Van vészforgatókönyv a magyar üzemanyag-korlátozásra is

Magyarország tekintetében a Nemzetközi Energia Programról szóló törvény szabályozza, hogy rendkívüli üzemanyag-ellátási problémák esetén hogyan kell eljárni. Ez egy nemzetközi szerződésre épül, amelyet minden európai uniós tagállamnak el kell fogadnia a belépéskor. Ennek értelmében ellátási zavar akkor áll fenn egy tagállam esetén, ha „jelentős és hirtelen csökkenés” következik be „az Európai Unió vagy valamely tagállam nyersolaj- vagy kőolajtermék-ellátásában” – az IEA szabályozása szerint.

Ez továbbá azt is definiálja, hogy a „nyersolaj- vagy kőolajtermék-ellátási válság” olyan helyzet, amikor az importkészletek csökkenése a hazai fogyasztáshoz képest eléri a 7 százalékot, vagy a végső felhasználás átlagos napi elérhető mennyisége legalább 12 százalékával egyenlő mértékben csökken. A tagállamok keresletét csak a biztonsági kőolajkészletek felhasználásával lehet kielégíteni, vagy amikor az Európai Unió és a vele együttműködő IEA sürgősségi intézkedések meghozatalát javasolja.

Lapunk megkeresésére Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára úgy fogalmazott: „ha olyan nagyok lesznek az ellátási nehézségek, akkor alapvetően korlátozó intézkedések kellenek, hogy megelőzzék azt, hogy fel kelljen szabadítani a stratégiai készleteket”. Az szinte elképzelhetetlen szerinte, hogy ezt ne kellene bejelenteni a Nemzetközi Energiaügynökségnek. Így feltehetően ezt a magyar kormány is megtette, amikor – Ausztriához hasonlóan – Magyarország is elérhetővé tette a stratégiai tartalékokhoz való hozzáférést az OMV schwechati olajfinomítójának a tervezettnél hosszabb leállása miatt.

A Nemzetközi Energia Program – amely 1999-ben lett törvényerejű Magyarországon – kötelezővé teszi, hogy minden tagállamnak ki kell dolgoznia egy eljárást, „a részt vevő országok keresletkorlátozó intézkedési programját”. Ebben találhatók azok az intézkedések, amelyeket konkrétan be kellene vezetni, ha kialakulna egy nyersolaj- vagy kőolajtermék-ellátási válság, és ezek államonként változhatnak. 

„Alapvetően az az elképzelés ilyen helyzetekre, hogy először fokozatosan csökkentik a fogyasztást, és utána nyúlnak a stratégiai készletekhez” – nyilatkozta az Indexnek a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Magyarországon ilyen intézkedésekre feltehetőleg nem fog sor kerülni, hiszen mennyiségi korlátozás nélkül hozzáférhetünk továbbra is az orosz olajhoz a vezetékes hálózaton keresztül. Tehát ha magában a Barátság kőolajvezetékben nem történik károsodás, és fizikailag folyamatosan érkezik onnan nyersanyag, akkor az ellátásunk szinte biztosan garantált.

Grád Ottó ezzel kapcsolatosan lapunknak úgy fogalmazott: „Magyarországon szinte biztosan nem lesznek korlátozó intézkedések, de abban a szintű kiszolgálásban, amihez eddig hozzászoktuk, valószínűleg lesznek változások”. Ezzel kapcsolatosan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott korábban, hogy „az ellátási láncok biztonsága manapság gyengébb, mint korábban volt, ezért nem lehet kizárni teljesen egy hazai üzemanyaghiányt.

De ameddig a szállítás biztosított, addig nem reális veszély.

Egyébként a biztonsági készleteink a megszokott módon állnak, és az EU-s normákat teljesítve elérik a 90 napra elegendő nettó importra vetített szintet. A stratégiai készletek azonban kimondottan rendkívüli állapotokra vannak. Ezek felhasználását számtalan lépés előzi meg.

Van, ahol már komoly problémák lehetnek

Bár Magyarországon egyelőre távolinak tűnik egy ilyen helyzet, Európa nem áll ilyen jól. Ahogy lapunknak Grád Ottó is kifejtette: „Ausztriában elég nagy a baj, mert az egyetlen finomítójuk most nem működik”, a felhalmozott készletek pedig elfogytak. Itt első lépéseként – a megszokottaktól eltérően – inkább terméket szabadítottak fel annak érdekében, hogy az ellátás folyamatosan tartható legyen. Bár az a mennyiség, amit most felszabadítottak az OMV tekintetében – 29 millió liter gázolaj háromnapnyi fogyasztás, 18 millió liter benzin pedig négynapnyi felhasználásnak felel meg nagyjából – nem jelentős mennyiség a magyar teljes stratégiai készletből.

Ennek lehet, hogy lesznek már olyan hatásai, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozó intézkedéseket kell bevezetni. Az IEA javaslatait, hogy milyen lépéseket érdemes megtenni a stratégiai készlet felhasználása előtt, már mi  is ismertettükkorábban. Ezek között olyanok szerepelnek, hogy például lehetne csökkenteni a sebességkorlátozást az autópályákon, vagy éppen az otthoni munkavégzést kellene bevezetni. A 10 pontot egyébként az energiafelhasználás hatékonyságára is lehetne használni a szervezet szerint.

Grád Ottó ezeken túl még el tud képzelni olyan intézkedéseket is, hogy a páros és páratlan rendszámú autók naponta váltakozva mehetnek majd forgalomban, illetve kormányzati felhívások is érkezhetnek, amiben kvázi önkorlátozásra szólítják fel az állampolgárokat. De a stratégiai készletek felhasználását minden esetben meg kell, hogy előzzék ezek a korlátozó intézkedések.

Közép- és hosszú távon a nemzetközi szakértők szerint arra kell készülni, hogy Európa üzemanyag-ellátása szinte biztosan meg fog változni, és elképzelhetők olyan forgatókönyvek, amelyek szerint az államoknak direkt intézkedéseket kell bevezetniük.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)