakemberhez, aki előbbit a Seatnál, utóbbit Belgiumban tanulta.
Így történt, hogy egy csütörtöki napon letettem a munkát Belgiumban, és a rá következő hétfőn már Mexikóban voltam. Természetesen előtte kikértem a feleségem engedélyét
– folytatja kalandos élete történetét, hogyan került Alfons Dintner a mexikói Volkswagen termelési és logisztikai igazgatóságába. A felelősség ezúttal sem volt kicsi, mert a 6,5 millió négyzetméteren elterülő wolfsburgi autóváros után a mexikói Volkswagen a konszern második legnagyobb telephelye. Ugyanis Puebla akkoriban a maga 20 ezer dolgozójával 640 ezer autót és félmillió motort gördített le évente a gyártósorról. Itt azzal bízták meg, hogy építsen fel egy második motorgyártó telephelyet Silaóban.
Megkértek, hogy hozzak tető alá egy motorgyártó üzemet, amit egyébként a győri mérnökök terveztek, miután a Győrben készülő EA888-as motor bevezetése várt ránk Mexikóban
– folytatja a cégvezető, milyen feladatok közepette érte a soron következő csütörtöki telefon a következő megbízatással. A szakmai előmenetele szempontjából ezúttal az volt a kérdés, hogy vállalná-e Mexikóban egy vadonatúj Audi-gyár felépítését, a leendő gyártósoron egy teljesen új modellel, az Audi Q5-össel. Így hétfőre elbúcsúzott a mexikói Volkswagentől, ahol tanúja volt a történelmi pillanatnak, mikor minden idők legnagyobb számban eladott modellje, az utolsó bogárhátú 2019-ben legurult a szalagról.
Bátran sosem nemet mondani a munkára
Hogy mi volt a felemelkedés titka? Először is sokszor voltam jókor jó helyen, másodszor ha az ember lelkesen és elhivatottan dolgozik, annak házon belül előbb-utóbb híre megy, és lesz jutalma. Velem olyan még sosem fordult elő, hogy nemet mondtam volna egy kihívást jelentő feladatra, munkára, pozícióra. A hozzáállásom nevezhetjük kockázatvállalásnak, bátorságnak vagy épp magabiztosságnak, hogy mindig is kinéztem magamból, képes vagyok szintet ugrani, jól teljesíteni. Amit mások általában megvalósíthatatlannak tartanak, az számomra egyből érdekessé válik
– magyarázza a vezérigazgató, aki úgy véli, a képletből nem maradhatnak ki a jó főnökök sem, akikből szintén sok megadatott számára. Ahogy kinevezték őket magasabb beosztásba, főnökei rendszerint Dintnert is vitték magukkal. Ám az önbizalom és a pozitív szemlélet leginkább onnan fakadt, hogy az Audi vezérigazgatója már hétéves korában zenélni kezdett, belépett egy helyi zenekarba, ahol a felnőttek fiatal kora ellenére is komolyan vették, és sokat foglalkoztak vele.
A zenekarral rengeteget utaztunk más városokba, szinte minden hétvégén máshol játszottunk, így már kicsi gyerekkoromtól teljesen természetes, bevett dolog volt, hogy távol vagyok az otthontól. Ha vannak a világon nomádok és telepesek, akkor én nomádnak születtem. És ha az ember megtalálja élete párját, aki partner ebben, és ugyanúgy éli a nomád életformát, az önmagában zseniális felállás
– magyarázza Alfons Dintner, miért is tartja rendkívül szerencsésnek magát.
Bár a nomádok is elfáradnak időnként, ezért az Audi mai vezetője 16-17 évnyi külföldi szolgálat után visszatért Ingolstadba, hogy egyfelől idős szülei közelében legyen, másfelől szerette volna az eddig megszerzett szakmai tapasztalatait már a tervezés korai szakaszában hasznosítani, mikor az ember még egy új termék bevezetése előtt hatást tud gyakorolni a folyamatokra. Különösen azok után, ha az ember hosszú éveken át vállalati szervezeteket alakított át, termelésfelfutásokat menedzselt, illetve gyárakat épített fel.
Így érte az újabb felkérés az Audi német központjában, hogy legyen a győri gyár élén a leköszönő elnök, Achim Heinfling utódja, akitől 2019 októberében vette át a stafétát. A vezérigazgató utólag bevallja, eleinte sok kedve nem volt ahhoz, hogy Győrben az Audi Hungariát kormányozza, pont a már említett idős szülők és az eddigi huzamosabb távollét miatt. Végül azzal győzték meg az Audi német vezetői, hogy a vállalat saját, Győr–Pér–Ingolstadt repülőjárata mindössze 55 perc alatt hazarepíti.
Győrbe kerülni jutalom vagy inkább kihívás? Alfons Dintner szerint mindez nézőpont kérdése. Az biztos, mint állítja, hogy az Audi Hungaria sokkal több puszta jármű- és motorgyárnál. Győr rengeteg szolgáltatást nyújt a Volkswagen-konszern egészének, például a több mint ötszáz kollégát foglalkoztató motor- és járműfejlesztési részlegük nemrég ünnepelte húszéves jubileumát. Emellett Győrött működik az Audi harmadik legnagyobb járműbeszerzés részlege, amely a konszernt látja el.
