Mi lenne, ha már a zsebünkben ropogna az euró?

Magyarországon ugyan nincs válság, de technikai recesszióba süllyedtünk – értettek egyet, és szinte csak ebben, a közgazdászok az MCC Feszt a Válságok örvényében című panelbeszélgetésén. Ha gazdasági válság nincs is, más szempontból igencsak rosszul áll a szénánk Bod Péter Ákos szerint. A volt jegybankelnök kiemelte hazánk demográfiai hanyatlását, hiszen jóval többen halnak meg, mint ahányan születnek.

– ezt már György László mondta, hangsúlyozva, hogy ez nagyban köszönhető az elmúlt 13 esztendő „kőkemény munkájának”, a magyar gazdaságpolitikának. Felsorolta a kormányzat gazdasági eredményeit:

• Európában nálunk növekedett az elmúlt tizenhárom évben a leggyorsabban a minimálbér,
• Magyarországon növekedett Málta után a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság,
• ezzel egy időben hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a szegénység az uniós mezőnyben.

A kormánybiztos hozzátette, hogy emellett újrastrukturálták a magyar államadósságot, és jelentősen növelték a magyar hozzáadott értéket a gazdaságban. Rámutatott ugyanakkor, hogy a külső környezet komplexebb, mint valaha. 

Soha nem volt még ilyen jó, vagy tévúton járunk?

Bod Péter Ákos szerint a 2022-es év megtolta a növekedési mutatókat, ugyanis a magyar gazdaságban „irdatlan nagy jövedelemnövekedés” volt. A fegyverpénz, a különböző pénzügyi transzferek, például a 25 év alattiak szja-mentessége felpörgette a gazdaság számait.

– szemléltette az idei gazdasági lassulást gyakorlati példával a közgazdász, hozzátéve, hogy a gazdasági helyzetet továbbra sem látja válságosnak, viszont azzal sem ért egyet, hogy „sosem éltünk ilyen jól”. Bod rávilágított, hogy míg a világban 3 százalékos GDP-növekedés várható, az EU pedig elkerüli a recessziót, itthon csak 0,6 százalékos gazdasági növekedést jeleztek előre a Budapesti Corvinus Egyetemen. A GDP-mutatóra egyébként ferde szemmel tekint a közgazdász, korábban is többször kritizálta azt hiányosságai miatt. 

György László azzal kontrázott, hogy a Makronóm Intézet kifejlesztett egy harmonikus növekedési indexet, amely a GDP-nél komplexebb képet ad a hazai gazdaságról, ugyanis fenntarthatósági és egyéb szempontokat is vizsgál. Ezt javasolta annak elemzésére, hogyan alakul valójában a jólét, mert több mint negyven indikátort tartalmaz ennek kiderítésére. Ez alapján 

Bod erre azzal vágott vissza, hogy ő már harminc évvel ezelőtt arra számított, hogy Magyarország mostanra nem fejlődő, hanem fejlett ország lesz. A volt jegybankelnök azt is hozzátette, hogy a magyar adósbesorolás az egyik nagy hitelminősítőnél csak egy fokkal van a bóvli kategória fölött, a másik kettőnél pedig csak kettővel a bóvli fölött, ezzel pedig az Európai Unióban az utolsó előtti helyen állunk.

Tudják, mikor javult a leginkább Magyarország megítélése, hitelminősítése az elmúlt harminc évben? A kilencvenes években, amikor a magyar ipar és vele együtt a magyar tulajdonú bankrendszer is megszűnt. Megveregették azoknak a gazdaságpolitikusoknak a vállát, akik megszüntették a hazai ipart, hozzájárultak ahhoz, hogy villámgyorsan sor kerüljön a privatizációra, külföldiek vegyék át a magyar vállalkozásokat

– reagált a kormánybiztos az adósbesorolásra, hozzátéve, hogy amikor megszűnt a magyar tulajdonú bankrendszer, a pénzügyi szektor konszolidációjára a GDP 10 százalékát kellett költenie a költségvetésnek, majd az 1 százalékáért eladta azt 80 százalékban külföldieknek. A hitelminősítés tehát nem feltétlen tükrözi a gazdasági teljesítményt.

Jó az nekünk, ha euró ropog a zsebünkben?

