Laura, Alida
16 °C
32 °C

Döntött a Kúria a devizahitelekről

2013.12.16. 13:43
Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban kivárják az Európai Bíróság véleményét, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hozott a Kúria. Önmagában az is meglepetés, hogy máris meghozták a jogegységi határozatot. A bíróságoknak mostantól arra kell törekedniük, hogy érvényben tartsák a szerződést – még akkor is, ha annak egy kikötését megsemmisítik. A piacok szerint a bankok nyertek: az OTP közel 5 százalékos pluszba ugrott a hírre a tőzsdén; végül 2,8 százalékos plusszal kellett megelégedniük a befektetőknek.

A Kúria kétharmados többséggel döntött, és meghozta jogegységi döntését – derült ki a Kúrián tartott sajtótájékoztatón. A Kúria polgári kollégiuma a következő megállapításokat tette:

  1. A devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait.
  2. Az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba.
  3. A pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége az árfolyamkockázat ügyében is.
  4. A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
  5. Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást.
  6. Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.
  7. A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó „rendezné a hátrányos következményeket”, az kizárná a bírói mérlegelést.

Összegzés: az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria továbbpasszolta az Európai Bíróságnak, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hoztak. Ez utóbbi szerint a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségének „ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletre”. Talán meglepő, de az egyik legvitatottabb pontról, az árfolyamrésről nem esik szó a nyilatkozatban.

Megállapítja viszont a Kúria, hogy önmagában nincs probléma a devizahitel-szerződésekkel. Az adósok tudatában voltak annak, hogy devizában adósodtak el, és ez így is volt, tehát nem forintadósságot címkéztek a bankot devizának (mint azt a devizahiteles csoportok vagy a kormánypárti politikusok egy része állítja).

Nagyon fontos az a megállapítás is, miszerint a bíróságoknak a szerződések érvényességére kell törekedniük. A bíróságoknak ezek után aligha lesz lehetőségük arra, hogy a szerződések teljes semmisségét mondják ki, még akkor sem, ha mondjuk a bank elégtelenül tájékoztatott az árfolyamrésről.

Mi történik itt?

A Kúria egy jogegységi határozatot hozott a devizahiteles perek ügyében. Erre azért volt szükség, mert a bíróságokon hasonló esetekben, ugyanazon törvények alapján egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek születtek az utóbbi hónapokban.

A jogegységi határozat – onnantól kezdve, hogy megjelenik a Magyar Közlönyben – kötelező a bíróságokra nézve, a gyakorlatban figyelembe kell venniük azt a bíróknak. Mostantól tehát a jelenleg folyó, ezernél is több devizahiteles perben is figyelembe kell vennie a bíróknak a határozatot.

Nem lehet utólag igazságot tenni

A határozat célja, derül ki a Kúria nyilatkozatából, a több ezer jelenleg is folyó perben a joggyakorlat javítása. A legfelsőbb bíróság „a döntés társadalmi súlyának és jelentőségének tudatában” hozta meg döntését, ám úgy látják: a rendelkezésre álló jogi eszközök nem alkalmasak arra, hogy utólag igazságos és méltányos döntést hozzanak.

Emiatt nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni a társadalmi probléma káros következményeinek felszámolását vagy megoldását. A Kúria nem alkothat jogot, csak értelmezheti azt, áll a nyilatkozatban.

Úgy tűnik, a bankok nyertek

A piacok szerint úgy tűnik, a bankok nyertek. A hírre ugyanis közel 5 százalékos pluszba lőtt ki az OTP részvényárfolyama. A lelkesedés később kissé alábbhagyott, de így is szép, 2,8 százalékos plusszal zárt az OTP, 4311 forinton. A forint is jelentősen erősödött a hírre.

De nem látja máshogy a helyzetet Rogán Antal, Fidesz frakcióvezetője sem. Ő azt nyilatkozta, „a legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt”, viszont az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás ügyében továbbra sem lett tiszta a jogi helyzet. Rogán azt sem értette, hogy miért küldték tovább az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét az Európai Bírósághoz – szerinte ugyanis a Kúriánál is "van elég bölcsesség" a döntés meghozatalához.

