Lehullt a lepel a rejtélyes magyar üzletemberről, aki 15-ször gazdagabb lehet Mészáros Lőrincnél

forint22
2024.09.03. 20:53 Módosítva: 2024.09.03. 20:53
Egy bűnügyi portál megnevezte, hogy ki az a rejtélyes magyar milliárdos, akiről számos cikk születetett a hazai sajtóban az elmúlt napokban. Állításuk szerint az érintett összefüggésbe hozható bizonyos gazdasági bűncselekményekkel is, és az említett brazil államkötvények is gyanúra adnak okot.

Előzőleg az Indexen is írtunk arról, hogy egy rejtélyes üzletember papíron letaszította trónjáról az ország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet.

A két céggel rendelkező részvényes csaknem 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont pakolt a vállalataiba, dollárra átváltva az összeget, amivel akár a világ 36. leggazdagabb embere is lehetne. A Második Reformkor elnöke, Vona Gábor nem sokkal később a NAV-nál érdeklődött az esetről.

A korábbi beszámolókban az üzletembert mindössze „T. János Györgyként” emlegették, és ő maga sem akart nyilatkozni a sajtónak. Most azonban úgy fest, hogy vége a titkolózásnak. A Privát Kopó bűnügyi portál ugyanis közölte, hogy kiről van szó. 

Gazdasági bűncselekményekkel hozta összefüggésbe a nevét a portál 

Cikkükben többek közt arról írtak, hogy T. Jánosnak korábban köze lehetett bizonyos gazdasági bűncselekményekhez is.

A portál szerint T. János „jelenleg máltai lakcímmel szerepel a cégiratokban, az 1990-es években Budapest VIII. kerületéből indult”. A lap szerint egyik volt közeli munkatársa azt mondta róla, hogy

a Komplex Ipari és Szolgáltató Szövetkezet elnökeként a 80-as és a 90-es években ott vert át és rövidített meg bennünket, ahol csak bírt. A takarítók egyszer majdnem megverték. Abszolút gátlástalan, morálisan teljesen leépült figurának tartottuk. A 90-es évek közepén kaptuk az infót, hogy bűnözőknek könyvel.

A Privát Kopó szerint T. János ezután „a 2000-es évek közepén már a szegény afrikai országban, Guineában élt – legalábbis a cégnyilvántartásban fellelhető, korábbi vállalkozásaiban szereplő adatok szerint. Érdekesség, hogy ugyanebben az időszakban – a 2014 márciusában furcsa körülmények között elhunyt – Welsz Tamás Bissau-Guinea, Guinea, Szenegál, és Gambia hivatalos irataival üzletelt”.

A bűnügyi portál egyik forrása szerint T. János jó kapcsolatot ápolt Welsz Tamással, és rajta keresztül juthatott guineai papírokhoz, később pedig Seychelles-szigeteki lakcímmel is felbukkant a cégbírósági aktákban. Welszről és kétes tevékenységéről számos cikk született a hazai sajtóban.

Az egyik ügyben állítólag el is ítélték, jó kapcsolatot ápolt a szocialistákkal 

A Privát Kopó szerint azonban T. János már a kétezres évek előtt is belekeveredett egy bűnügybe, az Andráskó-perbe. Állításuk szerint ebben a perben, „1998-ban, ötödrendű vádlottként büntetőbíróság elé állították gazdasági bűncselekmények elkövetése miatt”. Mint emlékeztettek, az Andráskó-per lényege az volt, hogy 1994–1995-ben Andráskó József és társai (köztük T. János) több mint kétmilliárd forint jogosulatlan mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást igényeltek.

A portál azt írja, hogy a perben végül „2003-ban jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében és okirathamisításban mondták ki – jogerősen – bűnösnek Andráskó József elsőrendű vádlottat, ezért őt 3 év letöltendő börtönbüntetésre”, míg bűntársát, T. Jánost „2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték (az ügy további szereplői 1 és 2 év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak)”. 

Megjegyezték azt is, hogy Andráskó József az egykori MSZP-s titokminiszter, Nikolits István kampányfőnöke, illetve a szocialista párt budakeszi szervezetének elnöke volt, és e ponton tértek ki arra, hogy T. János „más módon is kapcsolatba hozható a szocialistákkal, ugyanis az állítólagos brazil államkötvényeket birtokló Donor Zrt.-ben az a Tatár György István volt az első részvényes és vezérigazgató […], akinek apósa nem más, mint Knopp András, az egykori MSZMP KB osztályvezető-helyettese, 1978 és 1980 között oktatási miniszterhelyettes, 1988–1989-ben a Művelődési Minisztérium államtitkára” (az itt említett brazil államkötvényekről még a Takácsról szóló első beszámolóban esett szó a napokban).

A Privát Kopó ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy Brazíliában „ipari méretekben hamisítják” az államkötvényeket, és „sokan vannak, akik megkérdőjelezik a két Takács-cégben elhelyezett brazil államkötvények valódiságát”. Mint emlékeztettek, Brazíliában a szervezett bűnözés állampapírok hamisításával is növeli a bevételeit, 2012 és 2014 között pedig „Szélrózsa-művelet” fedőnéven egy titkos rendőrségi nyomozás is zajlott ezen ügyekkel kapcsolatban.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)