Vojnits: Szó sincs kisajátításról
További Bank és biztosítás cikkek
-
Megvásárolta piaci riválisát Mészáros és Keszthelyi Erik alkuszcége - A Takarék beszáll Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik alkuszcégének cégébe
- Az MNB megbüntette az állami fejlesztési bankot
- MNB: Több mint 9 millió azonnali fizetés történt márciusban
- 26 milliárd forint veszteséget jelent az OTP-nek a törlesztési moratórium
Valutaváltó
Vojnits Tamás szerint alaptalan kisajátításként értelmezni a takarékszövetkezeti szektorban történteket.
A Takarékbank igazgatóságának szerda este megválasztott új elnöke elmondta, hogy az állam csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszernek magának szüksége van a megújításra, feltőkésítésre, minden egyéb, a későbbi privatizációval kapcsolatos állítás jelenleg a fantázia világába tartozik.
A szövetkezeti hitelintézeti integráció átalakítására azért van szükség, mert az együttműködés eddigi formái nem voltak kellően erősek, és mert önmaguktól, önerőből megújulni nem képesek – tette hozzá.
Voltak problémák
Elmondta, hogy az elmúlt húsz évben a takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek száma közel a felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról közel százezerre esett vissza, és a szektor piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott. Emellett több olyan esetre derült fény, amikor a rendszer hiányosságai miatt egyes takarékszövetkezetek milliárdos visszaéléseket követtek el, azaz felelőtlenül bántak a betétesek, saját tagjaik és a közös alapok pénzével – fűzte hozzá.
Vojnits Tamás úgy vélekedett, alaptalan kisajátításként vagy államosításként értelmezni a történteket. Egyrészt, mert a szövetkezeti hitelintézetek eddig is magántulajdonban voltak és ugyanúgy magántulajdonban is maradnak. Saját kockázatukra gazdálkodnak, és a részjegytulajdonosok hazavihetik a pénzt, ha a szövetkezeti hitelintézet nyereségesen működik. Másrészt az államnak eddig is komoly tulajdonrésze volt a Takarékbankban és a szövetkezeti integrációk egyes szervezeteiben, például az OTIVA-ban.
Nem államosítás, hanem tőkejuttatás
Nem arról van tehát szó, hogy az állam most beteszi a lábát egy teljesen új területre, hanem arról, hogy jelentős tőkét juttat egy olyan rendszerbe, amelyben saját magának is tulajdonrésze van, közösen a szövetkezeti hitelintézetekkel. „Az állam valóban létrehozza a takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek új integrációját, hogy a jól működő szektor az egész országot gazdagabbá tegye, és az adófizetők pénze gyorsan megtérüljön. Ezért emelt az állam tőkét a Takarékbankban, amiért cserébe – mint bármely többségi tulajdonos – bizonyos elvárásokat fogalmazott meg a rendszer működésével kapcsolatban.
„Többek közt ezeket az egységes elvárásokat tartalmazzák az új szövetkezeti hitelintézeti alapszabályok, illetve a Takarékbank új alapszabálya” – fogalmazott.
Ez pusztán átmeneti megoldás
Az állami szerepvállalás erősítése csupán átmeneti – válaszolta annak firtatására, meddig marad többségi tulajdonos az állam a Takarékbankban. Amint a megújulási folyamat egy, a törvényben is meghatározott szakaszához érkezik, az állam kivonul a rendszerből, mert nem akar „ráülni” a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésére.
Csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszer megújítására, feltőkésítésére a rendszernek magának szüksége van, és csak azért, mert az integrációk az elmúlt tíz évben önmaguktól nem voltak képesek megújulni. „Minden egyéb, a későbbi privatizációval kapcsolatos állítás, jelenleg csak a fantázia világába tartozik” – közölte.
Éppen ellenkezőleg
Az átalakulás eredményeként nemhogy csökkenne, éppen ellenkezőleg, megnő a szövetkezeti hitelintézetek szerepe: megerősödve tudnak részt venni a vidék hitelezésében és a betétgyűjtésben. A tulajdonosok is egyértelműen nyernek az új integrációs struktúrával, hiszen a nagyobb volumenű hitelezés – ha megfelelő bankszakmai tevékenységgel párosul – várhatóan magasabb nyereséget eredményez majd – hangsúlyozta.
Szinte mindenről a kormány emberei dönthetnek
Jól indult, de furcsa történet lett – vélekedett korábban egy takarékszövetkezeti vezető. A problémát leginkább az jelenti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak, és kötelesek részvényessé válni a Takarékbank Zrt.-ben, ugyanakkor az intézményvédelmi alapokhoz csatlakozott, zrt. formájában működő szervezeteknél (Kinizsi Bank, Pannon Takarék, DBR) kérdéses, miként oldható az integráció. További gondot jelent, hogy a törvény – hiába hangsúlyozta Vojnits Tamás kormánybiztos, hogy a takarékok önállósága megmarad – lényegében lezárja a lehetőségeket a takarékok előtt. A kötelező tagságból nem kérő szervezet kilépését csak úgy tudja megoldani, ha teljesen új alapítási, illetve működési engedélyért fordul a felügyelethez - ezt kevesen kockáztatják majd meg.
A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el egyebek mellett a kockázatkezelésről, a követendő üzletpolitikáról, továbbá ellenőrzi azok tevékenységét. Amennyiben felszólításának egy takarék nem tesz eleget vagy a Takarékbank igazgatósága szerint a szövetkezet válsághelyzetben van, akkor az igazgatóság dönthet a szövetkezet vezető tisztségviselője megbízatásának felfüggesztéséről, megszüntetéséről. A tagszövetkezetek vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez év végéig az ISZ, jövő januártól a Takarékbank igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az ISZ első igazgatóságának valamennyi tagját az MFB Zrt. bízza meg.
A szabályozással elégedetlen Demján korábban azt mondta, hogy a „profitcentrumot akarják kisajátítani”. Az ő elképzelése szerint saját bankjának lett volna központi szerepe az integrációban.
A további lépésekről elmondta, hogy a héten megtartott közgyűlést követően elkezdődik a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvilágítása, majd – az erre vonatkozó szabályzatok elfogadása után, de várhatóan még az év vége előtt – beáll a szektor és a központi bank egyetemleges felelőssége a kötelezettségeik vonatkozásában. Vagyis a keresztgarancia már idéntől életbe lép, így a szövetkezeti hitelintézetek partnerei (betétesei) jóval nagyobb biztonságban lesznek, mint korábban. Az elkövetkező hónapok feladata lesz kidolgozni azokat a koncepciókat és terveket, amelyek többek közt a működés további egységesítésének, a banki szolgáltatások korszerűsítésének, a marketing és az informatika egységes fejlesztésének, a Magyar Posta szerepvállalásának, illetve a szövetkezeti hitelintézeti szektor vállalati/kkv hitelezésének részleteit érintik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
