A magyar sportsikerek túlmutatnak az olimpiai érmeken

A nagy sportesemények egyik kiemelkedő, építő jellegű társadalmi hatása, hogy erősítik a nemzeti büszkeséget, ami a produktivitásra és a munkatermelékenységére is kedvezően hat, valamint ösztönzi a fogyasztást. 

Emellett a kiemelt sportesemények elősegítik a fizikai aktivitást, és arra ösztönzik az egyént, hogy egészséges életmódot folytasson, például testmozgást és szabadtéri kikapcsolódást

– jelezte lapunknak Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Büszkeségre pedig idén nyáron is bőven van okunk, erről gondoskodtak kiemelkedő teljesítményt nyújtó olimpikonjaink, legyen szó úszásról, vívásról, kalapácsvetésről vagy sportlövészetről, öttusáról.

Több, mint arany

Mint a szakértő rámutatott, a sportesemények, különösen a hazai rendezésű versenyek, és a hazai sportolók sikerei képesek növelni a lakosság részéről a mozgás iránti érdeklődést. A 2024-es párizsi olimpia esetében a francia Nemzeti Oktatási Minisztérium egészségügyi szakértőkkel közösen indítványozta, hogy minden nap 30 perc testmozgást vezessenek be az iskolában, amelyhez 36 250 francia általános iskola csatlakozott. 

Az iskolákon kívül a Bouger Plus program több mint 600 ezer embert sikerült megszólítani, és bevonni a rendszeres testmozgásba

– emlékeztetett Németh Viktória, aki szerint a legfontosabb eredmények közé tartozik a 40 parasportklub létrehozása 2020 óta. A 2023-as magyarországi atlétikai világbajnokság kísérő programjaihoz is 150 ezren csatlakoztak.

A gazdaságot is felpörgeti a sport 

A sport magas hozzáadott értékű gazdasági ágazat, amely számos más szektorra tud ösztönzően hatni. A közvetlen hatások leginkább a sportturizmus, a vendéglátás, kiskereskedelem és a közlekedés területén jelentkeznek.

A hosszú távú hatások közül kiemelten gazdaságélénkítők az infrastrukturális beruházások. E fejlesztések hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, és a szervező város épített örökségéhez 

– mondta lapunknak az Oeconomus szakértője. Hozzáfűzte, hogy szintén a hosszú távú hatásokat erősíti az országimázs, amely vonzó turisztikai célponttá teheti a szervező várost. A nemzetközi figyelemnek köszönhetően bemutatkozhatnak a hazai termékek és szolgáltatások. Ez a szervezőelv visszaköszönt az elmúlt évek világversenyein is, úgy a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságon, mint a 2024-es párizsi olimpián. 

Ezek a beruházások hosszú távú előnyökkel járhatnak az adott helyszín számára, javítják az általános életminőséget, és növelik a vonzerejét mind a látogatók, mind a helyi lakosok számára. A sportturizmus lehetőséget nyújt az látogatóknak, hogy új kultúrákat ismerjenek meg és új emberekkel találkozzanak. Emellett elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést.

A sportesemények a diplomáciai kapcsolatok javítására is alkalmasak, mind az úgynevezett közdiplomácia szintjén, vagyis az egyes országok lakosainak találkozása során, mind pedig a magas szintű nemzetközi kapcsolatokban. Fontos elem a profi és amatőr sporteseményeken megvalósuló magas szintű, informális állami vezetői találkozók lehetősége – magyarázta a szakértő.

A városfejlődést is szárba szökkentik a sportesemények

A sportesemények sikere nagyban múlik azon, hogy a rendezvény kapcsán elkészülő infrastruktúra a jövőben is használható legyen. Bizonyos esetekben régóta tervezett infrastruktúra-fejlesztést sikerül befejezni az olimpia hozadékaként. 

