A gázárak ingadozása csuklóztatta a forintot

Az elmúlt napokban nem bánt kesztyűs kézzel a piac a forinttal, többször is meredek eséseknek lehettünk tanúi. A brüsszeli döntések és a gáz világpiaci árának ingadozása együttesen hullámvasútra ültette a hazai fizetőeszközt. Csütörtökön a 413-as szintre is lemászott a forint az euróval szemben, majd pénteken erőteljes visszakapaszkodásba kezdett, jelenleg a 410-es szint közelében tanyázik.

A forint volatilitása meglehetősen erőteljes volt a héten, 406 és 413 között mozgott az EUR/HUF árfolyam, ami 7 egységnyi ingadozás. A piac volatilitása hosszabb távon megmaradhat, ahogy újabb fejlemények látnak napvilágot az uniós forrásokkal és a gáz világpiaci árával kapcsolatban, amire Gulyás Gergely is rámutatott a kormányinfón.

A földgáz világpiaci ára jelenleg 140 euró körül mozog. Érdemes megjegyezni, hogy október végén 100 euró alá is benézett a földgáz, innen drágult az elmúlt hetekben a mostani szintre. A hazai gazdaságot a külkereskedelmi egyenlegen és fizetési mérlegen keresztül negatívan érinti az áremelkedés, beárnyékolja a befektetői hangulatot is.

A BUX-index 45 984,2 ponton zárt, ami októberhez képest erőteljes, 12 százalékos növekedés. A magyar blue chipek is erős hónapot zártak: az OTP 19 százalékos, a Mol 13,71 százalékos, a Richter 3,46 százalékos, a Magyar Telekom pedig 11,95 százalékos növekedést jelzett.

Enyhülő szigor, gyengülő dollár

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke, Jerome Powell bejelentései után egy nappal közel 4,5 százalékot emelkedett az alapkamat változásaira érzékeny Nasdaq, az S&P 500 pedig 3 százalék körüli pluszban járt.

Az európai tőzsdék is pluszban zárták a hetet, az FTSE 100 mutató közel 1 százalékos, a DAX 0,16 százalékos és az Euro Stoxx 50 0,56 százalékos növekedést ért el.

Az ázsiai tőzsdén is pozitív hangulat uralkodott el, miután a koronavírus elleni küzdelemért felelős kínai vezető tisztviselő, Szun Csunlan miniszterelnök-helyettes bejelentette a kínai omikron-vírus gyengülését – ezzel enyhülhet a kínai keményvonalas Covid-politika, amely ellen korábban tüntetők ezrei vonultak utcára. 

A kínai tüntetések az olaj árát is megütötték, de a múlt héten már az enyhülés jeleit láttuk, ami csökkentette a keresleti félelmeket, így újra drágult az olaj. A WTI olaj 80,34 dollárra emelkedett a múlt heti 76,85 dollárról, míg a Brent olaj hordónkénti ára 85,42 dollárra emelkedett a múlti heti 83,87 dollárról.

Powell bejelentéseit követően és a pozitív kínai fejlemények után a dollár gyengült a G-10 devizákkal szemben, miközben a 10 éves kincstárjegyek hozamai alig maradtak el a Powell megjegyzései nyomán elért kéthavi mélypontoktól. Amíg november 3-án még 416 forint volt egy dollár, ma már 388 forint közelében jár a kurzus. A jen több mint 1 százalékot erősödött.

A befektetők valószínűleg a gazdasági növekedés mutatóira összpontosítanak a következő negyedévekben. Az S&P Global csütörtöki PMI-számai az ázsiai gyári tevékenység visszaesését mutatták, és a vállalkozások az amerikai és európai vásárlók kiadásainak további csökkenését vetítik előre.

Orosz árplafon fenyeget

Az olaj árát nagyban befolyásolja, hogy a G7-es államok a héten készítik el az orosz olajra vonatkozó ársapkajavaslatukat. Az elmúlt napok találgatásai 60 dollár/hordó körüli maximált árról szólnak, azaz a jelenlegi piaci ár közelében lehetne maximálni. Ez a szint azonban nem vinne be komolyabb ütést Oroszországnak.

Viszont ha a nyugati hatalmak úgy döntenek, hogy az árat alacsonyabbra szabják, az felerősítheti a globális energiaválságot, különösen, ha Oroszország megtorolja a lépést. Moszkva úgy is dönthet, hogy a vártnál nagyobb mértékben csökkenti a kitermelést, ami felhajtaná az árakat, és felpörgetné a globális inflációt.

Az árkorlátozás december 5-én lép hatályba, az Európai Unió tengeri orosz nyersolajimportra vonatkozó embargójával egy időben.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)