Nagy változások a boltokban, az árak sem a régiek

Új korszak kezdődött az élelmiszer-kiskereskedelemben, aminek az egyik meghatározó eleme az élelmiszerárstop augusztus 1-jei kivezetése. Mint ismert, az intézkedés hatálya alatt

• a kristálycukrot,
• a búzafinomlisztet,
• a napraforgó-étolajat,
• a sertéscombot,
• a csirkemellet,
• a csirke far-hátat,
• illetve a 2,8 százalékos UHT-tejet

nem lehetett drágábban adni, mint 2021. október 15-én. Később a kör a tyúktojással és az étkezési burgonyával bővült, esetükben pedig a 2022. szeptember 30-i árazás vált irányadóvá. Kiskereskedelmi körképében az Index mindenekelőtt azt kérdezte a nagy áruházláncok képviselőitől, hogy az árstop múltán mit tapasztalni az érintett termékkörök árazásában, illetve értékesítési volumenében.

Megmozdultak az árak az árstop után

„Az augusztusi visszaesés után szeptemberben már a mennyiségek enyhe emelkedése volt tapasztalható, termékenként eltérő mértékben” – mondta lapunknak Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője. Hozzátette:

a kivezetést megelőzően ugyancsak érzékeltek enyhe emelkedést a szárazáru árucsoportoknál, illetve a befőzési szezon miatt a cukornál.

A legnagyobb visszaesést mennyiségben a tej szenvedte el, miközben annak árában jelentős emelkedés nem volt tapasztalható.

A korábbi árstopos termékek egy részénél árcsökkenés, másoknál kis mértékű drágulás figyelhető meg, tehát vegyes a kép Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint. „Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy élénk a kereslet irántuk, hiszen mindezek alapvető élelmiszerek, napi termékek” – jegyezte meg a szakember.

A Tesco sajtóosztályán arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a csirkemell és a sertéscomb árazásában augusztus óta rendszeresen az élen járnak, ezt mutatják egyébként az online árfigyelő rendszerében elérhető napi árak is. „Az említett hústermékeket is magukban foglaló ex-árstopos termékek igen kedvező árképzése miatt nagy az érdeklődés, ezért október 12-től korlátozást vezettünk be az egyszerre vásárolható mennyiségekre vonatkozóan. A limit mind a versenytársak korlátozásaihoz, mind pedig a hatósági árak idején engedélyezett mennyiségekhez képest magasabb, és bőven fedezi a háztartások heti igényét” – közölték az Index érdeklődésére a vállalatnál.

A Tescónál alkalmazott mennyiségi korlátozások a következők szerint alakulnak:

Termék	Mennyiségi korlátozás
csirkemellfilé	6 kg
csirke far-hát	2 kg
sertéscomb	10 kg
UHT tej 2,8%	24 l
tojás	5 doboz
finomliszt	20 kg
kristálycukor	20 kg
napraforgóolaj	20 l
burgonya	20 kg

Lapunk érdeklődésére az Auchannál arról számoltak be, hogy az élelmiszerárstop kivezetése után a termékek ára le- és felfelé egyaránt mozgott.

Azt látjuk, hogy a hatósági ár bevezetésénél tapasztalt nagyobb mértékű felvásárlási láz csökkent, és a termékek eladása már közelít a korábbi, megszokott szinthez

– állapították meg. Ezt a gondolatmenetet támasztotta alá az is, amit Kazatsay Eszter, a Penny magyarországi kommunikációs vezetője hangsúlyozott. A piac által meghatározott beszerzési árakat követve szabják meg a termékek eladási árát. Az elmúlt időszakban a külső hatások által gerjesztett túlfogyasztás mára visszaállt a korábbi normál működésben megszokott volumenekre.

A kötelező bolti akciózást viszont már június 1-jén bevezették, így ez az intézkedés két teljes hónapig átfedésben az élelmiszerárstoppal fejtette ki hatását. Maczelka Márk emlékeztetett: kormányrendelet kötelezi a 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó árbevételt elért élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteket arra, hogy 2023. december 31-ig 20 termékcsoportban, heti szinten 15 százalékos engedményt nyújtó akciót vezessenek be.