Az informatikát szintén az Audi Hungaria egyik erősségének tartják, ami a saját rendszerükön túl ugyanúgy mozgásban tartja a Volkswagen-konszern egészének SAP-rendszerét. Szintén a győri szerszámgyár ruházza a konszern luxusautóit, készíti a karosszérialemezek mellett az előállításukhoz szükséges berendezéseket, köztük a présszerszámokat is. Itt készül például az Audi RS4 és az A8-as modellekbe, a Lamborghinikbe, valamint a Bentley-kbe végül bekerülő karosszéria.
Az ország legkedveltebb munkahelye
Hogy a 28 éves Audi Hungariát sújtja-e a munkaerőhiány, Dintner erre sem panaszkodik, sőt egy független zsűri szerint tavaly már nyolcadik alkalommal lett az Audi Hungaria Magyarország legkedveltebb munkahelye. Szerencsére jó kapcsolatot ápolnak a jelentős szakember-utánpótlást biztosító győri Széchenyi István Egyetemmel, a vezérigazgató pedig elmondása alapján a magyar munkatársakat segítőkésznek és nyitottnak ismerte meg, akik nagyon magasan képzettek.
A magyar munkatársak nagyon kedvesek, még ha ez elsőre nem is látszik mindig az arcukon. Extrém alaposan terveznek, fegyelmezettek, és erős bennük a felelősségtudat. Fontos számukra a család, és a magyar ünnepségek, amelyeken jártam, nem maradnak el a mexikóiaktól. A magyarok tudják, hogyan élvezzék az életet, és ez nekem mint bajornak, délnémet embernek nagyon tetszik
– részletezte a vezérigazgató, milyen jól érzi magát a győri audis közegben. Németként az sem riasztja meg, hogy magyar viszonylatban szokatlanul erős brigádnak számít az Audi Hungaria szakszervezete. Például 2019 februárjában, mikor még nem ő volt az igazgató, a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb, 168 órán át tartó sztrájkját zárták le az Audinál. Végül közös megállapodás született, a szakszervezet követeléseit, köztük a béremelést elfogadta a cég.
A belga üzemben hat szakszervezet volt, hatvan függetlenített képviselővel, akik három nyelven beszéltek, és az ottani éveim elején körülbelül negyvenszer sztrájkoltak évente. Mexikóban pont ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Annak idején, mikor elkezdtem az Audinál dolgozni, én magam is szakszervezeti tag és bizalmi voltam, ami nagyban meghatározta a szemléletemet. Az itteni szakszervezet képviselői két lábbal állnak a földön, köztük sokan tudják, milyen a szalag mellett dolgozni
– magyarázza, hogy ő bizony nem fél az erős győri szakszervezettől, amelynek tagja a teljes dolgozói gárda döntő többsége. A vezérigazgató magasan képzett, megbízható szakembereknek tartja őket, akik nagyon meg akarnak, és meg is felelnek a munkajogi előírásoknak. Miközben szeretik, ha nyíltan és őszintén beszélnek velük, és erősen törekszenek arra, hogy kölcsönös bizalmon alapuljon az együttműködés a vezetőséggel.
A szakszervezet számára is fontos a jövő, hogy együtt dolgozzunk az Audi Hungaria előtt álló jelentős stratégiaváltáson, amivel a következő 15 évre tervezünk. Hátunk mögött egy járványhelyzet nehezítette évvel és nem egy veszteséggel jelenleg épp egy átalakulási folyamat kellős közepén járunk. Az elektromobilitás térnyerése egyre erősödik, csakúgy, ahogy folyamatosan nő a megrendelési volumenünk is valamennyi üzletágunkban, nem csupán a motor- és a járműgyártásban. Ennek köszönhetően biztosan elegendő munkánk lesz az elkövetkező években is
– zárta a beszélgetést Alfons Dintner, aki arról is beszélt, hogy fontos számára, hogy az Audi Hungaria a fenntarthatósági projektek terén is vezető szerepet töltsön be. Ennek jó példája, hogy a győri üzem már bő egy éve szén-dioxid-semlegesen működik. Mert már ott tartunk a vezérigazgató szerint, hogy nem elég belátni, hogy már nem vehetünk el többet a környezettől. Ma az a feladat, hogy jóval többet adjunk vissza a Földnek, mint amit ő adott eddig nekünk.
Az Alfons Dintnerrel készült interjú az Index A cégvezető nevű sorozatának legújabb darabja, amiben Magyarország vezető nagyvállalatainak vezéreivel készítünk rendhagyó életútinterjúkat. A sorozatban korábban szerepelt már többek között
- Jeránek Tamás, a magyarországi Siemens elnök-vezérigazgatója;
- Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke;
- az Év Menedzserévé választott Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója;
- valamint Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója.
(Borítókép: Alfons Dintner. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)