Furán növeli a kormány a benzin adóját
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
A tavaszi adócsomagban az egyik újdonság, hogy a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is az olaj világpiaci árához kötné. Konkrétan arról van szó, hogy ha egy bizonyos szint alá menne az olaj világpiaci ára, akkor automatikus nőne az üzemanyagok jövedéki adóterhelése.
A törvénytervezet szövege alapján 40 vagy 50 dollárnál húznák meg azt a határt, ami alatt a gázolaj jövedéki adója 10, a benziné 5 forinttal emelkedne. Ha az ár visszamenne 40 vagy 50 dollár fölé, akkor az adóterhelés is automatikus lecsökkenne.
A tervezet szerint minden negyedév végén néznék meg az árat, és ez alapján döntenének az emelés szükségességéről. Ha úgy alakulna, hogy egész évben fennmarad a magasabb olajár, akkor az nagyjából 20 milliárdos többletbevételt jelentene a költségvetésnek, amit a terv szerint útfelújításra költenének.
De mi lesz akkor a tankolással? A kormány majd mesterségesen megdrágítja, mikor nem is kéne majd a piaci ár alapján annyit fizetni érte? Ez reálisan leginkább attól függ majd, hogy hogy alakul majd az olaj ára a világpiacon.
2016-ban a Brent hordójának világpiaci ára átlagosan 35 dollár lesz a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése alapján, tehát ha az idei költségvetésben lett volna ilyen tétel, akkor életbe lépett volna az automatikus adóemelés. Az IEA előrejelzése szerint ugyanakkor 2017-ben az olaj hordójának átlagos ára kicsit nőni fog.
Az IEA 41 dolláros átlagot tippel, ami alapján Magyarországon akkor lépne életbe az adóemelés, ha a módosításban az 50-es szintet fogadják majd el véglegesnek (az olajárról nemrég itt írtunk részletesebben). Az árszintek meghatározásával egyébként több gond is lehet majd:
- az egyik ilyen például az, hogy ha az olaj 51 vagy 41 dolláros világpiaci ára esetén Magyarországon olcsóbb lesz az üzemanyag, mint 49 vagy 39 dolláros ár esetén.
- vagy az, hogy ha dollárban veszi a törvény az olaj árát, akkor a forint/dollár árfolyam eléggé torzíthatja majd az benzinkutakon kapható üzemanyag forintban vett árát.
Miért lehet szükség az ár függvényében automatikusan növekedő adóterhelésre?
Az ugyanis a büdzsének is rossz, ha a benzin és a gázolaj ára ilyen mértékben ingatag, hiszen kiszámíthatatlanná válik a költségvetés tervezésénél, hogy mennyi bevételre lehet majd számítani az üzemanyagok jövedéki adójából.
És miközben környezetvédelmi szempontok alapján abszolút indokolt lenne durván adóztatni a nem fenntartható energiaforrásokat, mint amilyen a fosszilis üzemanyag, - ahogy az a Portfolio ábráján is látszik - Magyarországon igazából európai összehasonlításban nem adóztatjuk agyon a benzint és a gázolajat, hiszen csak Bulgáriában kell kevesebb jövedéki adót fizetni ezek után.
A jövedéki adó esetleges emelkedése viszont nem fog egy az egyben meglátszani az üzemanyagok árában: ahogy arról már korábban is írtunk, a benzinkúton kapható benzin árának például csak kicsivel több mint a harmadát (35 százalék) teszi ki a jövedéki adó.