A kötelezőnél nagyobb akciók

„A SPAR már a kezdetektől kibővítette a lehetséges kedvezmények körét és számos árucikk esetében akár 20-40 százalékos árengedményt is kínált. A cég emellett akciós stratégiájának részeként május 31-től 300 termék árát rögzítette. A törvényi kötelezettségen túlmenően, a vásárlók érdekében – különös tekintettel a karácsonyi ünnepi bevásárlásokra – a befagyasztott árak október 1-től egészen december 31-ig biztosan maradnak a 2023. szeptember 30-án érvényes árszinten, miután ismét meghosszabbítottuk a promóciót” – jelentette ki a SPAR kommunikációs vezetője, hozzátéve, hogy áruházláncuk hetente csaknem 1000 akciós ajánlattal várja vásárlóit.

Fodor Attila úgy fogalmazott, hogy az árucikkek akciózása a kereskedelem mindennapjaihoz szervesen hozzákapcsolódó gyakorlat. „Talán sosem volt ennyire fontos szerepe mindennek, így mi is rendkívül szerteágazó akciózási gyakorlatot követünk. Egyre több termékkör esetében megfigyelhető, hogy a beszállítók mérséklik az átadói áraikat, mi pedig azonnal reagálunk minderre, mégpedig úgy, hogy az árkedvezményt teljes egészében továbbadjuk a vásárlóknak” – tette hozzá a CBA kommunikációs igazgatója. Úgy véli,

a csökkenő árak megteremthetik annak lehetőségét, hogy a kereskedelmi forgalom visszaemelkedhessen a korábbi magas szintekre.

A Tescónál megerősítették: a kötelező akciókon túl is számos kedvezményt kínálnak a vásárlóknak. Több mint 600 – piros körrel jelölt – árucikkre tavaly óta árgaranciát vállalnak, ami azt jelenti, hogy ezeknek a gyakran keresett, illetve alaptermékeknek az árát alacsonyan tartják. A ma már többségében saját márkás termékeket felvonultató árgarancia-program keretében a társaság vállalja, hogy a versenytársaké alatt tartja a vonatkozó árakat. Ha valamelyik érintett termék másutt mégis olcsóbb, a Tesco visszafizeti a különbözetet. Emellett a hűségkártyával hetente mintegy 20 közkedvelt terméket akcióznak le látványosan, akár 50 százalék feletti mértékben. Az áruházlánc egyébként is épít a „kártyázásra”, a plasztikkal a lapunknak küldött válasz szerint hetente több mint 1000 termék kapható jelentős árkedvezménnyel.

Az Auchannál erről azt mondták, hogy az üzletpolitikájuk hosszú távú, ezért a vásárlóerő megtartását tartja szem előtt. „Nekünk az a célunk, hogy a lehető legtöbb vásárló számára a legjobb ajánlatokat adjuk minden nap. Ennek érdekében eddig is folyamatos akciók és ajánlatok voltak az áruházainkban. Természetesen a központilag előírt akcióknak is eleget teszünk a megadott paraméterek szerint, jól láthatóan és világosan kommunikálva” – jelezték lapunknak. Emellett hétről hétre átlagosan 3000 terméket kínálnak rendkívül kedvező áron, a kedvezmény mértéke esetenként elérheti a 40 százalékot is. 

Nem okozott nagy léptékű változást a Penny vásárlói számára a kötelező akciózás kormányzati bevezetése Kazatsay Eszter, a diszkontlánc magyarországi kommunikációs vezetője szerint. Kifejtette, a vevőik több mint 25 éve megszokhatták, hogy hetente új akciókkal várják őket, amelyekről nem csak vásárlás közben, hanem már annak megtervezésekor tájékozódhatnak az akciós újságból. A promóciók szervezésében a szezonalitást is szem előtt tartják, így a vásárlói igényeknek aktuálisan megfelelő termékcsoportokra is kiterjesztik a hétről hétre változó ajánlatokat. Rávilágított, hogy az árazást jellemzően a beszerzési árak és az éppen aktuális piaci trendek határozzák meg.

