Az egyfejű kínai sárkány maga alá gyűri a 27 fejű európait

Közép- és hosszú távon szürke fellegek gyülekeznek a hazai autóipar, tágabb kitekintésben pedig a teljes hazai ipari kkv-szektor felett – figyelmeztetett a globális elemzések borús eredményeire, és az azonnali, digitális megoldásokkal támogatott felzárkózás szükségességére Nyirő Ferenc, a Kontron Hungary Kft. ipari digitalizációs üzletágának vezetője.

A piacon jelenleg zajló folyamatok bizonyos elemei a múltból már ismerősek. Hiába volt például a Nokia a 2000-es évek elején meghatározó tényező a mobiltelefonok világában, a felhasználói élményt előtérbe helyező, érintőképernyős iPhone 2007-ben újraírta a játékszabályokat. Az androidos telefonok megjelenése és a kínai gyártók piacra lépése után néhány évvel az európai gyártók már nem tudták felvenni a versenyt a középkategóriás kínai márkákkal sem.

„A példában az iPhone által képviselt diszruptív (romboló) innováció általános ismérve, hogy a kívülről érkező játékosok egy új technológiával felkavarják az állóvizet, és megszüntetik a meglévő status quót” – magyarázta a piaci folyamatok megértésében fontos szerepet játszó, Clayton Christensen által meghatározott fogalmat a szakember.

Az ipari szereplőknek korábban nem látott nehézségekkel (Covid, energiaár-drágulás, chiphiány, háború) kellett szembenézniük az elmúlt években, ezek nehezen kigazdálkodható terhet róttak a vállalkozásokra. Az egyes iparágakban megjelenő diszruptív technológiák ezzel párhuzamosan komoly képesség- és piacvesztést okozhatnak az európai cégek számára, ha nem tesznek hathatós ellenlépéseket

– festett borúlátó képet a jelenlegi helyzetről Nyirő Ferenc.

A szemünk előtt zajlik a kínai nyomulás az autóiparban

Az „állatorvosi lóként” emlegetett autóipar diszruptív pillanatára sem kellett sokáig várni, ez 2012-ben, a Tesla S megjelenésével érkezett el. Az első, kimondottan elektromos hajtásúra tervezett autó több forradalmian új technológiát (hatalmas akkumulátor, magas felhasználói élmény, letisztult forma, kényelem, over the air – OTA-szoftverfrissítés, webes értékesítés) és az egész autógyártást átalakító megközelítést hozott, ezzel rövid időn belül átformálva a kereskedelmi láncokat, illetve megkérdőjelezve az autóipar rögzült szokásait.

A Tesla sikerével elindult az akkumulátor- és szoftvertechnológiában élen járó kínai gyártók felemelkedése, az európai gyártóknak pedig az arcára fagyott a mosoly. A Tesla és az időközben jelentős nemzetközi szereplőkké váló kínai vállalatok harapófogóba zárták az európai autóipart, a szemünk előtt zajló trendváltás eredményeként az elemzők szerint 2025-re több autó fog érkezni Kínából Európába, mint fordítva. „Vagyis az európai autóipar Kínával szembeni piacvesztésének vagyunk tanúi” – mondta.

Mindez a gyártási folyamat összes szereplőjére, így a hazai vállalkozásokra is kihat, hiszen a kisebb export kevesebb beszállítót tesz szükségessé.

Mindeközben a Tesla nem állt meg az innovációban: az alvázban lévő 370 alkatrészt két hatalmas, 15-20 másodperc alatt elkészülő öntvénnyel váltotta ki, kardinálisan csökkentve a szükséges alkatrészek számát, és egyetlen lépéssel mintegy 40 százalékkal lefaragva a gyártási költségeket.

