Megállhat a forintgyengülés, de az elmúlt években tapasztalt árfolyamoktól elbúcsúzhatunk

Bod Péter Ákos szerint a forint jelenleg tapasztalható gyengülése vélhetően néhány napon belül megfordulhat, és visszakapcsolhat erősödésbe, hiszen

Példaként megemlítette a koronavírus következtében 2020 márciusában tapasztalt forintgyengülést is, amikor az euró árfolyama körülbelül 335 forintról 365 forintig emelkedett. Amikor viszont megnyugodtak a kedélyek, néhány hónap alatt 345 forintos euróárfolyamig erősödött vissza a forint.

Fontos azonban kiemelnünk, hogy Bod Péter Ákos szerint 2022-ben a forint új sávban fog mozogni az euróhoz képest, ezt az új sávot körülbelül 365-370 és 400 forint között tudja elképzelni. Szavai szerint már nem várhatunk 330-at, és a jövőben még a 365 forintba kerülő euróra is csak a forint erőt mutató időszakaiban számíthatunk. Ennek oka, hogy véleménye szerint a magyar fundamentumok nem túl jók. A magyar forint az úgynevezett lebegő árfolyamú valuták közé tartozik, ahogy a cseh és a lengyel valuta is, azonban a cseh korona és a lengyel zloty jobb fundamentumokkal rendelkeznek. Ez lehet az oka, hogy ugyanaz a sokk a forint árfolyamát nagyobb kilengésre készteti.

A forintgyengülés mellett az infláció sem számít itthon újdonságnak, hiszen a magyar fogyasztók és a magyar vállalatok immár 5 éve látnak inflációt idehaza. Bod Péter Ákos szerint ez az alkalmazottak felvételénél is érzékelhető, mert szerinte a bértárgyalásokon is sikerülhet magasabb bért kialkudni. Arról nem is beszélve, hogy a termelői árindex sok iparágban már két számjegyű növekedést produkál, ezenfelül pedig az import oldalon is további jelentős drágulás várható, hiszen az infláció már így is nagyon magas szinten van. Akkor is emelkedne egy adott importtermék ára, ha annak nem forintban számított alapára egyébként nem emelkedne, hiszen idehaza jelentős az infláció is. Sok termék pedig eleve amerikai dollárban vásárolható meg, és az ára még dollárban figyelembe véve is emelkedett, nemhogy forintban számítva.

Tehát az inflációban a hármas hatás együtt érvényesül:

1. a termelői árindexek növekedése, mégpedig több iparágban két számjegyű mértékben,
2. a gyengébb forint,
3. a termékek dollárban nyilvántartott ára is emelkedik,

és ezáltal emelkednek még ennél is tovább az árak.

Az energia, az élelmiszer és a fémek például dollárban kimutatva is drágultak, arról nem is beszélve, hogy február közepe óta a forinthoz képest az amerikai dollár már 10-15 százalékot erősödött.

Miközben a kimutatott infláció is magas, létezik egy úgynevezett „elfojtott” infláció is, ami a hatósági áraknak tulajdonítható: az energia, a tej és a többi ársapkával ellátott termék árát ugyanis korlátozták, így ha ez nem lenne, akkor a jelenlegi infláció magasabb lenne. A termékek piaci ára és hatósági ára lényegesen is eltérhet, ezért az árkorlátozás jövőbeli eltörlésekor (ez valószínűleg az áprilisi választások után lesz) a piaci árak jóval a hatósági árak felett lehetnek, és ha így lesz, akkor az inflációnak újbóli löketet adhat az ársapka eltörlésével járó áremelkedés. A hatósági árak nem tetszenek Bod Péter Ákosnak, mivel szerinte ez a cégeknek azt sugallja, hogy árat kell emelniük. Igaz lehet ez a hústermékek és tejtermékek értékesítőire, valamint az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokra is.

Előbb-utóbb az elfojtott inflációval is kell kezdeni valamit. A közgazdász szerint három lehetőség mutatkozik:

1. piacosíthatják az árakat, azaz eltörölhetik az ársapkát,
2. módosíthatják a hatósági árat, azaz emelhetik is,
3. állami szubvenciót alkalmazhatnak, azaz az adófizetők pénzéből támogathatják az árszabályozott termékek gyártóit, értékesítőit.