Bod Péter Ákos szerint sebezhető a magyar forint, sőt egyenesen lebegő valutának nevezte a hazai fizetőeszközt, rámutatva az árfolyam kilengéseire. A beszélgetés idején 383 forintot kellett fizetni egy euróért, és a közgazdász meg is jegyezte, hogy szinte napról napra más arcát mutatja a magyar deviza.

– fogalmazott Bod Péter Ákos, aki szerint az eurót már régen be kellett volna vezetni. Úgy véli, a magyar gazdaság túl kicsi ahhoz, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy saját valutát tartson fenn. Példaként hazánkhoz hasonló kis gazdaságokat említett: Szlovákiát, Szlovéniát, Észtországot, akiknek amint lehetősége volt, megszabadultak saját fizetőeszközüktől. 

Annak idején innen jártunk át Párkányba lángost enni és bevásárolni, most pedig a szlovákok járnak Magyarországra vásárolni, mert az euróbevezetés rejtett inflációt okozott náluk. Ha megnézzük, a szlovákok rosszul jártak az euró bevezetésével, lemaradtak a gazdasági fejlődésben. Romániával, Csehországgal és Lengyelországgal egyetemben mi pedig jól jártunk azzal, hogy egyelőre nem vezettük be az eurót

– reagálta György László az euró bevezetésére, hangsúlyozva, hogy az euró nem csodaszer, de nem is a patás ördög. Nincs igazából jelentősége jelen pillanatban.

Bűvésztrükk a kormány tarsolyában?

A közgazdászok rátértek az idei év legégetőbb témájára: az inflációra. György László emlékeztette Bod Péter Ákost annak januári kijelentésére, mely szerint a miniszterelnök egy számjegyű inflációs céljához bűvészmutatványokra lesz szükség. A kormánybiztos jelezte, hogy az elemzők többsége már biztos a pénzromlási ütem egy számjegyűre olvadásában. 

A volt jegybankelnök szerint hogyha az év végére egy számjegyű lesz is az infláció, az azért lesz, mert a múlt decemberi bázis már eleve nagyon magas, és érvényesül a bázishatás. Bod megjegyezte, hogy ha a gazdaságra pénzt önt a kormányzat, például fegyverpénzt és különféle támogatásokat, az megdobja az inflációt.

A kormánybiztos is rámutatott, hogy a piaci szereplők észrevették a magyar támogató politikát, aminek eredménye az volt, hogy az élelmiszerek árát nagyobb arányban növelték a profit érdekében, mint más országokban.

– világított rá a kormánybiztos, hangsúlyozva, hogy az extraprofitadókkal tulajdonképp jövedelemátcsoportosítást végzett a kormány, a piac torzulásaiból nyerészkedőktől befolyó extra bevételt rezsicsökkentésre és az exportra termelő hazai kis- és középvállalkozások segítésére fordították. 

Összeszerelő üzem Magyarország?

Bod Péter Ákos felvetette, hogy Magyarország a közepes fejlettség csapdájában ragadt, ráadásul energiaintenzív iparágakban, például akkumulátorgyártásban erősít.

– válaszolta György László, rámutatva, hogy a kormány stratégiájában kiemelt cél, hogy magyar multikat építsen a gazdaságpolitika, viszont Magyarországot ezzel egy időben a világgazdaság vérkeringésében kell tartani.

Az a legnagyobb problémánk, hogy nincsenek olyan magyar tulajdonú vállalkozásaink, amelyekre karácsonyfaszerűen innovatív startupokat fűzhetnénk. Megdupláztuk az egyetemeink költségvetését, de a pénz felét csak akkor adjuk oda, hogyha ők összekapcsolódnak az itt működő külföldi vállalkozásokkal, és összekötik őket a magyar vállalkozásokkal. Innovációs ökoszisztémát építünk

– magyarázta a kormánybiztos, megjegyezve, hogy az akkumulátorgyárakért az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és más országok is versengenek, talán ezért zavarja őket, hogy rendre Magyarországot választják befektetéseik helyszíneként ezek a vállalatok – reagált a vita végén Bod Péter Ákos aggodalmaira az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban.

(Borítókép: Bod Péter Ákos és György László. Fotó: Kaszás Tamás / Index)