„A Volkswagen ID-t és a Tesla Y-t tekintve jelenleg háromszoros különbség van a termelékenységben a 2-3 éves piaci előnnyel rendelkező Tesla javára, amely ráadásul árversenybe hajszolja vetélytársait” – elemezte a folyamatot Nyirő Ferenc. A carsharing népszerűségének növekedése tovább csökkentheti a személyi mobilitáshoz szükséges autók számát. Továbbá egy friss német felmérés is kedvezőtlen jövőképet vetít előre az európai autóipar szempontjából: a német prémiumautók tulajdonosainak negyede nyitott a kínai technológiára. A piaci szereplők (például a Sixt és a BYD) együttműködése pedig segíthet a meglévő, kínai gyártású autókkal kapcsolatos félelmek és fenntartások eloszlatásában. Hiszen aki elégedett egy kínai bérautóval, nem fog ódzkodni attól, hogy akár vásároljon is egyet.

Az elektromos autók területén küszöbön áll a kínai dömping. Az ottani elektromosautó-gyártók évi 100-200 százalékos növekedési rátával dolgoznak – az európai versenytársak 10-40 százalékos bővülésével szemben.

A belső égésű motorok értékesítésében csökkenés várható az előttünk álló években, egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos autók, ezen a területen pedig »Kína a kanyarban előzi Európát«

– jegyezte meg Nyirő Ferenc, aki szerint ennek hatásait közép- és hosszú távon érezzük majd. Az átmeneti időszakban a hibrid autók még több munkát is adnak a beszállítóknak, mint a hagyományos, belső égésű motorokkal felszerelt autók, a több legyártható komponens miatt. Ezt az időablakot kell felhasználni a felkészülésre, az alkalmazkodásra, a digitalizációra. „Pár éven belül azzal szembesülünk, hogy a Tesla, illetve a kínaiak – például a BYD – hatalmas piacrablást hajtanak végre az európai színtéren. Mindez az öreg kontinens gyártóegységeinek, beszállítóinak volumencsökkenéséhez vezet, hiszen az elektromos autókhoz kevesebb alkatrész kell, gyártásuk jóval egyszerűbb a hagyományos, belső égésű motorral működő járművekhez képest.”

A tervgazdaság előnyei

A kínai központosított hatalomnak előnyei is vannak, például, hogy olyan központi gazdasági programokat határoznak meg, amelyek az ipar fejlesztését szolgálják. 2015-ben tíz ipari szektorra fókuszálva meghirdették a tíz stratégiai pontot tartalmazó Made in China 2025 programot. Ennek egyik eleme volt a zöldjárművek és az ahhoz kapcsolódó akkumulátortechnológia fejlesztése. Ennek eredményeként utóbbiban világelsőkké váltak. Márpedig az elektromos autók költségét döntő részben az akkumulátor teszi ki. Kína ebben a tekintetben kompetitív előnyre tett szert, amit nagyon nehéz ellensúlyozni. Kőkeményen végigmentek a központi tervgazdálkodás által kijelölt úton, ennek gyümölcsei pedig most kezdenek beérni, jelenleg Kína a világ legnagyobb autópiaca és -gyártója is.

„Gigantikus méretű belső piaccal bírnak, ami ráadásul folyamatosan növekszik, ezért a kínai cégek olyan méretgazdaságossági előnyhöz jutnak, amihez más nem fér hozzá. Ez azt jelenti, hogy a kínaiak még akkor is profitot termelnek egy autón, amikor a nyugat-európai cégek ugyanazon az árszinten már veszteséget könyvelnek el” – mondta a szakember.

Európát támadja, Kínával szemben védekezik a Tesla

Elon Musk látja a kínai elektromos autók térnyerését, ezért idén már harmadik alkalommal csökkentette a Tesla árait. Ezzel egyrészt nyomást gyakorol az európai gyártókra, míg a kínaiakkal szemben védekező állásba helyezkedett. A tisztán elektromos autóknál továbbra is a Tesla a piacvezető, ám a BYD talajvízként tör előre, sokkal nagyobb növekedési ütem mellett várhatóan 1-2 éven belül megszorongatja vagy akár be is éri a Teslát.

Egy- kontra 27 fejű sárkány

Kína 40 százalékos árelőnnyel bír az európai gyártókkal szemben egy hasonló felszereltségű autó előállítása esetén – mondta Carlos Tavares, a Stellantis vezetője. Kína szubvenciókat alkalmaz, míg Európa ezt nem biztos, hogy megkockáztatja, mert az egy olyan gazdasági háborúhoz vezethetne, amelyben könnyen az öreg kontinens húzhatná a rövidebbet, tekintve, hogy Európa jobban függ a kínai piactól, mint fordítva.

