Nyakunkon a gazdasági válság – bajba kerülhet, aki most nem figyel

Több elemző megfogalmazta lapunknak: az idei első fél év jónak számító GDP-növekedése után a következő negyedévekben feltehetően egyre rosszabb eredmények fognak érkezni. Az általunk megkérdezett szakember szerint a neheze 2022 negyedik negyedévében és 2023 első felében érkezik el Magyarországra. 

További rossz kilátásra adhat okot, hogy a KSH által közölt augusztusi inflációs adatok évtizedes csúcsokat döntöttek meg, és 2022. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább – 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett. Ennek kapcsán az Index megkérdezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy átírják-e a jövő évi költségvetést, miután az inflációt jelentősen alulbecsülték. A miniszter válaszában megjegyezte, hogy a november–decemberi adatok után áttekintik a helyzetet, és vélhetőleg januárban döntenek a módosításról.

A gazdasági válság okai pedig átpolitizált téma lett: a kormánypárt szerint a brüsszeli szankciós politika miatt kezd kialakulni egy válság, az ellenzéki politikusok szerint a kormány választási túlköltekezése és a kabinet gazdasági döntései a probléma igazi gyökere.

Mit tehet egy átlagember?

Megkerestük Virovácz Pétert, az ING vezető makrogazdasági elemzőjét, hogy mit javasol, hogyan készüljünk fel a recesszióra. Gyorsan leszögezte, az a legfontosabb, hogy lehetőség szerint ne az utolsó pillanatban kezdjünk el a felkészülni egy gazdasági válságra. Azonban még ha a legfőbb makrogazdasági mutatószámok még nem ezt jelzik, a mindennapi életben egyre többen érzik a válságot.

Folyamatosan emelkednek a megélhetési költségek, legyen szó a rezsiről vagy az élelmiszerekről, miközben különböző felmérések szerint a vállalatok 25-50 százaléka tervez valamiféle munkaerőt érintő kiigazítást, vagyis leépítést. Így az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint aki most kezd el felkészülni, már egy kicsit megkésett, bár soha nem késő elkezdeni tudatosnak lenni a pénzügyi döntéseinkkel kapcsolatban.

Nyilván a legkézenfekvőbb praktika, hogy rendelkezzünk tartalékkal. A legjobb, ha nagyjából egy fél évre elegendő tartalékunk van, ami biztosítja a megélhetésünket

– nyilatkozta Virovácz Péter, aki szerint ha ez nem áll rendelkezésre, akkor jön a vésztartalékképzés, ami azonban már nem feltétlenül csak anyagi megtakarítást jelent, hanem akár az éléskamra feltöltését alapvető élelmiszerekkel.

Az ING vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban már számos olyan mobileszköz áll a rendelkezésünkre, amely segít nekünk nyilvántartani a költségeinket. Ezeken keresztül könnyedén megnézhetjük, mik azok a tételek, amelyekre az átlagnál többet költünk. Virovácz Péter szerint összességében elmondható, hogy nem minden számít alapvető szükségletnek, amit megvásárolunk, és „korunk egyik leggyakrabban emlegetett szokása az impulzusvásárlás”. Ezért érdemes megállni és megvizsgálni, hogy vajon hány dolgot vásároltunk az elmúlt hónapokban, amire igazán nincsen szükségünk. Tehát legyünk tudatosabb vásárlók. Másik dolog, amit lapunknak kiemelt, hogy meg lehet próbálni a már nem használt tárgyakat értékesíteni, és ebből kiegészíteni a családi kasszát.

Sok kicsi sokra tud menni. Ugyanide tartozik a manapság divatos szórakoztatási szolgáltatások hada: zenehallgatás, streaming – csak hogy két példát említsek. Érdemes megnézni, hogy vajon kihasználjuk-e ezeket a szolgáltatásokat, vagy már csak megszokásból vannak. Automatikusan levonják a számlánkról az előfizetési összeget, és már el is felejtettük, hogy havi sok ezer forintot költünk ilyenekre

– fogalmazott az Index megkeresésére Virovácz Péter.

Fontos azt is megnézni, hogy az esetleg éppen lejáró biztosításunkat újra tudjuk-e kötni kedvezőbb feltételekkel. Sokszor egy számlacsomag-, bankkártya- vagy bankváltással is nagyon sok pénzt lehet spórolni. Az ING vezető elemzője szerint hosszabb távon gondolkozva pedig nyilván érdemes a befektetések kérdésével is foglalkozni, mivel ahogy az infláció is emelkedik, úgy a kamatok is kúsznak felfelé. Tehát egyre jobb megtakarítási lehetőségeket találhatunk a piacon, és felhívta arra a figyelmet, hogy a készpénzben tartott megtakarításnál minden jobb, pláne egy magas inflációs környezetben.

Munkaerőpiaci kérdések

Egyelőre még nem látszódik érdemi munkaerőpiaci fordulat a statisztikai adatok alapján. Bár egy nemrégiben publikált felmérés szerint a hazai vállalkozások mintegy 14 százaléka úgy látja, hogy bezárással kell reagálnia a mostani helyzetre. Ugyanakkor a munkaerőpiacnak van egy olyan jellemzője, hogy a legtöbb esetben nem jelzi előre, hanem követi a reálgazdasági válságot. Virovácz Péter ezzel kapcsolatosan kiemelte, hogy először a fogyasztás, a bruttó hazai termék esetében látjuk a negatív számokat, és csak utána jön a munkaerőpiaci változás.

A vállalatok elkezdik a bőrükön érezni a csökkenő keresletet, az elfogyó bevételt és az emelkedő költségeket, így meghozzák a fájdalmas döntéseket: megindul a munkaerő leépítése, a fizetésemelések visszafogása. A mindennapokban tehát növekvő munkanélküliséggel, alacsonyabb bérekkel és tudatosabb fogyasztókkal fogunk találkozni

– fogalmazott lapunknak az ING vezető elemzője, aki szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy a mostani magas inflációs környezet már egyre kevésbé csak külső tényezőkön múlik. Beindult az ár-bér spirál, a magasabb infláció miatt a dolgozók magasabb béreket követelnek. A vállalatok egy ideig ezt tudják teljesíteni, de árat fognak emelni, hogy ezt kigazdálkodják. Aztán egyszer csak elfogy a kereslet, nem lehet már árat emelni, és csökkenteni kell a költségeket. Tehát az így kialakuló magas inflációt csak egy válság tudja visszafogni.

A mostani válság egyik oka az Európában megnövekedett energiaárak. Ezért a kormányok – köztük a magyar is – azt hangsúlyozza, hogy aki teheti, amellett, hogy csökkenti az energiaszükségletét, javítsa annak felhasználását is. Tehát amennyiben az embereknek anyagilag van rá lehetőségük, mind a kormányok, mind a nemzetközi és hazai szakértők is azt javasolják, hogy érdemes lakáskorszerűsítésekbe beruházni, ezzel is csökkentve a felhasznált energiát, így annak költségét.

(Borítókép: Index)