Életeket mentő gyógyszerek, világsiker Magyarországról

„A Sanofi jelentős szervezeti átalakításon ment keresztül az elmúlt évtizedben, amelynek a célja a hatékonyság növelése volt a működési folyamatok központosítása révén” – mondta az Indexnek Deszk Anikó, aki 2024 júliusától a Sanofi magyarországi vezérigazgatója, de a francia hátterű nemzetközi gyógyszeripari vállalat hazai lábát immár 10 éve erősíti.

Élen az exportban

A szektoron és a cégcsoporton belül is megfigyelhető globalizáció ékes példája, hogy az általános készítmények értékesítésével foglalkozó üzletágért nemcsak Magyarország, hanem Görögország és Ukrajna vonatkozásában is felel a szakember, aki részletesen beszélt lapunknak a vállalat működéséről, stratégiájáról és jövőképéről.

Magyarország kiemelt helyszín a Sanofi globális gyártási hálózatában, a hazai gyárak termékeinek 90 százaléka exportpiacokra kerül

– húzta alá a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a Miskolc melletti Csanyikvölgyben lévő üzem folyamatos fejlesztése hozzájárul a vállalat nemzetközi versenyképességéhez is. Deszk Anikó szerint az, hogy hazánkban egyszerre van jelen a vállalat gyártóhellyel, valamint nemzetközi szolgáltatóközponttal is, máris megadja a választ arra a kérdésre, hogy mennyire stabil Magyarország helyzete a Sanofi hálózatán belül. A hazai leányvállalat egyre több feladatot, egyre nagyobb felelősséget kap, ami a hosszú távú elköteleződést mutatja az anyacég részéről, jó példa erre a 8 milliárd forintos beruházás a Borsod vármegyei fecskendőgyártó egységben, melyet a kormány stratégiai partnereként valósítottak meg, a magyar állam is hozzájárult 1,2 milliárdos támogatással. Az elmúlt 10 évben már több mint 22 milliárd forint értékben valósítottak meg fejlesztéseket az észak-magyarországi telephelyen.

Mivel az optimalizálás a logisztikai folyamatok költséghatékonyságát ugyancsak érinti, vagyis meg van határozva, mi az a távolság, ameddig még megéri az adott árut szállítani, ennek megfelelően a felvevőpiacok is elsősorban régiós, kelet-közép-európai országok, beleértve a szovjet utódállamok területét.

• Viszonyításképp a 22. legnagyobb exportőr az árbevételi rangsorban a 34.,
• miközben négy helyszínen (a már említett Csanyikvölgyben, Veresegyházon, illetve Budapesten a székházban és a nemzetközi szolgáltatóközpontban) csaknem 2400 főt foglalkoztat Magyarországon.

Kiemelten fontos a jelenleg mintegy 1400 főt alkalmazó szolgáltatóközpont, vagyis a Sanofi Budapest Hub, melynek létszáma a várakozások szerint három éven belül akár meg is duplázódhat. Éles a verseny a diplomás fiatalokért, de a karrierút, amit kínálnak a hazai Sanofinál, határokon átívelően vonzónak bizonyul: a hubban 56 különböző nemzetiségű kolléga dolgozik együtt, de a munkavállalók 75 százaléka magyar. „Kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal szakemberek fejlesztésére” – húzta alá.

Az immunológiára és a működésük modernizálására koncentrálnak

A vezérigazgató kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés középpontjában az immunológia áll, hiszen milliók élnek szerte a világon olyan, az immunrendszer működésének megváltozásából eredő betegségekkel, amelyek egyre több embert érintenek, jelentősen rontva a betegek és hozzátartozók életminőségét, számottevő terhet róva az érintettekre és hozzátartozóikra.

Deszk Anikó 2024. november 20-án

Fotó: Kaszás Tamás / Index

Emellett a vállalat minden területén kiemelt figyelmet kap a modernizáció, a napi működést egyre inkább áthatja az adatvezérelt döntéshozatal, élvezve a digitális megoldások, beleértve a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket. Minden beruházás, fejlesztés, szervezeti átalakítás célja az, hogy vezető szerepet töltsenek be az immunológiai innovációk és a digitalizáció terén, miközben hozzájárulnak a magyar gazdaság és a hazai egészségügy fejlődéséhez.

