Júlia, Rita
12 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Gyáva, rossz, bankoknak kedvező lépés

2013.12.20. 15:53

Kósa Lajos bírálta, csalódáskeltőnek nevezte a Kúria határozatát, azt pedig, hogy „teljesen szokatlan módon” az Európai Bírósághoz fordult, gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépésként, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez, írja az MTI.

Kúria: Az adósok tudták, hogy devizában adósodnak el

A hét elején döntött a Kúria a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban. Nagy vonalakban annyi történt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást továbbpasszolták az Európai Bíróságnak, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hoztak. Ez utóbbi szerint a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségének „ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletre”. Talán meglepő, de az egyik legvitatottabb pontról, az árfolyamrésről nem esik szó a nyilatkozatban.

Megállapítja viszont a Kúria, hogy önmagában nincs probléma a devizahitel-szerződésekkel. Az adósok tudatában voltak annak, hogy devizában adósodtak el, és ez így is volt, tehát nem forintadósságot címkéztek a bankot devizának (mint azt a devizahiteles csoportok vagy a kormánypárti politikusok egy része állítja).

Ezzel elbizonytalanodott a teljes magyar jogszolgáltatás

Szerinte ezeknek a kérdéseknek nincs nemzetközi vonatkozása, hiszen a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak mielőbb határoznia kellene, ez a dolga, "ezért tartjuk fenn ezt a rendszert" – mondta Kósa.

„Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke, aki szerint ezzel elbizonytalanodik a magyarországi jogszolgáltatás. Itt egyébként a luxemburgi Európai Bíróságra gondolt valójában, és később a mandinernek elmondta, hogy minden európai bíróságot strasbourginak hívnak a köznyelvben, ezért használja így ő is.

Valamit emellett ott is félreérthetett, hogy ez teljesen szokatlan eljárás lenne, ugyanis az az EB egyik leggyakoribba feladata, hogy útmutatást adjon, ha egy tagország segítséget kér az uniós jogszabály alkalmazásánál, írja a Cink.

Most azon gondolkoznak, amin eddig gondolkoztak

Kósa elmondta, a Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a bankok kerestek az árfolyam-különbözeten. Kósa szerint ehhez hasonló az egyoldalú szerződésmódosítás, ahol szerinte az egyik szereplő kihasználta a másik gyengébb pozícióját.

Kósa Lajos közölte: a kormány most azt méri fel, hogy „a különböző alternatívák esetében milyen kormányzati, törvényalkotási feladat lehet szükséges”. Emellett a devizahitelt mint rossz terméket, amit „a szocialisták engedtek szabadjára”, ki akarják vezetni a piacról.

Nem tetszik nekik a bíróság döntése

A kormánypárti politikusok a Békemenettel együtt felváltva rázzák az öklüket a Kúria döntése nyomán, de még az sem teljesen tiszta, hogy ők maguk mit tartanának követendőnek.

A kormány által kommunikált célok a következők voltak: a devizahitelek kivezetése, a devizaadósok törlesztőrészleteinek jelentős csökkentése, de mindez úgy, hogy a forinthitelesek se járjanak rosszabbul. Azt már többször megírtuk, hogy az utolsó két cél ellentmond egymásnak, hiszen egy átlagos devizaadós összességében még mindig jobban járt, mintha forinthitelt vett volna fel. Az első cél pedig idővel – a devizahitelek futamidejének lejártával – így is, úgy is teljesül.

A Kúria a bankok, Orbán az emberek oldalán

A Kúria a bankok oldalára állt – kommentált hasonlóan Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben. Azzal folytatta a képet, hogy a bankok oldalán „már álltak épp elegen, úgyhogy mi maradunk az emberek oldalán".

Orbán emellett sürgeti a Kúriát, hogy minél hamarabb hozza meg a döntést az árfolyamrés és az egyoldalúan módosított kamatok kérdésében.

„Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép, és megtehetjük a szükséges lépéseket” – mondta. Arra a kérdésre azonban, hogy ezek milyen lépések lennének, szerinte most még idő előtti lenne válaszolni.

„Addig is arra hívom fel Magyarország minden polgárát, hogy lépjenek be az árfolyamgátba, (...) függetlenül attól, hogy milyen jogi viták vannak még nyitva” – tette hozzá.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!