Márta, Flóra
21 °C
34 °C

A vitás pontokról még nem döntött a Kúria

2013.12.16. 22:33 Módosítva: 2013.12.16. 22:40

A Kúria döntését követően Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője emlékeztetett, hogy a a mostani határozatból nem derül ki hogyan foglal például állást a testület az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében, ezért erről még várják a döntést.

Az MSZP szerint a kormánynak be kéne vezetnie a magáncsőd intézményét, meg kéne erősítenie a Nemzeti Eszközkezelőt, és bérlakásprogramot kéne indítania, de gyorsan. 

Az Együtt-PM úgy látja, hogy a Kúria jogegységi döntése után a kormány "már nem tud másra mutogatni" a devizahitelesek ügyében, ezért kabinetnek rendeznie kell a 220 ezer bajban lévő devizahiteles ügyét, akik évek óta várják a megoldást. Az LMP nem ért egyet a Kúria döntésével, de teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot.

Az viszont már nem meglepő, hogy a Jobbik szerint a Kúria egyenesen kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot, és nem csak igazságot nem tud szolgáltani, de még a jogot is hibásan értelmezi.  

A Kúria határozatára a devizaszerződések ügyében most azért volt szükség, mert a bíróságokon hasonló esetekben, ugyanazon törvények alapján egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek születtek az utóbbi hónapokban. A határozat megállapításai a következők voltak:

  1. A pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége az árfolyamkockázat ügyében is.
  2. A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
  3. Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást.
  4. Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.
  5. A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó „rendezné a hátrányos következményeket”, az kizárná a bírói mérlegelést.

Még nincs döntés az árfolyamrésről

Az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria továbbpasszolta az Európai Bíróságnak, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hoztak: a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségének „ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletre”. Az egyik legvitatottabb pontról, az árfolyamrésről viszont nem esett szó.

Megállapította viszont a Kúria, hogy önmagában nincs probléma a devizahitel-szerződésekkel. Az adósok tudatában voltak annak, hogy devizában adósodtak el, és ez így is volt, tehát nem forintadósságot címkéztek a bankot devizának (mint azt a devizahiteles csoportok vagy a kormánypárti politikusok egy része állítja). A bíróságoknak a szerződések érvényességére kell törekedniük. 

Önmagában már az is meglepetásnek számított egyébként, hogy máris meghozták a jogegységi határozatot. Korábban már megírtuk, hogy a a Kúrián belül folytatott szakmai háttérmunka lezárult, viszont a jogegységi döntés tárgyalása csak most kezdődik. A döntés hírére az OTP közel 5 százalékos pluszba ugrott a tőzsdén.