Bemondta az all int a nyári szünetre a kormány
További Gazdaság cikkek
Szokatlan időpontban, hétfő délelőtt tartott több mint három hét után újra Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Fontos bejelentéseket ismertetett hétindítónak Gulyás miniszter, amik az energiaárakat illetik. Bár a gazdaságvédelmi akcióterv eddig is számottevő segítséget nyújtott a hazai reálgazdasági szereplőknek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve megállapították, hogy a vállalkozások körében a legfajsúlyosabb problémakör az energia-, azon belül is az áramár.
A cégek 81 százaléka rögzített áras szerződést kötött, ennek következménye, hogy az érintettek harmada 320 euró/megawatt felett fizet, miközben az átlag meghaladja a 250 eurót. Erre reagálva arról döntött a kormány, hogy három területen árplafont vezetnek be, a legmagasabb árat 200 euró/megawattban határozzák meg július 1-jétől. Az intézkedés
- a feldolgozóiparra,
- a szálláshely-szolgáltatásra
- és a raktározás, szállítás területére érvényes.
A jelentős könnyítésért cserébe azt várják a magyar vállalkozásoktól, hogy növeljék a gyártási kapacitásokat, az árakat pedig semmiképpen se emeljék. Ez utóbbi ellenőrzését az MKIK vállalta. Az intézkedés több mint 5000 piaci szereplőnek segít, mintegy 40 milliárd forintos költségvetési kiadás mellett.
Irány az élelmiszerbolt SZÉP-kártyával
Ez tehát a vállalatokat érintő fontos változás, a másik nagy bejelentés pedig a lakosság számára igazán lényeges: augusztus 1-től december 31-ig hidegélelmiszert is lehet vásárolni SZÉP-kártyával. A munkáltatók a kormány döntése értelmében a pihenőkártyák keretét további 200 ezer forinttal emelhetik meg, ezáltal a lehető legkedvezőbb járulékfeltételek mellett tehetik meg a dolgozók támogatását.
A Kormányinfón felidézték, hogy a gyógyszerforgalmazók esetében 28-ról 40 százalékra emelték az extraprofitadót, amelynek a mostani döntés értelmében a felét, vagyis 20 százalékot a cégek leírhatják, ha kutatás-fejlesztésre vagy bővítésre fordítják azt.
A gyógyszergyártóknál is megfelezik az extraprofitadót, de a fennmaradó rész is megfelezhető, amennyiben ugyancsak kutatás-fejlesztésre költik az így megspórolt összegeket. Elhangzott, hogy a szektor az eddigi feltételek mentén évente mintegy 30 milliárd forint különadót fizetne be, a mostani lépéssel ez a teher azonban 15 milliárd forintig csökkenhet.
Jön a döntés az árstopokról
Elhangzott, hogy a következő kormányülésen döntenek arról, maradnak-e a június 30-i határidő után az árstopok. Szentkirályi Alexandra a június 1-jén elrajtolt kötelező bolti akciókról elmondta, az áruházláncok tartják, amit vállaltak, és sorra jönnek az akciók, vagyis a kormány döntése gyakorlatilag beindította a versenyt a bolthálózatok között, amiből a fogyasztó jöhet ki jól. Ezzel párhuzamosan a kontroll is beindult: heti átlag 50 üzletet ellenőriznek, és eddig mintegy 2 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki.
Az Index kérdésére megerősítették, hogy a fogyasztóvédelem és a versenyhatóság együttműködésében július 1-jén elindul az online árfigyelő rendszer, az előkészületek, a tesztelés a tervek szerint halad. A kormányszóvivő asszony kapott kérdést a potenciális főpolgármester-jelöltségéről is, de kitérő választ adott:
a jelenlegi feladataimra koncentrálok.
Mint ismert, 2014 és 2019 között Tarlós István helyettese volt, akkori főnöke pedig Szentkirályit tartja a legalkalmasabb jelöltnek.
Hétezer milliárd forint 2030-ig
Gulyás Gergely szerint a státusztörvény parlamenti vitája alapján kijelenthető: sok képviselő nem is ismeri alaposan a törvénytervezet szövegét. Úgy véli, kár a tanári kirendelést kiemelni, amelyre csak végső esetben lenne szükség, meglátása szerint felesleges ezzel riogatni az embereket. Kitért arra, hogy 2030-ig 7 ezer milliárd forintot fordítana a kormány pedagógusbér-emelésre.
Ebből az uniós hozzájárulás mindössze 800 milliárd lenne, vagyis a tervezett béremelés mintegy 13 százaléka. A tervezet már tartalmaz fix óraszámot, heti 24 órát, ennek meghatározását maguk a tanárok sürgették.
Ugyanakkor a PDSZ Brüsszelhez fordul a státusztörvény ügyében. Az Index kérdésére Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kijelentette, ennek semmilyen relevanciája nincs, az oktatás nemzeti hatáskör, a szakszervezet pedig politikai képviseletet lát el, a baloldallal történő közös tüntetés is jól bizonyítja, hogy politikai meggyőződésük van, ráadásul nem számítanak reprezentatívnak. A miniszter kitért arra is, tárgyalási folyamatban vannak az Európai Bizottsággal, aminek része a pedagógusbér. Gesztusként a kormány megtette, hogy a már benyújtott törvényjavaslatot kiküldték és tárgyaltak róla.
Merre utazik Orbán Viktor? Kijev, Moszkva?
Nincs konkrétum arról, tervez-e Kijevbe látogatni Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely szerint „ha van értelme, készen állnak”. Hozzátette: a kormányfő külpolitikai programját általában úgy szervezik, hogy amikor aktuális, fontos ügyekben érdemi előrelépést lehet elérni, akkor útra kel. Moszkvai tárgyalásról ugyanakkor nem esett szó. Összesen eddig 1 millió 125 ezer menekült érkezett Ukrajnából, csak június 5. és 15. között 4166.
Rákérdeztünk arra, hogy miért kerül a trafikkoncesszió Nagy Mártontól Lázár Jánoshoz, miért lesz jobb gazdája az ügynek az építési és beruházási miniszternél, mint a gazdaságfejlesztésért felelős kormánytagnál. Gulyás Gergely ezt azzal indokolta, hogy tíz éve, amikor a dohányboltok szabályozásáról döntöttek, akkor is Lázárhoz tartozott ez a terület, ezen túl különösebb jelentősége nincs a váltásnak.
(Borítókép: Németh Kata / Index)