Összefognak a visegrádi országok az ukrán gabonáért

„A bajbajutottakért akkor tehetjük a legtöbbet, ha mindenki egyszerre mozdul meg értük. Ezért is jelentős siker, hogy a magyar V4-elnökség utolsó napjaiban a legmagasabb szakmai szinten tudtuk átbeszélni a szövetségesekkel közös teendőinket Budapesten” – mondta Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) államtitkára a Visegrádi Négyek (V4) közlekedési államtitkárainak egyeztetésén. 

Az európai vasúti kapacitások nem elégségesek ahhoz, hogy a korábban a Fekete-tengeren át kiszállított ukrán gabonát a megfelelő ütemben eljuttassák nyugatra. Pedig idén márciusról májusra Záhonynál kocsiban és tonnában számítva egyaránt megduplázódott, Eperjeskénél ötven-hatvanszorosára nőtt a belépő gabonaforgalom. Az egyeztetésen elhangzottak szerint minden visegrádi ország mindent megtesz azért, hogy segíteni tudja Ukrajnát és a termékeikre váró Afrikát és Ázsiát. A felek új együttműködéseket keresnek a kapacitások bővítése érdekében az uniós határátmenetekben, de akár a dunai szállítási lehetőségek feltérképezésében is

– fogalmazott Vitézy Dávid.

A Technológiai és Ipari Minisztérium a következő időszak kiemelt céljai közé sorolja a magyar vasúthálózat nemzetközi beágyazottságának javítását, valamint a jó kapcsolatok kialakítását a határon túli területekkel. Jelenleg is több beruházás zajlik a szomszédos országokba vezető szakaszok korszerűsítése, kapacitásbővítése érdekében Budapest és Kelebia, Szeged és Röszke, Békéscsaba és Lőkösháza között.

A visegrádi országok mindegyike a fővárosaikat felfűző varsói gyorsvasút előkészítésén dolgozik. Magyarországon akár már egy éven belül is rendelkezésre állhat a környezetvédelmi engedély a Budapesttől a Vértes elkerülésével Győr felé tartó nyomvonalra. 

Szlovákia is a nyomvonal meghatározásánál, míg a csehek és a lengyelek már a részletes tervezésnél tartanak. Az eddiginél szorosabb, gyakoribb egyeztetésekre tettem javaslatot, hogy a nagy sebességű vonalak azonos technológiával és műszaki paraméterekkel tíz éven belül elkészülhessenek, közvetlen kapcsolattal Bécs és Berlin irányába is

– tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a gyorsvasúton a szomszédos fővárosokba kevesebb mint két, Prágába három és fél, Varsóba öt és fél óra alatt vonatozhatnánk, egyes szakaszokon akár 300-320 kilométer per órás tempóval. A beruházás rengeteg kapacitást szabadítana fel a meglévő vasútvonalakon is, és akár évi 400 ezer tonnával csökkenthetné a hazai szén-dioxid-kibocsátást – olvasható a TIM közleményében.

Akadozó V4

A Visegrádi Négyek 30 éves együttműködésének az ukrajnai háború tette be a kaput, mivel a visegrádi országok vezetői nem értettek egyet a magyar állásponttal, miszerint Magyarország nem engedi át a fegyverszállítmányokat Ukrajnába, és nem hajlandó lemondani az orosz olajról. Előbb a cseh védelmi miniszter, Jana Cernochová mondta le a budapesti V4-es találkozón való részvételét, azzal indokolva a döntését, hogy a magyar kormánynak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére. Később a lengyel védelmi miniszter, Mariusz Blaszczak is ugyanígy döntött, elmondása szerint azért, mert ellenzi a magyar kormány háborúval kapcsolatban képviselt politikáját. Így végül a magyar kormány is lemondta a V4-es védelmi miniszterek találkozóját. Magyarország 2021. július 1-jétől vette át Lengyelországtól a V4 elnökségét, idén júliustól pedig Szlovákiának adja át az elnökséget.

(Borítókép: Vitézy Dávid. Fotó: Index)