Amennyiben egy áruház polcairól leemelnék azokat a termékeket, árukat, amiket Kínában gyártottak, nem sok minden maradna rajtuk. Ez mutatja, milyen magas szinten függünk a távol-keleti országtól. Ráadásul a kínai sárkány egyfejű, míg az európai 27 fejű, ami megint csak nem nekünk kedvez, hiszen az EU döntési mechanizmusa bár demokratikus, annak összes előnyével, de sokkal lassabb egy központból kiadott utasításnál

– fogalmazott.

Az Excel-táblázatok ideje lejárt

„A folyamat nem fog megállni az autóiparnál, a diszruptív újítások megjelenésére a közeljövőben minden iparágban számíthatunk. A hazai ipari vállalkozásoknak éppen ezért most kell megragadniuk az alkalmat veszteségeik csökkentésére és az innováció erősítésére. Magyarország egyelőre a közepesen fejlett és a fejlett országok közötti sávban helyezkedik el. A közepesen fejlett országok a gyártási hatékonyságra, a fejlett országok az innovációra helyezik a hangsúlyt. Nálunk a kkv-k jelentős részénél még a gyártásoptimalizálásban is komoly lemaradások vannak. Ha át akarjuk törni a fejlődési üvegplafont, akkor nagy erőkkel kell áttérnünk a digitalizációra és az innovációra” – figyelmeztetett a szakember, aki több gyakorlati lehetőséget is felsorolt potenciális megoldásként:

Az AR- (kiterjesztett valóság) technológiáknak a munkaerő képzésében és betanításában, a háromdimenziós tervezéshez kitalált programoknak a tervezési idő lerövidítésében juthat fontos szerep. A gépi adatokat gyűjtő IoT (Internet of Things = dolgok internete: azon okoseszközök gyűjtőfogalma, amelyek kétirányú kommunikációra képesek, a működés közben keletkező adatokat, információkat képesek más berendezésekre eljuttatni) a gyártás hatékonyságának meghatározásában, a MES- (Manufacturing Execution System) technológia pedig a gyártási teljesítmény növelésében segíthet.

„Nagyon igyekezniük kell a cégeknek. Négy-öt évvel ezelőtt a digitalizáció versenyelőnyt jelentett, egy-két éve már standardnak számított, míg manapság a hiánya már komoly versenyhátrányba csap át” – mutatott rá a szakember.

„Gondolkodjanak nagyban, kezdjék kicsiben, és skálázzanak gyorsan!” – üzente a feladatot a bonyolult, legókockákból készülő alkotásokhoz hasonlító szakember: a prioritások sorba rendezésére és az elemenként való építkezésre motiválva a piac szereplőit. Mint hangsúlyozta, az év második felére várt növekedést azok a vállalkozások élvezhetik elsősorban, amelyek a jelenlegi viharokat a digitalizációt segítségül hívva sikerrel vészelik át.

Agyelszívás zajlik

A Magyarországról külföldre dolgozó virtuális migránsok számának növekedése miatt a szakember a kihívások között első helyen említette a fehérgalléros munkaerő megtartásának fontosságát.

A magyar vállalatok számára piros nyíl mutatja az utat az intenzív bérfejlesztés irányába. Csak így lehet felvenni a versenyt a nemzetközi munkaerőpiaccal. A béremelés forrását azonban elő kell teremteni, amit csak a hatékonyság növelésével lehet elérni

– mutatott rá az Index kérdésére a szakember, aki szerint ezért is van égető szükség a digitalizációra, ellenkező esetben a nyugat-európai, de a keleti versenytársak is olyan költségelőnyre tesznek szert, amelyet már nem lehet ledolgozni. „Megszűnt az olcsó munkaerő jelentette előnyünk, ez ma már nem áll fenn” – mondta.

(Borítókép: Munkások dolgoznak egy automatizált gyártósoron Kínában 2023. március 27-én. Fotó: CFOTO / Future Publishing / Getty Images)