A 2002-es Salt Lake City-i olimpia fejlesztései nyomán Utah államban kibővült az autópálya-hálózat, részben a Salt Lake City és a tőle keletre fekvő hegyekben található népszerű síközpontok közötti új pályák révén. Ennek köszönhetően a utahi síközpontokban 20,4 százalékkal nőtt a síelők száma a következő években

– jelezte Németh, hozzáfűzve, hogy egyre több példa akad megasporteseményekhez kapcsolódó városfejlesztésekre is, mint amilyen a 2012-es londoni olimpia előkészítése során rehabilitált délkeleti városrész. De van hazai példa is: a 2023-as atlétikai világbajnokság esetében Budapest egyik rozsdaövezete vált sportcentrummá és zöldövezetté – emelte ki az Oeconomus elemzője.

Elmondása szerint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány fontos feladatának tekinti, hogy a sport gazdasági és társadalmi jelentőségét kutassa. Éppen ezért a 2023 őszén sportgazdasági konferenciát tartottak Sport és gazdaság a mai Magyarországon címmel, illetve 2024 augusztusában az MCC Feszt keretén belül egy sportgazdasági gyorstalpaló kerekasztal-beszélgetést szerveztek, melyen többek között a verseny és a közösségi sport kapcsolatáról és az állam sportban való szerepvállalásáról esett szó.

A panelbeszélgetésén elhangzott, hogy nem létezik élsport és tömegsport dichotómia, ugyanis a kettő kiegészíti egymást.

Az olimpikonok például sokaknak adnak inspirációt, és sokakat tudnak bevonzani a sportlétesítményekbe. Érdekes továbbá az állam és a sport viszonya is, ugyanis az állami szerepvállalást nem lehet kihagyni a finanszírozásból.

„Vannak ugyanis olyan sportlétesítmények, például uszodák, melyek napi szintű fenntartása 2 millió forintba kerül. A csak piaci megközelítés értelmezhetetlen” – világítottak rá a kerekasztal-beszélgetésen. 

Fontos, hogy ne üresen álljanak a létesítmények

Kulcskérdést jelent az újonnan épülő sportlétesítmények kihasználtsága is. Amennyiben sorra vesszük az elmúlt évek olimpiai helyszíneit, azokat a városokat tekintjük az ötkarikás játékok győzteseinek, ahol az újonnan elkészülő létesítményeket hosszú távon kihasználták. 

Amennyiben az elmúlt évek magyarországi rendezésű sporteseményeit vizsgáljuk, számos példát találunk az új létesítmények hosszú távú kihasználtságára. Magyarország élen jár abban is, hogy az újonnan megépített sportlétesítményeket kihasználja – a Duna Aréna, a Puskás Ferenc Stadion és a Nemzeti Atlétikai Központ is hozzájárul ahhoz, hogy Budapest 2023-ban a 10. legnépszerűbb helyszíne volt a nemzetközi sportéletnek

– mondta Németh, aláhúzva, hogy ezek a létesítmények folyamatosan használatban vannak, nem maradtak üresen és feladat nélkül a nagy nemzetközi sportesemények után sem. A párizsi olimpia esetében azonban szervezési elv volt, hogy 95 százalékban már meglévő vagy ideiglenes építményekben rendezzék az eseményeket. (Az 1984-ben, Szarajevóban rendezett téli olimpia ebből a szempontból elrettentő példaként szolgál.)

A szakértő megjegyezte, hogy a sportesemények megrendezése jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel. A létesítmények építése mellett fejlesztik a már meglévőket, és a közlekedési rendszereket is új szintre emelik. Ez értelemszerűen munkalehetőségeket is teremthet a helyi lakosság számára. „Az állami kiadások pedig végül adó- és járulékbevételek formájában visszakerülnek a költségvetésbe” – vezette le Németh.

Az Indexen a párizsi olimpia zárása után jelent meg Dénes Ferenc sportközgazdász írása, amelyben egyebek mellett az állt, hogy: „Ha a magyar sportban továbbra is áll az idő, akkor le fogunk maradni. Nem csak a nemzetközi sportban játszott szerepünkből veszítünk, de ami ennél nagyobb veszély és fontosabb, félő, a jövőben a mainál is kevésbé tudja majd társadalmi szerepét betölteni a magyar sport.″  A teljes cikket idekattintva olvashatja el! 

(Borítókép: A nyári olimpiai játékok lelátói az Eiffel-torony mögötti Champ-de-Mars-on május 6-án. Fotó: Robert Michael / Getty Images)