Behúzza a féket az infláció a magyar gazdaságban

2022 az infláció letörésével kapcsolatos törekvésekről és a bizonytalanságról szól majd globálisan és a magyar gazdaságban is – derült ki az Equilor elemzéséből, amely az omikronnál súlyosabb járványhullámmal nem számolva készült. Noha azt reméli az egész világ, hogy lassan csillapul a járvány, és mindenütt kezd talpra állni a gazdaság, azért az omikron feltűnése és globálisan domináns variánssá válása intő jel is lehet a túlzott optimizmussal szemben. Ugyancsak negatív kockázat egy orosz–ukrán háború, bár az elemzők szerint racionális ok nincs valódi invázióra, noha hadi cselekmények várhatóan előfordulnak majd az orosz–ukrán határsávban. Utóbbi egyébként elsősorban az orosz piacon nagyobb kitettségű OTP- és Richter-részvények árfolyamát viselné meg, egy nyílt háború azonban a teljes részvénypiacra és a reálgazdaságra is hatással lehet. 

Az elemzés szerint mindenesetre

Ez nemcsak Magyarországon jár majd jegybanki kamatemelésekkel, hanem előreláthatólag már az idén megkezdődik a negyven éve nem látott pénzromlással küszködő Egyesült Államokban is. Amennyiben pedig a Fed megkezdi a szigorításokat, és elkezdi kivezetni az eszközvásárlási programokat – őrlődve a befektetői elvárások és a hitelességi, gazdasági stabilitásteremtési nehézségek között –, az az esetleges tőzsdei turbulenciák, ijedelmek, illetve a dollár árfolyamának alakulásán keresztül nálunk is érződhet, mivel ilyenkor a feltörekvő piaci befektetéseket hátrébb sorolják, tőkeelszívó hatása van a térségből.

Az Equilor elemzőinek várakozása szerint egyébként idén az év egészére szétszórva három Fed-kamatemelés várható, amelyek közül lesz, ami a tavaszi, nálunk a választások miatt egyébként is turbulensebb időszakot is befolyásolja majd. Az Európai Központi Bank várakozásuk szerint idén még nem kezdi meg kamatemelési ciklusát, legfeljebb az év második felében, az utolsó negyedévben kezdődhet meg a szigorítást előkészítő kommunikáció. 

Magyarország nehéz év elé néz

Az elemzők várakozása szerint az első negyedévben még előfordulhat hét százalék feletti infláció, annak ellenére is hogy a Magyar Nemzeti Bank erőteljes kamatemelési ciklusba kezdett, és legutóbb éppen kedden lepte meg a piacokat a vártnál jelentősebb, 30 helyett 50 bázispontos emeléssel, továbbá a jegybank utalt arra is, hogy még ezen a héten emelheti az irányadó egyhetes betéti kamatot is. A friss prognózis szerint utóbbit akár 50 bázisponttal is emelheti csütörtökön az MNB, négy százalék fölé. Várakozásaik szerint 

Mivel azonban idén választási év van, ezért az első negyedéves, féléves erőteljes lakossági stimulusok – 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés a gyerekeseknek és adómentesség a 25 év alattiaknak, az ágazati béremelések és jutalmak, a közel húszszázalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint ennek tovagyűrűző béremelési hatása – nyomán elsősorban a belső kereslet húzza majd a gazdasági növekedést és fűtheti az inflációt. Aminek importálását egyelőre sikeresen látszik fékezni a forint-euró árfolyam 355–360 forint közti sávban stabilizálásával a jegybank, míg a hatósági áras, gazdaságtorzító intézkedések inflációcsökkentő hatásosságát nehéz megítélni – már persze a tartósan magas gázárak mellett költségvetésihiány-növelő lakossági rezsicsökkentéstől eltekintve. (A Portfolio számításai szerint a jelenleginél olcsóbb, 60 euró/MWh-s gázárnál átlagosan évi 400-450 milliárdos veszteséget okoz az állami MVM-nek a lakossági kedvezmény, 80 eurós árnál azonban már 800-850 milliárd lehet a hiány, amelyet a költségvetésből kellene állni.) 

Az elemzők szerint éves szinten 4,8 százaléknál megállhat a pénzromlás – ez a jegybanki prognózisban szereplő 4,7–5,1 százalékos sávon belül van, jövőre pedig 3,8 százalékra eshet vissza.

