Lassan tíz éve velünk van, de mára meghaladta az idő: változás jöhet az ingyenes készpénzfelvételi limitnél

„Jó iránynak tartom és továbbítom a felvetést” – ezt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón arra a kérdésre, hogy nem tervezi-e a kormány, hogy ne csak 150 ezer forintot lehessen levenni díjmentesen a bankkártyáról. A téma azután merült fel, hogy a kormány több tagjáról is kiderült: a készpénzt részesíti előnyben. Gulyás a sajtótájékoztatón maga is úgy fogalmazott, hogy inkább készpénzzel szeret fizetni, mint kártyával, mert utóbbi esetében akár teljes személyiségprofilt is fel lehet rajzolni.

A készpénzhasználat máig rendkívül elterjedt Magyarországon. A koronavírus-járvány alatt csúcsra futott, 8 ezer milliárd forint fölé nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, amely az elmúlt másfél évben enyhe csökkenésnek indult. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023 első féléve során a forgalomban lévő készpénzállomány 4 százalékkal, nominálértéken 327,1 milliárd forinttal csökkent az előző év azonos időszakához képest, elérve a 7900 milliárd forintot. A következő időszakban az MNB stagnálást vagy enyhe csökkenést vár, amelyért elsősorban a fogyasztáscsökkenés tehető felelőssé.

Van, aki szereti, van, aki kerüli

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a készpénzhasználatot három szempontból érdemes vizsgálni: a vásárló, az eladó és az állam oldaláról. A vásárlók készpénzhasználati szokásai, preferenciái eltérők: van, aki csak azt használ, és van, aki soha nem tart magánál készpénzt. Azoknál, akik nem szeretnek kártyával fizetni, ezt okozhatja a bankkártyás rendszerekkel szembeni alacsonyabb bizalom vagy éppen az, hogy a készpénz használatát szokták meg, és esetleg már nehezebben állnak át újabb technológiákra. Mellette szól az is, hogy készpénzes fizetés esetén jobban követhetők a költések, mint kártyás vásárlásoknál.

Az elemző szerint a kereskedők részéről a készpénz- vagy bankkártyahasználat kérdése gazdasági, pénzügyi kérdés, még akkor is, ha tulajdonképpen nem is ők döntenek arról, hogy a vásárló hogyan szeretne fizetni. A készpénzes és a bankkártyás fizetésnek ugyanakkor egyaránt költsége van: az előbbinél a készpénzlogisztikával kapcsolatos kiadások, míg az utóbbinál a banki költségek merülnek fel, a boltok részéről egyébként az automatizáció irányába történő elmozdulás a bankkártyás fizetésnek kedvez.

Az állam részéről sem feltétlenül a készpénzes fizetés az előnyösebb. Egyrészt a bankkártyás fizetés segíti a gazdaság fehéredését, másrészt pedig a készpénzlogisztikában az államnak is vannak költségei, például az elkopott, sérült bankjegyek cseréjének díja.

Összességében tehát a készpénzhasználat még nem váltható ki, legfeljebb csökkenthető, de ez idővel magától megtörténik: a fiatalabb generáció már jobban szeret kártyával fizetni

– tette hozzá Regős Gábor.

Mennyire emelkedhet a készpénzfelvételi limit?

A 150 ezer forintos, ingyenes készpénzfelvételi limit 2014. február elsejével lépett életbe, azaz csaknem tíz éve létezik. Ez két alkalommal tesz lehetővé ingyenes készpénzfelvételt a meghatározott limitig, afelett pedig jelentős költséggel jár a tranzakció, ennek mértéke bankonként eltérő. A 150 ezer forintos összeghatár akkor még bőven meghaladta például a minimálbér összegét, amely 101 ezer 500 forint volt 2014-ben, de az átlagnyugdíjat is bőven le lehetett venni egy összegben, költség nélkül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az átlagnyugdíj összege 2014-ben 103 ezer forint volt, idénre pedig már megközelítette, sőt, az újabb emelésekkel meg is haladta a 200 ezer forintot is. Azaz egy átlagnyugdíjas járandósága negyedét már csak költségekkel terhelve tudja felvenni.

Regős Gábor szerint valóban szükséges lenne a limit emelése, hiszen 2023 végére az árszínvonal a 2014. elejit mintegy 60 százalékkal haladja meg várhatóan, így az indokolt új szint a 240 ezer forint lenne.

Ha sor kerülne a limit emelésére, akkor ennél kisebb, például 200 ezer forintos limit lehet a valószínűbb, hiszen azért hosszabb távon a trend a készpénzes fizetés szerepének csökkenése – de nem eltüntetése

– emelte ki Regős.

Az emelés ráadásul még úgy is érthető lenne, hogy az MNB adatai szerint az idei második negyedévben az átlagos belföldi kártyás készpénzfelvétel 103 ezer forint volt.

Mit mond erre a jegybank?

Az ügyben megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot, amelynél afelől érdeklődtünk, hogy milyen mértékben emelkedhet a készpénzfelvételi limit, és ennek milyen hatása lenne a készpénzhasználatra, figyelembe véve, hogy az MNB feltett szándéka, hogy az elektronikus fizetés felé tereljék a lakosságot. A jegybank válaszában úgy fogalmazott: az MNB feladata az elektronikus és a készpénzes fizetési infrastruktúra egymás mellett történő hatékony és megbízható működtetése. Azt ugyanakkor kiemelték, hogy az azonnali fizetési rendszer elindulásának is köszönhetően ma Magyarországon szinte minden tranzakciós szituációban létezik elérhető elektronikus alternatívája a készpénzhasználatnak.

Ennek ellenére utóbbi még sokáig velünk maradhat, az MNB szerint ugyanis a magyar társadalomban és kultúrában – a többi közép-európai társadalomhoz hasonlóan – vélhetően még nagyon sokáig lesz szerepe a készpénznek.

Ez pedig azért is üdvözlendő, mert a készpénzállomány fenntartása komoly költségekkel is jár az országnak. Ahogy arra az Economx is rávilágított: a készpénzállomány és -használat csökkentése minden gazdasági szereplő érdeke lenne, éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből emiatt.

Regős Gábor szerint egyébként vélhetően, akik eddig kihasználták a 150 ezer forintot, de azt nem lépték túl, ők több készpénzt vennének fel. „A nagyobb mennyiségben felvett készpénz egy része lehet, hogy megtakarításban csapódna le – azaz a bankszámlán lévő lekötetlen és nem kamatozó pénzből a párnacihában tartott, nem kamatozó pénz lenne. Ugyanakkor jogos igény, hogy a háztartások a nyugdíjuk/fizetésük legalább egy részéhez díjmentesen hozzájuthassanak” – mondta a szakértő.

A témában megkerestük Gulyás Gergely tárcáját is, a Miniszterelnökségi Sajtóirodától az alábbi választ kaptuk:

Amennyiben a kérdésével kapcsolatban döntés születik, tájékoztatjuk a közvéleményt.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)