Bebizonyítjuk a közbeszerzési mutyit

Ha van széles körben elfogadott politikai nézet ma Magyarországon, az valószínűleg az, hogy a közbeszerzés a korrupció melegágya. Anekdotákat mindenki ismer, és szívesen szörnyülködünk a másik oldal borzasztó túlkapásain. De vajon számszerűsíthető-e a politikai kapcsolatok fontossága a közbeszerzésekben?

A válasz: igen. A közbeszerzésben részt vevő és nyertes cégek – így a tulajdonosok, az aláírási joggal rendelkezők és a felügyelőbizottság – adatai nyilvánosak, bár közvetlenül csak nehézkesen kutathatóak. Hogy a magunk és mások kutatásait elősegítsük, összeállítottuk és a  kozbeszerzes.ceu.hu  oldalon nyilvánosságra hozzuk a közbeszerzési hirdetmények rendszerezett és kereshető adatbázisát. A hirdetményekből kinyertük a legfontosabb jellemzőket, ezeket egységes formátumra rendeztük, és az egyes szereplőkhöz tartozó közbeszerzéseket összekapcsoltuk. A politikai hátszél vizsgálatához az adatbázis mindegyik cégét a vezetők és tulajdonosok politikai kötődései alapján baloldali, jobboldali vagy semleges cégként kategorizáljuk (hogy pontosan hogyan, arról a keretezett módszertan ad leírást).

Az alábbi ábra a baloldali kötődésű cégek arányát mutatja a benyújtott és a győztes, valamelyik oldalhoz köthető (tehát nem semleges) közbeszerzési ajánlatok között, 1997-től kezdve, évente. Az évek júniusban, a politikai elit cserélődésekor kezdődnek, így az ábrán lévő függőleges vonalak viszonylag pontosan választják el az egymást követő politikai ciklusokat.

Az 50 százalék azt jelenti, hogy a bal- és a jobboldali pártkötődésűek egyenlő arányban nyernek (illetve pályáznak). Az ennél magasabb érték azt jelenti, hogy a pártokhoz köthető ajánlatok közül a baloldaliak vannak előnyben (ha a nyertes pályázatokat nézzük), illetve hogy ők az aktívabbak a pályázásban (ha a beadott pályázatokat vesszük). Az ábra 72 ezer beadott és 16 ezer nyertes pályázat alapján készült, így amit az adatok alapján tendenciának látunk, az valóban az, nem csak a sokszor hallott, de valójában elszórt jelenségek nagyvonalú kivetítése.

Természetesen a jobboldali cégekre is készíthető hasonló ábra, hiszen a baloldali cégek aránya a jobboldali cégek hátrányára nő és előnyére csökken.

Az ábra alapján megállapítható, hogy a közbeszerzések nyertesei követik a kormányzati ciklusokat: a baloldali kötődésű győztesek aránya a Horn-kormány alatt még meghaladja az 50 százalékot, az első Orbán-kormány alatt gyorsan csökken, aztán a Medgyessy–Gyurcsány-korszak alatt visszaemelkedik a Horn-kormány alatti csúcs fölé, és végül a második Orbán-kormány alatt ismét jelentősen visszaesik.

Mi magyarázza ezt a mintát? Adataink szerint a gazdaság egészében a bal- és jobboldali cégek száma nagyjából megegyezik, és méretük és termelékenységük is hasonló. Ez a tény azt sugallja, hogy ha nem lenne politikai részrehajlás, akkor a baloldali győztesek aránya végig az 50 százalékos szint környékén kellene lebegjen. (A levezetett összefüggés természetesen a jobboldalinak nevezhető cégekre is igaz, csak az ábra időben lenne fordított. A 2010 utáni kiemelkedés oka nem világos, a legvalószínűbb, hogy a a baloldali cégek visszaszorulása a 2010 előtt is megfigyelhető ciklusszerű emelkedéshez hasonlóan nem egyik napról a másikra, hanem lépcsőzetesen zajlik.)

Az ábra legtermészetesebb értelmezése az tehát, hogy mindkét oldal közbeszerzési döntéseit részben politikai szempontok vezetik.

Számokban kifejezve a részrehajlást, a pártokhoz köthető közbeszerzések között a ciklus végére mindkét oldalnak nagyjából 60-40 arányban húz maga felé a keze.

Az ábrának más tanulságai is vannak. Megfigyelhető, hogy a politikai elit cserélődése csak lassan érezteti hatását, a kormánypárthoz közeli cégek nyerési esélyei a ciklus alatt fokozatosan javulnak. Ez valószínűleg azért van így, mert a párthoz kötődő cégek kiépítése, a politikai kapcsolatokkal rendelkező cégvezetők becsatornázása időigényes folyamat. Ebben van némi különbség a ciklusok között: a Fidesz kormányok alatt gyorsabban megy az átrendeződés, úgy tűnik, ők hatékonyabban fordítják meg a közbeszerzések tendenciáit. Végül pedig az is szembetűnő, hogy a benyújtott pályázatok összetétele is igazodik a politikai ciklushoz, talán azért, mert a cégek megértik a nyerési esélyeik változását, és reagálnak rájuk.

A politikai hátszél szerepe a közbeszerzésben sajnos nem csak városi legenda.

Reméljük, hogy a kozbeszerzes.ceu.hu, és általában a nyilvánosság ellenőrzése, segít a közpénzeket ésszerűbben és hatékonyabban elkölteni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!