Csúnyán megkopott az állampapírok fénye, ez lehet a következő nagy dobás

Az aktuális helyzet átlátásához először érdemes tisztázni az infláció, az alapkamat és a befektetések kapcsolatát. A hazai befektetési környezetet idén is elsősorban az inflációs pályához és az alapkamat szintjéhez kötődő várakozások határozzák meg leginkább. Ugyan az idei évben a várakozások szerint 4 százalékra olvadhat az éves átlagos infláció, tavaly még nagyon magas, 17,6 százalékos volt.

Az elmúlt években az állam olyan papírokat dobott piacra, amelyek az előző évi átlagos infláció feletti hozamot ígértek, ráadásul olyan kondíciókat is bevezettek, amelyek révén ez a befektetés viszonylag likviddé vált – tehát ha valakinek lejárati idő előtt szüksége volt a megtakarítására, aránylag alacsony költségen hozzá tudott jutni

– jelezte Nyitrai Győző az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztési üzletág vezérigazgató-helyettese. A kedvező kondíciók magyarok százezreit csábították arra, hogy állampapírt vegyenek, ami akkor észszerű döntés volt. Az alapkamat csökkenésével párhuzamosan azonban folyamatosan mérséklődik majd a kockázatmentes befektetési eszközökkel – ilyen az állampapír is – elérhető hozam. 

Megkopott az állampapírok fénye

Tavaly az év második felében meredeken csökkenni kezdett az infláció. Az idei, várhatóan 4 százalék körüli átlagos infláció után 2025-ben további süllyedést várnak az elemzők, 3 százalék közelébe érhet az áremelkedési ütem. Ez a dezinfláció pedig teret enged a jegybanknak, hogy tovább vágja az alapkamatot, így az elmúlt években látott magas állampapírhozamok is jelentősen csökkennek majd.

Az inflációkövető állampapírok tehát jelenleg még a tavalyi, magas szinthez tartozó kamatot fizetik, viszont

– erre már Dézsi Tamás világított rá. „Mivel az elmúlt években megszokott kondíciók már nem elérhetők, a tudatos befektetőknek érdemes körbenézniük, hol találnak kedvezőnek tűnő alternatív lehetőségeket, ugyanis az biztos, hogy lakossági állampapírokkal két számjegyű hozamot a jelenlegi piaci környezetben már nem lehet elérni” – jelezte a befektetési banki üzletág vezérigazgató-helyettese.

– mondta az Indexnek Nyitrai Győző. A szakértő figyelmeztet, hogy minden befektetési döntés előtt át kell gondolni, milyen kockázatot vagyunk hajlandók elviselni, milyen időtávra tudjuk mellőzni megtakarításunkat, illetve pontosan milyen célra szeretnénk majd felhasználni forrásainkat. Az ezekre adott válaszok keresztmetszetében találjuk azokat a lehetőségeket, amelyek az adott befektetőnek testhezállók.

Itt az egymillió forintos kérdés

Az is általános alapelv, hogy többnyire nem egyetlen befektetésben érdemes gondolkodni, inkább különböző lehetőségek kombinációiban. „Akkor járunk a legjobban, ha nem all-in-t játszunk, hiszen így a kockázat is csökken, és a relatív hozam is magasabb lehet” – magyarázta Dézsi Tamás lapunknak, akit arra kértünk, hogy konkrét kalkulációval prezentálja, milyen hozamokra lehet képes egy ilyen portfólió egymillió forint befektetésével.

Egy többelemű, a hozamkockázati relációkat arányosan reprezentáló „mintaportfólió” esetében – állampapír, banki kötvény, befektetési alapok, certifikátok, passzív tőzsdeindexek és részvények – amely a forinton kívül tartalmaz euró- és dollárkitettségű eszközöket is, a potenciális hozamvárakozások az időtáv függvényében az alábbiak szerint alakulhatnak:

• 1 éves futamidőre: 8 százalék és 15 százalék között, azaz 1 080 000 és 1 150 000 forint,
• 3 éves futamidőre: 20 százalék és 35 százalék között, azaz 1 200 000 és 1 350 000 forint,
• 5 éves futamidőre: 35 százalék és 55 százalék között, azaz 1 350 000 és 1 550 000 forint.

