Domonkos, Dominika
17 °C
28 °C

Káosz lenne a devizahitelek lenullázásából

2013.12.13. 10:46

Hétfőre ér véget a devizahitelek jogegységi határozatával kapcsolatos szakmai háttérmunka a Kúrián – értesült az Index több, egymástól független forrásból. Ez ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy döntés is lesz az ügyben, mondták forrásaink. A kormány eddig azt ígérte, hogy ennek ismeretében menti majd meg a bajba került adósokat.

Hétfőn egy órakor jön a bejelentés

A Kúria hétfőn egy órakor tart sajtótájékoztatót – tudta meg a Reuters. Azt azonban még nem tudni, hogy a jogegységi határozatot mutják-e be, vagy valami mást jelentenek majd be.

Az óvatosság indokolt: egy felelőtlen döntés könnyen nagyon nehéz helyzetbe hozhatna pár nagybankot, ami a magyar gazdaságnak nagyon nem lenne jó. 

Nyár óta emelik a tétet

Nehezen feloldható helyzetbe hajtotta magát a kormány a nyári kommunikációjával. Már akkor sejteni lehetett, hogy megoldhatatlan a helyzet, amikor Navracsics Tibor igazságügyi miniszter egy júliusi tévéműsorban váratlanul – talán véletlenül – bejelentette, hogy a kormány a devizahitelesek megmentésére készül. A kormány azóta időhúzó ígérgetésbe kezdett, amit egy ideje csak azzal tudott tovább húzni, hogy a devizahitel-szerződések körüli jogi bizonytalanságra hivatkozott – közben pedig elfogadott egy olyan megoldást, ami évekkel korábban sokkal többet segített volna.

De most már közeleg az igazság órája, hétfőn ugyanis összeül a Kúria, és akár meg is hozhatja azt a jogegységi döntést, ami rendet teremt a sok egymásnak ellentmondó bírósági ítélet között. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy döntés még nem feltétlenül lesz, csupán az ügyben végzett Kúrián belüli szakmai háttérmunka fejeződhet be.

Bár a döntés még nem ismert, úgy tudjuk, több banknál érezhető az aggodalom. Egy meggondolatlan döntésből szélsőséges esetben akár az is lehet, hogy az összes devizahitel- szerződés elveszti érvényességét, aminek kemény átgyűrűző hatásai lennének.

A bírók is a valóságban élnek

Azt már az azóta az MNB-be beolvasztott pénzügyi felügyelet, a PSZÁF megírta a Kúriának nyáron egy szakértői véleményben, hogy a devizahiteles perek a bankrendszer egészét veszélyeztetik. Ha ugyanis utólag érvénytelenítenék a devizahitel-szerződéseket, akkor a bankoknak hirtelen le kellene írniuk az összes háztartásnak nyújtott devizahitelt, különböző árfolyamokat számításba véve 1400-4000 milliárd forintot.

Ez a magyar bankrendszer teljes saját tőkéjének 55-155 százaléka. Így aránylik egymáshoz a bankok tőkéje és az összes devizahitel (aminek csak a fele-harmada a háztartásoknak adott kölcsön, de az bőven meghaladja a bankok tőkéjét):

 

A Kúriának elvileg a hatályos jogrendszeren kívül semmit nem szabadna figyelembe vennie. De ez egyáltalán nem életszerű. Ha a legfelsőbb bíróság döntése nyomán egyszerre semmis lenne az összes devizahitel-szerződés, akkor a bankok egy pillanat alatt elvesztenék eszközeik egy jókora részét.

Hatalmas mennyiségű tőkét kellene pótolniuk az eddig is vonakodó, nagyrészt külföldi tulajdonosoknak, ráadásul egy olyan ágazatban, ahol a szabályozás változása (az óriási bankadó és a tranzakciós illeték) miatt eleve brutálisan visszaesett a jövedelmezőség. Egyszóval egy pillanat alatt komoly pénzügyi káosz ereszkedne az országra, és ezzel a bíróság környékén is tisztában vannak. 

Egy ilyen döntés hatásaként kialakult bizonytalanságban biztosra vehető, hogy meredek forintgyengülés jönne, a magyar állampapírhozamok megint gyors emelkedésbe kezdenének, az ország adósságainak a finanszírozása nagyon megdrágulna. Ebben az esetben újra az IMF segítségét kellene kérnünk, mert az ország piaci alapú finanszírozása vagy csak nagyon megdrágulna, vagy akár le is állna. A folyamatnak nyilván kemény politikai következményei lennének, a jövő évi választás eredményét az alig kiszámítható események döntenék el.

A Kúria mérlegelési folyamatára rálátó forrástól úgy hallottuk, hogy a bírák tisztában is vannak ezzel a felelősséggel; éppen ezért halogatták eddig ők is a devizahitel-szerződések ügyében hozandó jogegységi döntést. Ezért – forrásaink szerint – most sem várható egy olyan jogegységi határozat, ami megsemmisítené a devizahitel-szerződéseket úgy általában.

Ezen törik a fejüket a bírák

Az indítványból kiderül, hogy a következő kérdésekre keresi a választ az eljárásban a Kúria:

  • Forint vagy deviza a devizaalapú kölcsön?
  • Érvényesek-e ezek a szerződések általában? (Ütköznek-e általában jogszabályba, felmerül-e, hogy önmagukban tisztességtelenek, van-e bennük „akarati hiba”, tehát megtévesztés?)
  • Hogyan kellett tájékoztatnia a fogyasztót a banknak, és mi a következménye, ha ezt nem tette?
  • Milyen lehetőségei vannak a bíróságoknak a jogsérelmek orvoslására?
  • Mik a szerződések érvénytelenségének törvényi jogkövetkezményei? (Tehát mikor tehető érvényessé, mikor rendelhető el az eredeti állapot visszaállítása?)
  • Érvénytelen-e az egész szerződés vagy a szerződés egy része, ha van egy lehetséges érvénytelenségi ok? Ha csak részlegesen, akkor abból hogyan vonhatóak le a jogkövetkezmények?
  • Hogyan látható át eléggé az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele?

