A fizetésünk hamarosan elkezdi lerázni magáról az inflációt

Korábban bemutattuk, hogy márciusban a bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A reálkereset azonban 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. Ez azt jelenti, hogy már zsinórban hetedik hónapja csökken a munkabér vásárlóértéke, vagyis ennyivel kevesebbet ér a fizetésünk az infláció hatására.

A vállalatok legnagyobb részénél a béremelések alapvetően az év elején lezajlanak, innentől kezdve már nagyobb meglepetés nem várható, esetleg kisebb korrekciók és évközi bónuszkifizetések jöhetnek szóba – állapította meg lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője hozzátette, hogy évközi béremelésre a növekvő infláció miatt láthattunk példát a tavalyi második félévben.

A szakértő szerint áprilisban az átlagkereset a márciusihoz hasonlóan 16-17 százalékkal, esetleg kicsivel nagyobb mértékben haladhatta meg az egy évvel korábbit.

Ami kedvezőbb irányba indulhat, az a reálbérek változása, itt márciusban 25,2 százalékos infláció mellett 6,9 százalékos csökkenést mért a KSH, az alacsonyabb, 24,0 százalékos áprilisi inflációval az értékvesztés mértéke már kisebb lehetett

– ismertette az elemző. Rávilágított, hogy a 25,7 százalékos csúcsról májusra már 21,5 százalékra csökkent az infláció, és a mérséklődés a következő hónapokban várhatóan tovább folytatódik. Ennek megfelelően a legvalószínűbb az, hogy szeptemberre – a hatósági energiaaárak átalakításának bázisba kerülésével – válik ismét pozitívvá a reálkereset-index, esetleg szerencsés esetben ez már augusztusban megtörténhet az elemző szerint.

Megtépázta a boltokat a reálbérek csökkenése 

A reálbérek mérséklődése minden, a háztartásoknak értékesítő céget vagy ágazatot érint – sőt áttételesen ezen cégek beszállítóit is.

– világított rá Regős Gábor. Megjegyezte, hogy ebben ugyanakkor nemcsak a reálbérek csökkenésének, de a magas bázisnak és az üzemanyagforgalom átrendeződésének is szerepe van. Hozzátette, hogy a belföldi turizmus szintén érzi a reálbérek mérséklődését – áprilisban a belföldi vendégéjszakák száma 6 százalékkal visszaesett. Ugyanakkor a képlet a szakértő szerint itt sem ilyen egyszerű: eközben a magyarok többet utaztak külföldre, tehát a nemzetközi turizmus visszaépülése folytatódott.

Nincs ár–bér spirál

Korábban többen is aggodalmuknak adtak hangot az ár–bér spirállal kapcsolatban, mondván az a hazai gazdaságot is fenyegeti. Az ár–bér spirál azt jelenti, hogy egy gazdaságban munkaerőhiány alakul ki, ezért a cégeknek a munkaerőért bért kell emelni, aminek nyomán áraikat is növelniük kell. Ennek következtében a munkavállalók még nagyobb bért követelnek, ami pedig ismét emeli az árakat – és így tovább.

– állapította meg Regős Gábor. Ennek szerint egyik oka, hogy Magyarország egy kis, nyitott gazdaság, tehát nincs is ilyen szoros kapcsolat a bérek és az árak között, hiszen a vállalkozások érdemi része exportra termel. A megnövekedett inflációban a bérek hatása elhanyagolható, becslése szerint az inflációnak mintegy tizede kapcsolódik a bérekhez, azt sokkal inkább – más tényezők mellett – a gyenge forintárfolyam, illetve az energiaárak elszabadulása hajtotta.

Az ár–bér spirál hangoztatása azonban a vállalati szektornak érdeke, hiszen így az infláció letörésére hivatkozva mérsékelhetik munkaerőköltségüket

– világított rá a szakértő, aki szerint a márciusi 6,9 százalékos reálbércsökkenés jelentős visszaesést jelent, ami szintén nem utal ár–bér spirálra.

A keresetek növekedési ütemében legfeljebb néhány százalékpontos változást vár az idei évre az elemző, ezért a reálbérek változásának pozitívvá válását elsősorban az infláció tudja elősegíteni. Ennek elérkezését legvalószínűbbnek szeptemberben látja. 

(Borítókép: Németh Kata / Index)