Fontos megjegyezni, hogy a számítások nem tartalmazzák a deviza-árfolyamhatást: a portfólióban használt devizaarányok 1 százalékos árfolyammozgás esetén hozzávetőleg +/- 40-60 bázisponttal módosíthatják a portfólió hozamát.

A szakember szerint a kockázatmentes hozamkörnyezet okozta mérséklődő hozamperspektívák miatt indokolt lehet a kockázatvállalás növelésének irányába fokozatosan („átlagoló” technikával) elmozdulni a portfólióépítésnél. Egy ilyen típusú portfólió esetében várható potenciális hozamkilátások:

• 1 éves futamidőre: 10 százalék és 20 százalék között, azaz 1 100 000 és 1 200 000 forint,
• 3 éves futamidőre: 25 százalék és 45 százalék között, azaz 1 250 000 és 1 450 000 forint,
• 5 éves futamidőre: 40 százalék és 65 százalék között, azaz 1 400 000 és 1 650 000 forint.

Nyitrai Győző szerint a bankoknál megvásárolható befektetési alapok az elmúlt években nagyon szép eredményeket hoztak. Ezek kiemelkedő előnye, hogy kész portfóliót kapunk, és a szakértők helyettünk végzik el az alapokban lévő eszközök kiválasztását, illetve a kapott kamatok, osztalékok újra befektetését. Azaz pontosan azt a dilemmát veszik le vállunkról, amivel most a legtöbb állampapírbefektető szembenéz. Korábban már több befektetési stratégiát is bemutattunk, az egyiket az OTP Bank, a másikat az Equilor Befektetési Zrt. részletezte lapunknak.

Fontos azonban aláhúzni: az alapok múltbeli teljesítménye semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy a jövőben milyen eredményt fognak elérni. „A gazdasági trendek alakulása azt valószínűsíti, hogy például a pénzpiaci vagy kötvényalapok hozama is csökkenhet – de várhatóan lassabban, mint az inflációkövető állampapíroké” – mutatott rá a szakértő.

Minden a kockázatvállaláson múlik

Az úgynevezett hozamkockázati skála szerint nagyjából így fest a sorrend – a kevésbé kockázatosaktól a kockázatosabb befektetések felé:

• készpénz, 
• állampapírok, 
• bankbetétek, 
• befektetési jegyek, 
• strukturált termékek (például certifikátok), végül az
• indexek és az
• egyedi részvények.

Világos, hogy készpénzben akkor érdemes tartanunk a megtakarításunkat, ha azt nagyon rövid távon el is költjük – hiszen erre semmilyen kamatot nem kapunk, figyelmeztet Nyitrai. A szakértő szerint bár már beszéltünk róluk, de az alacsony kockázatú befektetések kapcsán muszáj külön is szót ejteni a forintalapú állampapírokról.

A jelenleg elérhető legmagasabb hozamú papír, a Prémium Magyar Állampapír 2032/J sorozata az első kamatfizetési időszakra évesítve 7,9 százalékot kínál, de ahogy említettük, az infláció csökkenésével 2025 áprilisa után ez hozzávetőleg 4,5–5,5 százalék környékére fog visszaesni.

A Fix Magyar Állampapír 7 százalékot biztosít, amennyiben három évig biztosan nem nyúlunk hozzá, míg a Bónusz Magyar Állampapír hozama folyamatosan változik – bár jelenleg 8 százalék körül van, negyedévente tendenciózusan csökken. Ezeken kívül szóba kerülhet az 1MÁP nevű – szintén a lakosság számára létrehozott – konstrukció, ami 6,5 százalékot kínál, tehát ez sem különösebben előnyös. „Mindegyik lakossági állampapírra igaz, hogy ha lejárati idő előtt váltjuk vissza, akkor annak költsége van, ami optimális esetben mindössze 1 százalékot vesz el tőlünk, de ha a Kincstár szigorítana a feltételeken, akkor ez a visszaváltási ár a többszörösére is nőhet” – hívták fel rá a figyelmünket a szakértők.

(Borítókép: Németh Emília / index)