Az árszabályozás minden bizonnyal a választásokig tart majd, utána bármelyik hatósági áras terméknél a fenti 3 lépés közül bármelyiket választhatják a döntéshozók.

Természetesen a választások végeredményétől függően maradhat olyan árszabályozott termék is (például a gáz és a villany), ahol a fenti megoldások közül például a jelenlegi kormány egyik verziót sem szeretné alkalmazni. Bod Péter Ákos erről nem fejtette ki a véleményét, azaz azt nem tudtuk meg, hogy mi az álláspontja ebben a kérdésben. A szabályozás nemcsak a szándékon és az akaraton múlhat, hanem akár azon is, hogy mennyire szállhatnak el a piaci árak, így mennyire kerülhetnek távol a hatóságilag megszabott összegnél.

Mivel az állami költségvetés nem szufficites, ezért a kormány vélhetően kevesebb szubvenciót engedhet meg magának, mint amennyit valószínűleg meg szeretne valósítani.

Szerinte kétféleképpen lehet ezt orvosolni:

1. a piacihoz közeli hatósági árra lenne szükség,
2. a hatósági ár többletkeresletet is generál, és ezt a többletkeresletet lenne fontos megszüntetni. (Például az olcsóbb üzemanyagárak miatt külföldről is jönnek hozzánk tankolni, és a piaci árnál alacsonyabb hatósági árak miatt most ez is káros.)

A februári inflációs adatban még vélhetően nem igazán fog látszódni a háború hatása, ennek ellenére már a februári inflációs adat is kiemelkedően magasnak ígérkezik. A februári adatot ezekben a napokban teszik közzé. A márciusi inflációs adatot pedig április 8-10. körül fogják közzétenni, a mértékéből pedig az is ki fog derülni, hogy márciusban a vállalatok a termékek és szolgáltatások árában végrehajtottak-e a háború miatt a mostanában megszokottnál is nagyobb áremelést. Az lehet ugyanis a cégek alapvető célja, hogy az áremelkedést áthárítsák a vevőikre. Éppen ezért igazán nagy veszélyt jelentene, ha a vállalatok által felhasznált energia ára emelkedne, mert azt bizony a cégek termékeit és szolgáltatásait megvásárlók fizetnék meg.

Az infláció kordában tartásával kapcsolatos kérdésünkre Bod Péter Ákos válasza, hogy

1. a költségoldali lökésekkel semmit sem lehet csinálni,
2. a túlkereslet ellen lehet lépni, mégpedig jegybanki kamatemelésekkel.

Szociálpolitikai vonatkozása is van az energetikai kérdésnek, erre is kell figyelni. Ebben döntő az energiaszegénység kérdése, hogy a sérülékeny rétegek ne kerüljenek nehéz helyzetbe.

A forinttal kapcsolatban Bod Péter Ákos még azt is említette, hogy a Magyar Nemzeti Bank március 7-éig a forint árfolyamába valószínűleg nem avatkozott be nem konvencionális eszközökkel, de a devizatartalék terhére megjelenhetne forintvevőként a piacon. Esetleg titokban gondolkozhat erről is az MNB.

A forint egyébként egy spekulációnak nagyon kitett valuta, viszonylag kisebb összeg is odébb tudja sodorni a magyar forint árfolyamát.

Emiatt a jegybanknak feltétlenül titokban lehet érdemes tartania, amikor elkezdi égetni a devizatartalékokat, hogy ezáltal erősítse a forintot, hiszen amikor kiderülne a külföldi spekulánsok és befektetők számára, hogy a jegybank beavatkozik, és ezáltal csökken a védelmi vonalat biztosító devizatartalék mértéke, akkor még sérülékenyebbé válhatna a magyar forint és a magyar gazdaság helyzete. Ha viszont titokban történik a forintvásárlással zajló intervenció, és egyúttal a háború is véget ér, akkor a jegybanknak nyugta lehet a forint ellen spekulálóktól.

(Borítókép: Bod Péter Ákos. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)