Az Equilor várakozásai szerint kedvező járványhelyzet mellett az év második felére normalizálódhatnak az ellátási láncok és a külső kereslet is, így 

a gazdaság növekedése idén 4,5 százalék, jövőre 3,8 százalék lehet 

– mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szeniorelemzője. Ez azonban a Pénzügyminisztérium által decemberben közzétett makrogazdasági kitekintésben szereplő számoktól azért szépen elmarad: a kormány 2022-re 5,9 százalékos, ezt követően 2025-ig évi négy százalék feletti GDP-növekedést vár. Az MNB 2022-re 4-5, az IMF közgazdászai 5,1, az OECD 5, míg az Európai Bizottság 5,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált Magyarországnak. 

A növekedést fékezheti, hogy az emelkedő alapkamat miatt drágul a finanszírozás, ami visszafoghatja a versenyszféra beruházásait, de elengedhetetlenek lesznek az uniós források is, amelyek elmaradása komoly negatív kockázat. Ismeretes, hogy februárban dönt az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmusról, majd pedig az Európai Bizottság a helyreállítási terv magyar felhasználási elképzeléseiről. Az európai energiapiaci válság tartóssá válása, a magas árszintek stabilizálódása úgyszintén fékezheti a növekedést, ahogy az inflációs várakozások beépülése a gazdaság mindennapi működésébe, valamint a munkaerőhiány által is gerjesztett ár-bér spirál felerősödése is.

Az elemzés szerint a PM-prognózisban szereplő 4,9 százalékos GDP-arányos államháztartásihiány-cél eléréséhez a harmadik, negyedik negyedévben, azaz

Ezt a legkönnyebben az állami beruházások visszafogásával lehet elérni, ott van mozgástere a költségvetésnek – jegyezte meg az elemző. Egyébként a 2022-es költségvetésre már így is mintegy 700-750 milliárd forintnyi beruházásokkal kapcsolatos kiadási stopot rendelt el átmenetileg a kormány az első félévre még tavaly decemberben, kérdés, ezen felül mekkora kiigazításra lenne még szükség. Tekintve azt is, hogy ugyan hivatalosan még el sem kezdődött a választási kampány, Orbán Viktor miniszterelnök máris megígérte az év végén kifutó családtámogatások fenntartását és kibővítését választási győzelme esetére. De az Equilor szerint az üzemanyag- és élelmiszerárstopot is célszerű lenne még azelőtt kivezetni, mielőtt strukturális problémákat okoznának. Az elemzés szerint a háromszázalékos GDP-arányos deficit elérésére – kedvező nemzetközi környezet mellett, újabb válság híján – 2025-2026 környékén van esély.

Az államadósság csökkentése is hangsúlyos probléma lesz nemcsak nálunk, de az eurózónában is. Az Equilor várakozásai szerint idén a GDP 75,5, 2023-ban 72,5, 2024-ben pedig 69 százalékára rúg majd az állam adóssága. A PM prognózisában csak 2025-re várnak 69,3 százalékos GDP-arányos adósságszintet. A forint árfolyama széles sávban ingadozhat idén: 345–370 között, de év végére 365 forintos euróárat valószínűsítenek az elemzők.

Rendhagyó évnek néznek elébe a tőkepiacok is

A korántsem megszokott makro- és reálgazdasági körülmények miatt a tőkepiacokon is rendhagyó év várható, és ez azzal járhat, hogy a növekedési részvények felől az értékalapú befektetések irányába fordulhat a trend. Az OTP Bank kilátásai továbbra is jók, a bankpapír versenytársaihoz képest olcsónak számít, ugyanakkor kockázatot jelenthetnek az esetleges újabb állami beavatkozások. A Mol fundamentumai erősek, a makrokörnyezet támogató, szabályozói kockázatokkal azonban az olajipari vállalat papírjainál is számolni kell. Érdekes lehet a Duna House sztorija is az idén, mivel előfordulhat, hogy az infláció miatt ismét az ingatlanpiac felé fordulnak a befektetők, újabb piaci fellendülést indítva. 

A korábbi szuperállampapírnak, a MÁP+-nak viszont kevésbé kedvez a magas infláció, erodálja a hozamokat, az első éves ajánlott hozamával már a 12 havi diszkont kincstárjegy 3,88 százalékos hozama is versenyképes a papír egyéb kedvező tulajdonságai miatt. A konzervatívabb befektetőknek vonzók lehetnek az inflációkövető állampapírok, mint a PMÁP vagy annak euróban jegyzett párja, a Prémium Euró Magyar Állampapír. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)