Magyarországi Bosch-csoport vezetője: A sikerhez radikálisan újító innovációkra van szükség

Közel sem csak az energetika és a járműipar területén lényeges a jól strukturált fejlesztések megvalósítása. Szászi István, a magyarországi Bosch-csoport vezetője szerint az innovációs ökoszisztéma öt fő szereplőjének – a nagy cégek, a tudományos szféra, az innovatív kis- és középvállalkozások, valamint a kormányzat és a kockázatitőke-szektor – szorosabb együttműködése teheti az országot a nemzetközi térkép fontos csomópontjává.

Visszatekintve újra kell gondolnunk bizonyos percepciókat, például a válság fogalmát

– véli Szászi István. Ha a 2008-tól körülbelül 2012-ig tartó világméretű pénzügyi válságot és annak utóhatásait nézzük, azt tapasztalhattuk, hogy a mindennapokban ezek jóval kevésbé voltak érezhetők, mint az utóbbi pár év sűrűsödő eseményei.

Természetesen voltak jelei és hétköznapi következményei is ennek a helyzetnek, de mindez közel sem hasonlítható össze azzal a forgószéllel, amit az elmúlt szűk fél évtizedben, a Covid-járvány első kitörése óta tapasztalunk.

A multikrízis új megközelítést követel

Szászi István meglátása szerint most teljesen új típusú, egymásra épülő válsághalmazban kell navigálnunk, úgynevezett „multikrízis” időszakát éljük, amely több kihívástényezőből áll össze:

• Ilyenek a járványt követő ellátási problémák,
• a háború(k)
• és más geopolitikai változások,
• az energiaválság,
• majd pedig a globális infláció felpörgése.
• És akkor még ott vannak a klímaváltozás hatásai, valamint azok a hullámzó fogyasztóiattitűd-változások, amelyeket az említett, egymásra épülő krízisek generáltak.

Ez az összetett válság nemcsak az egyéni életet érinti, hanem komoly kihívást jelent a vállalatvezetők, valamint az innovációs ökoszisztéma szereplői számára is. A Bosch-csoport magyarországi és adriai vezetője szerint ez az állandósuló bizonytalanság, amely az utóbbi időben jellemzi a világot, teljesen újfajta megközelítést követel meg. Szászi hangsúlyozza, hogy 

Az innováció ugyanis kifejezetten segít alkalmazkodni a világ kihívásaihoz, és nemcsak az emberek hétköznapjaiban, hanem az innovációs ökoszisztéma minden szereplőjénél is.

E szereplők természetesen nemcsak az óriásvállalatokat jelentik, hanem az egyetemi, akadémiai, tudományos szférát, az innovatív kis- és középvállalkozásokat (benne a startupokat), a politikai döntéshozókat, valamint a kockázatitőke-befektetőket, így pedig végső soron a pénzpiacokat is. Szászi István szerint mind az öt csoport kénytelen alkalmazkodni a kihívásokhoz, és jelentős, úgymond, disztruptív változtatásokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak együttműködni.

Hogy konkrét példát is hozzon, Szászi István a járműipart említi, amely a Bosch-csoport számára központi terület. Németország versenyképességi problémái kapcsán a cégvezető elismeri, hogy azokat részben az autógyártásban kell keresni.

Szászi szerint jól látható, hogy egy német prémiumautó ára és egy kínai prémiumautó ára hogyan viszonyul egymáshoz. Ez az aránytalanság egyfelől persze a kínai állami támogatások számlájára írható, másfelől azonban a gyártási költségek oldaláról is tetten érhető.

Mindezek ellenére Szászi István nem gondolja, hogy az európai és azon belül a német vagy a magyar ipari innováció hibája vagy akár tétlensége lenne a jelenlegi helyzet okozója – mint ahogyan ezt számos médiahírben olvashatjuk. Véleménye szerint a probléma ennél sokkal összetettebb.