Banki forrásaink különböző várakozásokkal állnak a hétfői nap elé. Vannak, akik szerint akár hétfőn a végső döntés is megszülethet, mások úgy tudják, hogy csak a döntés előkészítésének egy szakasza zárulhat le.

Bármi legyen is a végeredmény, könnyen elképzelhető, hogy csak újabb kérdéseket vet majd fel. Ha a jogegységi határozat azt próbálja meg körüljárni, mely esetekben volt tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítás a bankok részéről, akkor utólag egyenként ellenőrizni kellene a hitelintézeti törvénybe foglalt oklistát. Ez viszont több forrásunk szerint technikailag szinte lehetetlen.

Nehéz lenne ezt jól kommunikálni

A bírói döntés körüli aggodalmakat növeli, hogy a bankrendszer az anyabankok szintjén is kihívásokkal küzd: az EU-s szabályozás a rossz eszközöktől való megszabadulás miatt általában is a kelet-európai érdekeltségek leépítése mellett hat – Ukrajnában a nyugati bankok kivonulása már látszik is.

A banki aggodalmak így arról is szólnak, hogy egy esetleges, váratlanul nagy terhet jelentő bírósági ítélet piaci kommunikációja összekapcsolva a régiós trendekkel és az anyabankok helyzetével egyes bankok esetében már a betétesekben is félelmet, bizonytalanságot keltene. 

A kormánynak is van mit meggondolnia

Tétovázik a kormány is, amire könnyen magyarázatot találunk, ha átnézzük az adatokat. A devizahiteles ügy politikai jelentősége az idő múlásával egyre kisebb. Nem csoda, hiszen egyre kevesebb az érintett háztartás. Amikor az MNB elkezdte összesíteni a különböző hitelszerződések számát 2011 elején, akkor még nagyjából ugyanannyi forint- és devizahitel-szerződés volt Magyarországon (1,13 millió devizahitel-, és 1,18 millió forinthitel-szerződés).

Ehhez képest két és fél év alatt a devizahitel-szerződések száma a negyedével 755 ezerre csökkent, a forinthiteles szerződések száma pedig a harmadával 1,37 millióra nőtt. A deviza lakáshitelek megszüntetésében a végtörlesztés dobott nagyot, a személyi hiteleknél és az autókra adott kölcsönöknél pedig rövidebbek a lejáratok, és akik visszafizették őket, újat már devizában nem vehettek fel. Ezért folyamatosan vékonyodik a devizások tábora (ők vannak az ábra alsó felében):

 

A fenti grafikon értelmezéséhez az is fontos lehet, hogy mekkora egy átlagos szerződés a különböző hiteleknél. Elég nagyok a különbségek:

 

Devizahitelesből tehát egyre kevesebb van, de a tartozásuk még mindig nagyon nagy: az összes hitelkategóriában nagyobb a devizások átlagos tartozása, mint a forintosoké. Igaz, a devizahitelesek adósságának forintban számolt értékére folyamatosan hatással van a forint-svájci frank árfolyam – leginkább a forint válságban tapasztalt mélyrepülése miatt lettek ilyen nagyok a tartozások.

Az is fontos lehet, hogy a nagy tartozás ellenére nem csak a devizahitelesek vannak bajban. Bár náluk tényleg több a nem fizető adós, azért a jellemzően magasabb kamatokkal törlesztő forinthiteleseket sem kell irigyelni. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél például a legfrissebb adat szerint a hitelállomány ugyanakkora része volt nem fizető a forinthiteleknél, mint a devizahiteleknél. A politikai okokból valamiért kiemelten kezelt lakáshiteleknél sem olyan nagy a különbség.

 

Varga Mihály és a többi kormánypárti megszólaló többször is alapelvként beszéltek arról, hogy a devizahitelesek végső soron nem járhatnak jobban, mintha ugyanakkor forinthitelt vettek volna fel. Ez teljesen érthető és indokolt, hiszen a devizahitelek a kockázat mellett azt lehetőséget is hordozták és hordozzák, hogy a kamatkülönbség miatt sokan jobban jártak, és akár járhatnak is, mintha forint hitelt vettek volna fel. De ez a kormányzat kommunikációnak nehézséget jelent, hiszen ezt az egyensúlyt szem előtt tartva az átlagos devizahitelest alig kell jobban fizetniük.

A kormány közelmúltbeli tevékenysége a területen, ami a devizahiteleseket legújabb mentőcsomagjának lebegtetésére korlátozódott nagyjából nyár óta, egyértelműen érezhető hatással volt a hitelesek viselkedésére. Ha a devizaadós mindenhol arról hall, hogy őt hamarosan ki fogják menteni a bankok karmai közül, joggal érezheti úgy, hogy balek, ha tovább fizet.

 

Ez meg is látszik a statisztikán: miközben az egy hónapon belül csúszó adósok száma csökkent (ami talán visszaigazolja, hogy lassan javulnak a makrogazdasági viszonyok), mégis egyre többen vannak azok, akik már sok ideje nem fizetnek. Egy jelentős részük azért, mert a beígért mentőcsomagra számít.