Finoman beolvasott a nagy hitelminősítőknek a kormánybiztos

2023.02.02. 20:21
A 2008-as pénzügyi válság előidézésében az egyik legnagyobb szerepet játszották a nagy amerikai hitelminősítők, ennek ellenére a befektetési alapok mégis a nyilatkozataik mentén alakítják a stratégiájukat – világított rá csütörtökön megjelent elemzésében György László kormánybiztos. Múlt hét pénteken a Standard and Poor's hitelminősítő csökkentette hazánk adósbesorolását, amit a kormánybiztos nem hagyott szó nélkül.

György László a Portfolión megjelent írását egy anekdotával kezdte, amely szerint Bill Clintont megkérdezték, hogy mi szeretne lenni a következő életében, mire azt válaszolta, hogy állampapírpiac.

Az elnök azért mondhatta ezt, mert e szerint a kissé ironikus megközelítés szerint a kormányoknál – még az Egyesült Államokénál is – nagyobb hatalma van az állampapírpiacnak

– vélekedik a kormánybiztos.

Szerinte a hatalmas befektetési alapok szigorú szabályok mentén fektetnek be (vagy nem) állampapírokba. Azt is mérlegelik, hogy az adott országot a nagy hitelminősítők – a Fitch, Moody's, Standard and Poor's – milyen kockázatúnak minősítik.

Ezek a szervezetek Magyarországot sorra leminősítették januárban, amit a forint gyengülésében a saját bőrünkön is megérezhettünk. Ebből is látszik, milyen gyorsan hatnak a hazai gazdaságra a nagy hitelminősítők nyilatkozatai. 

Azóta a forint már visszaerősödött, sőt tavaly májusi szintre szárnyalt az euróval szemben csütörtökön, tehát erős fundamentumokkal vissza lehet verni a negatív nyilatkozatok hatásait.

Piece of sh*t

A nagy amerikai hitelminősítők hatalmát tapasztalva talán nem meglepő, hogy Kína, Japán, az EU, India és még sokan mások is hitelminősítőket hoznak létre, egyre nagyobb sikerrel mérsékelve a három nagy amerikai hitelminősítő dominanciáját – világított rá György László.

Annak ellenére is hallgatnak a nagy befektetési alapok a hitelminősítőkre, hogy a 2008-as pénzügyi válság előidézésében az egyik legnagyobb szerepet pont ezek a hitelminősítők játszották. TripleA-sra (AAA), vagyis teljesen kockázatmentesre minősítették azokat a jelzálog-fedezetű kötelezettségeket (CDO), amelyekről közben pontosan tudták a pénzpiac szereplői, hiszen a belső levelezéseikből kiderült, hogy a „piece of sh*t” kategóriába sorolandók

– írta a kormánybiztos.

György László azt is felfedte, hogy milyen indokokkal minősítette le hazánkat a Standard & Poor's hitelminősítő.

  1. A tartósan magas infláció, a forintárfolyam ingadozása és a külső nyomás arra kényszerítette az MNB-t, hogy jelentősen szigorítsa monetáris politikáját konvencionális és nem konvencionális lépések sorozatával.
  2. A magas energiaárak, a bizonytalan gazdasági kilátások és az emelkedő kamatkiadások a magas adósságállomány mellett nyomást helyeznek a költségvetésre.
  3. Továbbra is bizonytalan az uniós források sorsa. Ugyan eddig a közvetlen forrásvesztést sikerült elkerülni, de a kormánynak egy sor kihívásnak meg kell még felelnie a részleges forrásvesztés elkerülése érdekében, köztük politikailag érzékenynek minősítetteknek is.
  4. Úgy látják, hogy a szektorális különadók rontják a hosszú távú növekedési kilátásokat, mert a külföldi befektetőket elbizonytalanítják.

A kormánybiztos több ponton sem ért egyet az amerikai hitelminősítő döntésével, szerinte a különadók nagyobb támaszt nyújtanak a családoknak, mint amekkora nyomást helyeznek az inflációra. A Brüsszel által meghatározott 27 szupermérföldkő közül pedig csupán 11 tisztán közgazdasági szakmai, a többi elsősorban politikai.

Kiemelte, hogy a kormány ingyenpénzek osztogatása helyett beruházásokkal és munkahelyteremtéssel készül a jövő kihívásaira. Ezért indították el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a Gyármentő Programot, az energiaintenzív vállalkozásokat támogató programot.



  • Hírek
  • Hitelkártya