Ringbe szállt az árfigyelő is

Július 1-je óta hangsúlyos elem az online árfigyelő rendszer, amelyet a a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több tárcával, így a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal (GFM) együttműködve üzemeltet. A GVH és a GFM kommunikációja szerint az árfigyelővel és egyéb állami intézkedésekkel nagyban összefügg, hogy az élelmiszer-infláció a felére, 30-ról 15 százalékra csökkent. Kíváncsiak voltunk, egyetértenek-e ezzel a láncok, vagy inkább amellett érvelnek, hogy ha a beszállítók csökkentik az áraikat, akkor a kereskedők is lejjebb tudtak menni a fogyasztói árak terén.

A Penny szerint az online árfigyelő rendszer nemcsak a vásárlóknak, hanem nekik is hasznos, ugyanis így nem szükséges külön árfelmérést végezniük a versenytársaknál. Kazatsay Eszter elmondta: a többi diszkontüzletlánc árazási tevékenységét eddig is folyamatosan figyelemmel kísérték, azaz ebben nem hozott újdonságot a rendszer. Az elmúlt időszak adatait megvizsgálva ráadásul úgy vélik, hogy

Az Auchannál úgy látják, hogy az árverseny a piacon mindig is egy természetes folyamat volt, a szabályozás ennek vált felgyorsítójává. Ha a beszállítók lejjebb viszik az árakat, azzal a kereskedőknek is lehetőséget teremtenek az ár csökkentésére, amire az üzletpolitikájuk szerint törekednek is. A Tescónál hangsúlyozták: árpolitikájuk a teljes élelmiszer-kínálatban az alacsony fogyasztói árak köré épül. Ismertették, hogy ugyanazon termékkör árain mért inflációs adatok is azt támasztják alá, hogy a beszerzési árak növekedéséhez képest az értékesítési áraik emelkedése a július–szeptemberi időszakban 2,8-3,8 százalékponttal volt alacsonyabb, a különbséget pedig a Tesco kedvezményes árak formájában a vásárlóknak adta át.

Hogy áll a kassza?

Miután megismerhettük az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok múlt évi pénzügyi beszámolóit, beleértve a diszkontláncokat, szuper- és hipermarketeket, több helyen azt láttuk, hogy jelentős veszteség halmozódott fel. Éppen ezért az év végéhez közeledve adja magát a kérdés, a lassan olvadó infláció és a reálkereseteknél megtapasztalt lejtmenet miatt előfordulhat-e, hogy idén csak a forintban mért forgalom teljesül, de az értékesítési volumen elmarad az üzleti tervben várttól.

A Tescónál erre úgy reagáltak, továbbra is mindent megtesznek, hogy inflációellenes védőhálójukkal segítsék a háztartásokat a kiadások optimális beosztásában.

Jó karácsonyi szezonra számítunk, ennél részletesebb információt előre tekintve nem tudunk megosztani

– bocsátották előre. Az Auchannál rámutattak: az utolsó három hónap mindig jelentős forgalmat hoz a kiskereskedelmi láncoknak, köszönhetően a közeledő ünnepeknek, de ennek ellenére érezhető az a tendencia, hogy az eladott termékszámok csökkennek, és előreláthatóan ez idén már nem fordul meg.

Azt a Pennynél is elismerték, hogy a szállítói visszajelzések alapján az elmúlt két év alatt szinte minden kategóriában visszaestek a volumenek, ami elsősorban a magas inflációnak tudható be, és előreláthatólag legfeljebb az év utolsó egy-két hónapjában lesznek képesek visszatérni a mennyiségek az előző évi szintre. A csökkenés legfőbb oka, hogy a vásárlók pénztárcájában élelmiszerre költhető összeg nem nőtt az infláció mértékével, és az inflációt a munkáltatók nem tudták a bérnövekedéssel lekövetni. Jelenleg annyit tehetnek, hogy folyamatosan tárgyalnak a beszállítóikkal a kedvezőbb beszerzési árak érdekében, amelyeket a vásárlók felé is érvényesítenek.

(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)