Eldőlt, a kormány rendkívüli helyzetben titokzatos fegyverrel válaszol

A kormány csütörtökön bejelentette: új eszközzel harcolnak a fékevesztett élelmiszer-infláció ellen. Az alapvető élelmiszereket 20 termékcsoportba kell besorolni, a kategóriákban az elmúlt 30 nap legalacsonyabb áránál legalább 10 százalékkal kell olcsóbban kínálni legalább egy terméket. Ez hetente változhat és nem vonatkozhat az árstopos termékre.

A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, ugyanakkor a döntés a jelentős bevétellel rendelkező élelmiszerláncokat érinti, tehát a legkisebb boltokra nem vonatkozik. A kabinet terve szerint legkésőbb július elsejétől léphet életbe. Erre az intézkedésre Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szerint görög és francia minta is van. Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy

Utóbbit már Orbán Viktor miniszterelnök korábban ismertette, a hosszabbítás pontos dátumának említése nélkül. Akkor úgy fogalmazott, még túlságosan magasak az árak, „ennek a letörésén dolgozunk, beadtuk az inflációvakcinát. Legyen verseny, menjenek lefelé az árak” – összegezte.

A legutóbbi inflációs adatokból kiderült, egy év alatt, tavaly márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett. Leginkább a tojásé (74,0 százalék), a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68,0 százalék), a kenyéré (67,0 százalék), az édesipari lisztesárué (66,2 százalék), a sajté (60,6 százalék), a száraztésztáé (53,9 százalék), a tejé (50,4 százalék).

Valakinek fizetnie kell a számlát

Ez egy nagyon-nagyon rossz hír – értékelte az Indexnek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a kormány csütörtöki bejelentését. Bíztak abban, az infláció csökkenése már lehetőséget biztosít arra, hogy kivezetésre kerüljön az árstop, „látható, ez teljes egészében felborította a termékpályákat” – mondta. A szövetség főtitkára kitért arra is, érdemes lenne megvizsgálni, hogy ha csak Magyarországon van hatósági áras intézkedés – 15 hónappal a leghosszabb ideje az unióban –, és csak itt ilyen magas az élelmiszer-infláció, akkor nem lehet-e, hogy van valamilyen összefüggés a két dolog között.

Nem merek már kijelentéseket tenni. Mindenféle kimutatást csináltunk már, bemutattuk, elviselhetetlenek a veszteségek, felvilágosítottunk mindenkit, a kereskedelem úgy működik, hogy azokat a költségeket, amik a működés során felmerülnek, ki kell gazdálkodni. Veszteséggel nem lehet vállalkozásokat üzemeltetni.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: tömeges boltbezárásokat még nem tapasztalnak, „a kereskedők a végsőkig kitartanak”. Ugyanakkor sok olyan kisvállalkozás van, aminek ez a megélhetése, nyilván nem tudják elengedni az üzletüket. Ez a vállalkozói hangulat, ami a hatósági árak miatt kialakult, teljesen aláássa a szektor jövőjét, „nem terveznek beruházásokat, fejlesztéseket. Ez egyszerűen nem jó” – ismertette.

Az akciós szabályzással kapcsolatosan Neubauer Katalin rávilágított: ebben tavaly május 28-án már történt módosítás, új törvényi szabályozást kapott. A kereskedők már nagyon körültekintően alkalmazhatják és használhatják azt a szót, hogy akció. Pontosan megszabták a kihirdetéseinek a feltételeit. 

Mindenki más definíciókat, illetve szavakat kezdett el alkalmazni. Ezért valóban tűnhet úgy, hogy kevesebb az akció, de egy szinonima használatával a vásárlókért folytatott verseny ettől függetlenül zajlik

– szögezte le a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. 

Ugyanakkor Szentkirályi Alexandra bejelentését Neubauer Katalin úgy értékelte, bízik abban, lesznek egyeztetések a döntéshozókkal, mielőtt kihirdetik. „Nem tiszta az elképzelés. De azt értjük, ennek a kommunikációnak az a lényege, hogy a vásárló érezze, a kormány mindent megtesz az infláció megfékezésére. Ugyanakkor nekünk is ez a célunk, a vásárlókért harcolunk a lehető legjobb ár alkalmazásával. Azt, hogy ezt hogyan lehet törvényi úton kikényszeríteni, nem ismerjük a módját” – jelezte.

Az Index több piaci szereplőt is megkeresett a bejelentéssel kapcsolatban, ezekből jelenleg leszögezhető: senkinek sem világos, hogy pontosan mit is szeretne a kormány. Ugyanakkor a kormányszóvivő arról is beszélt, hogy a kötelező akciókra francia, illetve görög minták vannak. Így megkerülhetetlen, hogy kitérjünk a francia kormány intézkedéseire.

Franciaországban kezdetben inflációellenes kosár (panier anti-inflation) néven futott a kezdeményezés. Majd március elején bejelentették, nem lesz minden cégre érvényes közös kosár: a francia kormány megállapodott és egyeztetett nagykereskedőkkel és vállalatokkal, hogy létrehozzák az „inflációellenes negyedévet”. Így egységesen akciókat hirdetnek meg. Annak érdekében, hogy a fogyasztók az akcióban részt vevő termékeket könnyen beazonosíthassák, a termékek a francia trikolórral vannak jelölve.

A piacot nem lepte meg a lépés

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője eddig is csak minimális mértékben számolt az árstop kivezetésével. Szerinte minél tovább húzódik az árstop kivezetése, annál nagyobb az esélye annak, hogy kisebb mértékben nőnek az árak, mivel szinte minden alapanyag-, termény-, nyersanyag- és energiaár csökken, ami előbb-utóbb az érintett termékek piaci áraiban is jelentkezhet.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint annak megszüntetése közvetlen módon hozzávetőlegesen 1,5-2,0 százalékkal növelné az inflációt. Ám a kiskereskedelemben kialakult feszültségeket (helyettesítő termékek magasabb árazása) megszüntetné. „A csütörtökön bejelentett kötelező akciók bevezetése hasonló hatást fog kiváltani, mint maga az árstop, tehát a többi termék ára emelkedhet. Ezek rövid távon hangulatjavító intézkedések, azonban hosszú távon káros, piactorzító hatásuk van” – fűzték hozzá megkeresésünkre.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium péntek reggeli közleménye az alábbi linken érhető el.

(Borítókép: Moritz Frankenberg / picture alliance / Getty Images)