Amikor az európai döntéshozók néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy 2035 után nem lehet forgalomba hozni belső égésű motorral hajtott autókat, hanem csak elektromos járműveket, a magyarországi Bosch-csoport vezetője szerint nem konzultáltak kellően alaposan az ökoszisztéma szereplőivel, és az EU-s döntéshozók nem vették figyelembe a technológiai realitásokat sem.

Bátrabb szemlélettel kell a jövőbe tekinteni

Szászi István úgy látja, hogy az ökoszisztéma akkor működik jól, ha szereplői tisztában vannak azzal, hogyan lehet hatékonyan együttműködni, hiszen ez a versenyképesség erősödésének feltétele.

Az ilyen szoros, tényleges együttműködés jelentheti az egyik igazi alapot ahhoz, hogy az európai ipar és innováció sikeresen válaszolhasson a jelenlegi kihívásokra – hangsúlyozza a magyarországi Bosch-csoport vezetője.

Az autóipar már évek óta az elektromos mobilitás, azaz az e-mobilitás irányába mozdult el Európában, és ehhez rendkívül nagy erőfeszítéseket tettek

– mondta Szászi István. Azonban azt is elismeri, hogy a hatékonyság és a költségek tekintetében még mindig van tér a fejlődésre. Ebben az előrelépésben óriási szerepe van az olyan kiemelt ágazati beszállítóknak is, mint a Bosch.

Szászi szerint az aktuális helyzetre adott legjobb válasz tehát a diszruptív innováció. Úgy véli, az lenne a legnagyobb hiba, ha az európai, valamint régiós vállalatvezetők, gazdaságpolitikusok, egyetemi kutatók, innovációs szakemberek vagy éppen a pénzvilág szereplői abban bíznának, hogy a problémák maguktól megoldódnak.

A kéziféket behúzva kivárni és biztonsági játékot játszani nem lehet opció

– figyelmeztet Szászi. Ehelyett exponenciális gondolkodásra van szükség, amely alapjaiban alakítja át az iparági folyamatokat és az innováció minden területét.

A jövőt nemcsak előrelátó, hanem sokkal bátrabb szemlélettel is kell megközelíteni, amely nemcsak a járműgyártást, hanem a járműgyártáshoz kapcsolódó mérnöki feladatokat és az innováció szinte minden területét is új pályára állítja.

Magyarország innovációs potenciálja még kiaknázatlan

Szászi István emlékeztetett arra, hogy 2017-ben, tehát 7-8 évvel ezelőtt a világ hatalmas konjunktúrát élt át. Akkoriban évi 100 millió darab feletti gépjárműeladásokra számítottak a szakértők.

Ám mostanra, 2024 végére már világosan látszik, hogy ezek az elvárások nem teljesültek. Szászi szerint 2030-ig jó esetben lesz elérhető majd a 100 millió darabos értékesítési szint, de reálisabb becslések szerint inkább 90–100 millió darab közötti értékesítési mennyiség várható globálisan.

Eközben a növekedési kilátások is szerényebbek: jövőre Ázsiában 4 százalék alatti növekedés valószínű, míg a fejlett piacokon 1,5-2 százalék körüli GDP-növekedést prognosztizálnak.

Ilyen külső tényezők mellett – mutat rá Szászi István – még inkább szükség van a diszruptív megközelítésre, mert csak radikálisan újító gondolkodásmóddal és technológiákkal lehet választ adni ezekre a komplex kihívásokra. A magyarországi Bosch-csoport vezetője szerint az innováció minden szereplőjének egyértelműen ebbe az irányba kell mozdulnia, ha meg akarják őrizni versenyképességüket a változó globális környezetben.

A zöldátállás felgyorsításáról és Magyarország innovációs szerepéről szólva a Bosch vezetője kiemeli, hogy az elmúlt években számos földrengésszerű esemény rázta meg a világot. A pandémia, az ellátási láncok azt követő szakadozása, az orosz–ukrán konfliktus, az energiaválság, majd újabb geopolitikai nehézségek és a vámháborúk újbóli fellángolása csak néhány sarkalatos példa.