A Kúria hétfőn meghozott döntése megerősítette azt a tényt, hogy a bankok jogszerűen jártak el a devizahitelezésnél. Ezzel számos nyitott kérdést és jogi manővert lezártak - fejtette ki a Kúria döntésére reagálva Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára egy sajtótájékoztatón a Reuters tudósítása szerint.

Közben megérkeztek az első külföldi elemzői vélemények is. Timothy Ash, a Standard Bank elemzője szerint megkönnyebbültek a piacok, hogy nem született meglepő döntés, és most a kormány és a bankok közösen dolgozhatnak egy visszafogottabb megoldáson. A JP Morgan elemzői szerint pedig tovább húzódhat a devizahitelesek megmentése, mivel nem született döntés a szerződésmódosítások jogosságáról. Viszont legkésőbb az áprilisi választások előtt lépni fog a kormány.

Intenzív munka folyt

A Kúria szóvivője elmondta, miután a polgári kollégium júniusban tájékoztatást kért a devizahiteles perek állásáról, lázasan dolgoztak az ügyön. Az intenzív előkészítő munka során kikérték a legfőbb ügyész, az MNB-elnök, valamint Vékás Lajos jogászprofesszor véleményét is. 

Korábban megírtuk, hogy a Kúrián belül folytatott szakmai háttérmunka lezárult, viszont a jogegységi döntés tárgyalása csak most kezdődik. Ennek fényében meglepő, hogy a legfelsőbb bíróság máris jogegységi határozatot hozott.

Ezen törték a fejüket a bírák

A korábbi indítványból kiderült, hogy a következő kérdésekre kereste a választ az eljárásban a Kúria polgári jogi ügyekben felelős kollégiuma:

  • Forint vagy deviza a devizaalapú kölcsön?
  • Érvényesek-e ezek a szerződések általában? (Ütköznek-e általában jogszabályba, felmerül-e, hogy önmagukban tisztességtelenek, van-e bennük „akarati hiba”, tehát megtévesztés?)
  • Hogyan kellett tájékoztatnia a fogyasztót a banknak, és mi a következménye, ha ezt nem tette?
  • Milyen lehetőségei vannak a bíróságoknak a jogsérelmek orvoslására?
  • Mik a szerződések érvénytelenségének törvényi jogkövetkezményei? (Tehát mikor tehető érvényessé, mikor rendelhető el az eredeti állapot visszaállítása?)
  • Érvénytelen-e az egész szerződés vagy a szerződés egy része, ha van egy lehetséges érvénytelenségi ok? Ha csak részlegesen, akkor abból hogyan vonhatóak le a jogkövetkezmények?
  • Hogyan látható át eléggé az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele?

Ezek a közül a kérdések közül azok a legfontosabbak, amelyeknél korábban egymásnak jogerősen ellentmondó bírósági ítéletek születtek. Tehát az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelés feltételrendszerének átláthatósága.

Példátlan volt a politikai nyomás

A kormánypárti politikusok viszont kevésbé a jogi részletkérdéseket vetették fel, mint az általános problémát – tehát hogy devizahitel-e egyáltalán a devizaalapú hitel, „hibás termék”-e, és hasonlók. Ezekben a kérdésekben viszont eddig is teljesen egyértelmű volt a bíróságok és a Kúria álláspontja: csak a hitelintézeti törvény 2010-ben szigorított verziója alapján lenne probléma a devizahitelekkel, a hitelek túlnyomó többségének kiosztása alatti jogrend alapján nem.

A kormány korábban jelezte: csak a jogi bizonytalanság eloszlatása után lép saját mentőcsomagja ügyében. Ennek megfelelően jogállamban nem teljesen megszokott nyomásgyakorlás kezdődött az elvileg független bírói hatalmi ágra. Mindenesetre amióta a kormány nyáron belekezdett a devizahiteles-mentés körüli időhúzó nyilatkozatfolyamba, a fizetési fegyelem nem meglepő módon jelentősen romlott: