Kevés lesz az áfacsalás elleni szabály

A kormány jövő évi adócsomagjában hamar az internetadó verte fel a legnagyobb port, amit először gyorsan módosítottak, aztán a tüntetések hatására Orbán bejelentette, hogy még biztosan módosítják tovább is, de majd csak jövőre derül ki, hogy hogyan.

Jó irány, de nem ez a nagy megoldás

De történni fog más is, külön ki lett emelve például a régóta javasolt, az áfacsalások kiszűrésére tervezett „nagyon komplex” elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekaer), ami majd „ellehetetleníti” az áfacsalásokat.

Ez annyit jelent, hogy a külkereskedelemben érintett teherautók elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál, hogy adott szállítmány át fog menni a határon. Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot.

Ha a fuvarozót úgy kapják el a hatóságok az úton, hogy ez nincs rendben, akkor készülhetnek majd valamilyen büntetésre. Ha 100 ezer forintnál nagyobb az adóhiány, akkor még büntetőeljárás is lehet belőle. Ha nem jelentkezett be és úgy kérne vissza valaki áfát, akkor elvileg nem fogja tudni visszaigényelni azt.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ettől nem fognak megszűnni az áfacsalások, például mivel egy szállítmány árura adott ekaer-szám 15 napig érvényes, ennyi idő alatt jó pár kamionnyi holmi beérkezhet, miközben a NAV azt hiheti, hogy csak egy szállítmány kelt útra.

Másrészt országhatáron belül sokan teljesen feketén, tehát akár még az útdíjat is megúszva vagy a szállítmány nagyobb részét nem adminisztrálva intézik a csalásokat. Egyelőre az látszik, hogy a törvényjavaslat erősen épít a közúti ellenőrzésekre, amiket messze nem lehetetlen hónapokig megúszni, a profi áfacsalók pedig nem használnak kifejezetten sokáig  egy-egy cégnevet.

Nincs egyetlen olyan módszer az áfacsökkentésen kívül, ami drasztikusan csökkentené a csalásokat, de ezek jó irányba tett lépések a csalók lehetőségeinek szűkítésére

– mondta a javaslatról Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.

Kevés az idő, jó lenne, ha nem jönne megint a bénázás

Az áfacsalások teljes kiszűrésére a rendszer nem alkalmas, mondta Karmazin György is, a BI-KA Logisztika Kft. tulajdonosa. „Ez a kamionokat felrakó és a címzett jogszabálykövetésén, illetve az ellenőrző hatóság rendszerhatékonyságán múlik leginkább, a fuvarozók mint közreműködők vesznek részt a folyamatban."

A fuvarozóknak inkább az nem tetszik, hogy mindent utólag tudnak meg, és egyébként is elég későn szólt az NGM, ha jövőre már be is akarja vezetni a változtatást. „Úgy gondoljuk, hogy kevés a felkészülési idő a rendszer felállítására, mindezek mellett a törvényjavaslatot nem bocsátották szakmai vitára, a jogalkotók az érintett szakmai szervezeteket nem vonták be (ez a jogszabályban használt szakkifejezések félreérthetőségében is jól tükröződik), ami miatt rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan” – mondta Karmazin.

Kamion torlódás Rédics és Lenti között

Fotó: Varga György

Ha figyelembe vesszük, hogy legutóbb az e-útdíj bevezetése vagy az online pénztárgépekre való átállás milyen irtózatos szerencsétlenkedéssel járt, akkor talán nem is kell feltétlenül annyira komolyan venni a januári átállást.

Ilyesmi forgatókönyvvel számol az OTP is. Emellett ők nagyjából százmilliárd forinttal kevésbé optimisták a rendszer által bejövő pluszpénzekkel kapcsolatban.

Emellett lesznek kisebb elszámolási változások is, például a tételes áfabevallás határát levitték egymillió forintra, de ezek inkább a főkönyvelőknek lehetnek érdekesek, a feketeimportra nem várható érdemi hatásuk.

Varga bejelentette, hogy kiterjesztik még az online pénztárgépeket is bizonyos szektorokra, csak még nem tudják, hogy pontosan melyekre.

Visszatér a kisker különadó

A komoly változtatások közül még nem lehet kihagyni, hogy élelmiszer-felügyeleti díj néven újra bevezetik a kiskereskedelmi különadót, ami 2010 és 2012 közt létezett. 30 milliárdot szednek be felügyeleti díjként, ez sokkal több pénz, mint amennyiért a hatóság ellenőriz.

Árbevétel alapon kell fizetnie a nagy láncoknak, ha a befizetések hasonlóan alakulnak mint 2010-ben, akkor a leginkább – sorrendben – a Tescót, a Spart és az Auchant fogják büntetni, és általában drágábbak lesznek az élelmiszerek.

Fotó: Bloomberg

Szintén fura volt még, hogy a cafeteria adóterheit is erősen felnyomták. Ez a javaslat szerint pontosan azt fogja jelenti, hogy az Erzsébet utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a közkedvelt SZÉP kártya, a havi BKV-bérlet, az iskolakezdési támogatás, vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagdíj hozzájárulás a jövő évben 43 százalékkal többe fog kerülni a munkaadóknak, írta az RSM-DTM tanácsadócég.

Ez pedig azért fura, mert nemrég még pont azért hagyta a kormány békében a cafeteriát, mert úgy látták, hogy jelentősen visszavennék a munkáltatók a béren kívüli juttatásokat, ha tovább adóztatnák.

Vámosi-Nagy szerint különösen az újra visszahozott kisker különadó nagyon durva. „Finoman szólva sem elegáns” , hogy megint teljes hátraarcot csinált a kormány, és most más néven behoznak egy nemrég kivezetett adót.

Amikor arról van szó, hogy teljes a kiszámíthatatlanság és egy vállalat sem tudja, hogy mikor kap a nyakába egy neki címzett különadót, akkor ilyesmikről beszélnek. Folyamatosan, jelentősen és kiszámíthatatlanul rángatják az adórendszert

– mondta Vámosi-Nagy.

Ehhez képest legalábbis furcsa, hogy mire gondolt Varga, amikor az adócsomag bejelentését úgy kezdte, hogy kiszámíthatóság és a bizalom erősítése volt az egyik legfőbb céljuk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!