A Bosch magyarországi és adria régióbeli vezetője rámutat, hogy az elmúlt 10-20 évben az innováció területén az ökoszisztéma említett öt kulcsszereplője sokat fejlődött Magyarországon. Ennek köszönhetően az innováció is lendületet kapott.

A vezető azonban hangsúlyozza, a sok eredmény ellenére még mindig komoly kihívásokkal kell szembenézni. Fő kérdés az, hogy vajon hány sikertörténetet tud Magyarország felmutatni, akár cégek, akár kiemelkedő tudósok tekintetében.

Természetesen büszkék lehetünk Karikó Katalin vagy Krausz Ferenc Nobel-díjasaink eredményeire. Továbbá a járműiparban is akadnak sikertörténetek, például az AiMotive, valamint több nagy német vállalat – köztük a Bosch is – sikeres fejlesztőközpontot hozott létre Magyarországon. Ugyanakkor Szászi István szerint a legnagyobb kérdés az, hogy Magyarország képes lesz-e 40-50 nemzetközileg is kiemelkedő projektet vagy ugyanennyi világszínvonalú szakembert felmutatni.

Hol lesznek azok a jó műhelyek, amelyek például a mesterséges intelligencia, az egészségtudományok, a mérnöki tudományok vagy más ipari fejlesztések területén kimagasló eredményeket hoznak?

– teszi fel a kérdést. A Bosch vezetője úgy véli, ezek az eredmények döntő fontosságúak lennének ahhoz, hogy Magyarország a régióban kiemelt fókuszponttá váljon a nemzetközi kockázati tőke döntéshozói számára is.

Csak akkor érhetünk el tehát áttörést, ha tucatszám tudunk olyan innovatív projekteket és szakembereket felmutatni, akik szakmailag is kellően erősek lesznek, hogy képesek az innovációs ökoszisztéma globális térképére helyezni az országot.

Példaként Izraelt említi, amelynek lakossága nagyságrendileg megegyezik Magyarországéval, mégis az előbbire tekintenek „startup nemzetként” világszerte.

Szászi szerint ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lennének már eredményeink: a modellváltó egyetemek, valamint a Bosch és egytucatnyi magyar egyetem közötti együttműködések egyértelmű sikertörténetek. Segítik a szemléletformálást az olyan kezdeményezések is, mint a Bosch és a Richter közös innovációs konferenciája, amely nemcsak a technológiai fejlődés platformja, hanem az edukáció szempontjából is meghatározó.

A siker kulcsa: strukturált fejlesztések és tőkevonzás

Ugyanakkor Szászi azt is hozzáteszi, hogy bőven van még teendő, és most jött el az ideje annak, hogy az eddigi stratégiákat ténylegesen meg is valósítsuk. Különösen a járműiparban és az energetikában lenne fontos előrelépni, mivel mindkettő szorosan kapcsolódik a zöldátálláshoz. Ezek a területek jelentős európai és nemzetközi figyelmet kapnak, és a kockázatitőke-befektetők részéről is támogatásnak örvendenek.

Ha Magyarország képes lenne jól strukturált fejlesztéseket felmutatni, akkor a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiségű tőkét tudna bevonzani. A tőke ugyanis rendelkezésre áll a világban, csak a mainál sokkal jobban kell megmutatnunk, hogy mire tudjuk hatékonyan felhasználni

– teszi hozzá. Azonban a sikerhez nem elég az egyéni kezdeményezések megléte. A jelenleginél nagyobb fókuszra van szükség az innovációs ökoszisztémák megerősítésére minden szinten.

(Borítókép: Szászi István, a Bosch-csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője beszédet mond a Bosch Rexroth innovációs élményközpont (Bosch CU.BE – Customer Benefits) ünnepélyes átadásán 2023. június 28-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)