Itt a bejelentés: főszerepet ad a Mercedes a kecskeméti gyárnak

A kecskeméti gyár nagyon fontos része a globális termelési hálózatunknak, nem véletlen, hogy a következő években több milliárd eurót fektetünk ebbe az üzembe a következő generációs jármű-architektúrákat és modelleket szem előtt tartva – mondta az Indexnek Ola Källenius, a Mercedes-Benz csoport igazgatótanácsának elnöke, aki magyarországi látogatása során kizárólag lapunk kérdéseire válaszolt.

Kifejtette, hogy egyrészt látni akarta, hogy halad a gyárbővítés, másrészt találkozni is akart a csapattal. Hangsúlyozta, hogy

Úgy véli, nem véletlen, hogy a konszern németországi gyáraiban, illetve világszerte, például a Mercedes-Benz kínai gyárában is fontos pozíciókat töltenek be magyarok a termelésirányításban.

Befektetés a jövőbe

A jövő Kecskeméten épül Ola Källenius szerint, ami a legkevésbé sem üres hízelgés, hangzatos kijelentését nyomban alátámasztotta azzal, hogy – arccal az elektromobilitás felé – 2021 őszén az alföldi üzemben gördült le a szalagról az első EQB kompakt SUV modell.

Jelezte, hogy a Magyarországon előállított első tisztán elektromos, sorozatgyártásban készült autó a Mercedes-Benz életében is mérföldkő, hiszen lenyűgözte a konszern vezérkarát, hogy az igazgatótanácsban hozott döntéstől alig 12 hónap telt el a tényleges gyártásig. Az elnök felidézte: a Müncheni Autószalonon bemutatták az úgynevezett MMA architektúrát, új generációs elektromos autókkal és villamosított, high-tech belső égésű erőátviteli rendszerrel.

Nem titok, hogy a terjeszkedés a termékportfólió bővítéséről szól, a közeli jövőben, az évtized közepétől a Mercedes luxusautó-vásárlóit is Kecskemétről szolgálhatjuk ki

– bocsátotta előre Ola Källenius, a konkrét modelleket viszont nem nevezte meg. „Ahogy a belső égésű motorokkal szemben egyre nagyobb teret nyernek az elektromos meghajtású járművek, akkumulátorbeszerelő üzemet is építünk itt. Tehát az üzletágunk komponensoldalát is bővítjük.” Az igazgatótanács elnöke kitért arra is, amellett, hogy a gyárbővítés a lehető legmagasabb műszaki paraméterek mentén valósul meg, ez egy teljesen CO2-semleges üzem lesz, például a fűtéshez a tervek szerint geotermikus energiát használnak majd. A termelés egészét úgy szervezik át, együttműködve a magyarországi partnereikkel, hogy megújuló energiára támaszkodhassanak a fosszilis alapúval szemben.

Arra a felvetésünkre, hogy mi a jó stratégia azokban az időkben, amikor egyik válság jön a másik után – gondoljunk csak a pandémiára, a chip- és félvezetőhiányra, a háborúra, az energiaválságra – a német multi svéd topmenedzsere úgy reagált, hogy

„Ha még több akadály gördül eléd, akkor sem szabad elveszíteni a fókuszt, ami az esetünkben a technológiai beruházásokon van. Alakítunk, formálunk, villamosítunk, digitalizáljuk a járműveinket, egyre közelebb lépünk az automatizált vezetéshez. Bár nagyon meg kell gondolnunk, mire költünk és mire nem, az előremenekülést előkészítő projektekkel a növekedési esélyeinket növeljük.”

Túlvagyunk a tanár-diák viszonyon

Sokak szerint Magyarország változatlanul a nyugati nagytőke összeszerelő üzeme, a befektetéseket pedig továbbra is a még ma is relatíve olcsó munkaerő és az adókedvezmények vonzzák. Ola Källenius szerint ezen a szakaszon már messze túl vagyunk.

Egy évtizeddel ezelőtt, amikor Kecskemét még németországi mása testvérüzemeként működött, kicsit mester és tanítvány jellegű volt a viszony, de hamar eltűntek ezek a különbségek. Ma már minden telephelyünk hozzájárul a globális termelési hálózat know-how-jához. Kecskemét ebben tökéletesen egyenlő partner és világszinten a legjobban teljesítő gyáraink közé tartozik

– mondta határozottan a Mercedes-Benz első számú vezetője.

Mágikus háromszög Magyarországon

Szóba hoztuk a csillagok együttállását is, nevezetesen azt, hogy a német prémiumautó-gyártás három meghatározó szereplője, így a Mercedes-Benz és az Audi mellett a BMW is bizalmat szavazott Magyarországnak. „Kedvező fejlemény, hozzánk hasonlóan a versenytársaink is a jó lehetőséget keresik. A szektorban eltöltött 30 év alatt egyszer sem éltem meg olyan időszakot, mint a mostani, amikor az egyes gyártók ennyit fektetnek be új technológiába, ráadásul új gyárakba is. Amikor arról kérdeztük Källeniust, jó helye van-e a magyar gazdaságban a német tőkének, azt felelte, csak a Mercedes-Benz nevében beszélhet, de számukra mindenképpen megfelelőek a feltételek.

A munkaerőhöz való hozzáférés, a demográfia kulcskérdés. A munkanélküliségi ráta alacsony, ami jó dolog, de ahhoz, hogy a vállalkozások terjeszkedni tudjanak, szükségünk van pluszemberekre. Mi annyit tehetünk, hogy elismerjük, megbecsüljük őket, befektetünk az emberek képzésébe. Ha a munkaerőoldal túlságosan megszorul, az már nem csak rólunk szól, hiszen a Mercedes általában megtalálja az embereket, de az autóipar csapatsport. Amint hiányt szenvednek szakemberekből a körülöttünk lévő beszállítók, az máris kihat ránk. A munkaerőhöz való hozzáférés üzenetét küldjük a politikai döntéshozóknak Németországban, itt, Magyarországon, az Egyesült Államokban vagy Kínában, bárhol, ahol üzleti tevékenységet folytatunk” – érvelt Ola Källenius.

Az autóipar az elsők között alkalmazta mindennapi működésében a robotokat, az automatizált megoldásokat, mindig is élen járt a digitalizációban. A mesterséges intelligencia (AI) azonban olyan lendülettel tör előre, amely új kérdéseket vet fel a termelési folyamatok újraértelmezése terén is.

Az elmúlt tíz év azért már erről szól, nagyon érzékeny technológiai problémákkal kezdődött, mint például az automatizált vezetés. Azóta már a kifinomult gépi tanulási algoritmusok korába léptünk, bármerre nézek a vállalaton belül, az emberek valamire használják az AI-t. Ez egy olyan további eszköz, ami eddig nem állt a rendelkezésünkre, ezután viszont még nagyobb pontossághoz, a hatékonyság javításához vagy jobb termékhez vezethet, esetleg az ügyfél jobb kiszolgálásához a digitális térben.

Ezért a Mercedes-Benznél úgy döntöttek, hogy megnyitják szélesebb körben ezt az eszköztárat a Mercedes-csapat előtt, hagyják kibontakozni a kollégák kreativitását az üzleti tevékenység vagy az ügyfélélmény javítása érdekében.

(Borítókép: Ola Källenius. Fotó: Lennart Preiss / Getty Images)