Csodát művelt az alapjövedelem Finnországban

Idén Finnországban elindítottak kétezer fővel egy projektet, ahol havi nettó 560 euróval (nagyjából 175 ezer forinttal) kipróbálják a feltétel nélküli alapjövedelmet. Azaz ezeknek a munkanélküli finneknek nem kell munkát keresniük, találniuk vagy bármit megtanulniuk, mindenképp meg fogják kapni két évig a pénzt, akkor is, ha közben dolgoznak is mellé vagy milliomossá válnak. Aztán majd összehasonlítják a nagyjából 173 ezres kontrollcsoport elhelyezkedési mutatóival a kiválasztottakat.

Idegességre jó a pénz

Marjukka Turunentől, a program és a helyi társadalombiztosítás egyik vezetőjétől pedig már meg is lehetett tudni az első eredményeket 4 hónap után, írja az Independent a WNYC-ra hivatkozva. Egészen pontosan azt, hogy akik kaptak pénzt a semmire, azok kevésbé idegeskedtek utána. Pontosabban

ami végül is egy elég hihető állítás. Bár Turunen lehet, hogy ezt csak feltételezi, mivel nem hivatkoznak semmilyen mérésre ez ügyben, csak a résztvevők bizonyos bejelentéseire. 

Egy résztvevő nő például korábban mindig aggódott, amikor a telefon csörgött, hogy a munkaügyi központ épp ajánlana neki valami állást. Amit úgyse fog tudni elvállalni, mert idős szüleit gondozza.  De most már nem aggódik, mert kap pénzt enélkül is. 

Megélni nem lehet ebből

Finnországban a 600 euró körüli összeg nem elég a biztonságos megélhetésre, nagyjából Turunenék szerint ahhoz hozzávetőleg 1500 euró kéne egy hónapban. Az országban a versenyszférabeli átlagbér egyébként 3500 euró (1,1 millió forint) körül van. Ez a 600 euró arra jó, hogy összecsomagolták szinte az összes munkanélküliségi, munkahelykeresési, egyes betegségi és egyéb állami járandóságaikat, és feltétel nélkül odaadják két évig ennek a rosszabb helyzetű csoportnak. 

A hasonló programok támogatói azzal érvelnek, hogy egy sereg bürokratikus tehertől szabadul meg így az ország, és a résztvevők is rugalmasabban tudnak hosszú távon megfelelő munkát találni. A program ellenzői szerint pont, hogy drága ez a megoldás, és nem is így működnek az emberek, kevésbé akarnak majd munkát keresni, ha viszonylag sok pénzt kapnak a semmiért. 

Az EU-ban eddig elég hamar elbukott a feltétel nélküli alapjövedelem ötlete, Svájcban pedig mostanában népszavazáson utasították el, hogy GDP-jük ötödét-harmadát alanyi jogon kiosztogassák. Mellékesen a mi olvasóinknak se tetszett az ötlet, nem reprezentatív felmérésünk alapján.