A vényköteles gyógyszerekre fókuszálunk, ez az üzletág adja az árbevételünk mintegy kétharmadát, arra törekszünk, hogy a termékportfólió mind nagyobb hányadát tegyék ki az új termékek

– hangsúlyozta Deszk Anikó. Ha már a pénzügyi adatok: a Sanofi négy jogi entitással van jelen Magyarországon, közülük a legnagyobb a Sanofi-Aventis Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., mely a legutóbbi lezárt – tehát 2023-as – üzleti évben 230,2 milliárd forintos árbevételt és 9,1 milliárdos adózott eredményt ért el. Az árbevétel-arányos nyereség jelentősen meglódult a 2022-es bázishoz képest, hiszen valamelyest csökkenő forgalom mellett ugrott a triplájára a profit. A vezérigazgató szerint 2024-re is sikeres évként tekinthetnek majd vissza, elsősorban az immunológia területén megjelenő innovatív fejlesztéseknek köszönhetően, úgy érzi, ebben tartják a lépést a vezető észak-amerikai és nyugat-európai gyártókkal is.

Gondolni kell a finanszírozásra

A növekedés kulcsa az innovatív terápiákban van. Fontos, hogy a való életben is elérjék ezek a kezelések, amit a klinikai vizsgálatok alapján várunk

– jegyezte meg Deszk Anikó. Ami viszont az üzleti környezetet illeti, ők sem mondanak mást, mint a MAGYOSZ (Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége) vagy az AIPM (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete): jelentős tételt jelentettek az extraprofitadók, nélkülük nagyobb a mozgástér, bár eleve sok adóteher sújtja a gyógyszeripart.

Deszk Anikó hangsúlyozta, hogy már a korai fejlesztésnél gondolni kell arra, hogyan lesz a terápia elérhető a betegek számára. „Szorosan együttműködünk az egészségügyi döntéshozókkal, a szakmai szervezetekkel, hogy előmozdítsuk a betegellátás minőségének javítását.”

Dolgozók a Sanofi csanyikvölgyi üzemében 2021. szeptember 28-án

Fotó: Stiller Ákos

Ellátásbiztonság mindenekfelett

„A magyar piac ellátása azzal együtt is prioritást élvez, hogy tíz doboz gyógyszerből kilenc külföldre megy” – mutatott rá Deszk Anikó. A stratégiai tartalékkészletek és a folyamatos gyártási optimalizálás biztosítja, hogy a hazai piac gyógyszerellátása stabil maradjon. Pozitív példaként felidézte, hogy a Covid alatt is a Sanofi gyorsan reagált az ellátási lánc problémáira, biztosítva a folyamatos elérhetőséget.

Nincs jósgömb a zsebemben, hogy éri-e még egy olyan sokkhatás jelenkori társadalmunkat, mint 2020-ban a koronavírus-járvány begyűrűzésekor. Ezek után már senki sem jelentheti ki, hogy többé nem élünk át hasonlót.

A szakember kitért arra is, hogy vezető szerepet töltenek be a védőoltások gyártásában és népszerűsítésében, hozzájárulva a megelőzés erősítéséhez. Igaz, míg a gyermekkori védőoltások terén a világ vezető országai közé tartozunk, addig a felnőttkori vakcinációban legfeljebb a középmezőnyben vagyunk. Deszk Anikó a megelőzés fontosságát hangsúlyozta: a vakcinák terén is cél az innováció, az oltások elfogadottságának növelése és a globális egészségügyi rendszerek támogatása. Úgy látja, ez nem pusztán gyógyszeripari kérdés, hanem társadalmi edukáció is: a védőoltás olyan, mint egy biztosítás megkötése: felkészít egy olyan esetre, ami nem biztos, hogy bekövetkezik, de ha mégis, ne érjen váratlanul.

(Borítókép: Töltőoperátor munka közben a Sanofi csanyikvölgyi üzemében 2021. 09. 28-án. Fotó: Stiller Ákos)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!