Kirúgnak 240 embert a márkushegyi bányából
A bányaüzem dolgozóit június 15-étől egy hónap szabadságra küldik, míg 240 erdélyi bányásszal viszont szerződést bontanak. Szabó Pál hangoztatta, 2009 végéig a Vért 2100 saját munkavállalóját bizonyosan nem érintik ezek a döntések.
Az egy hónapos leállás a kormányzattal való intenzív tárgyalások eredményre – mondta a bánya jövőjéről Keleti György, a térség MSZP-s országgyűlési képviselője. Korábban 4-5 hónapos kényszerszünet is szóba került.
A kormányzat szándéka ugyanis az, hogy a munkahelyek megmaradjanak, ezért a tulajdonos MVM-mel együtt egyebek között elvárja, hogy a cég építse le a több év alatt felhalmozott, indokolatlanul magas szénkészletet, költségtakarékosan tevékenykedjen.
Az erőmű depóin jelenleg 780 000 tonna szenet raktároznak, a 8 milliárd forint értékű készlet hét hónapra elegendő. A szénkészlet leépítése érdekében július 15-től a korábbi kétfrontosról egyfrontosra alakítják át a bányát. A kétfrontos termeléssel évi 14-15 petajoule hőértékű szénmennyiséget hoztak a felszínre, az egyfrontos műveléssel ez 8-9 petajoule-ra csökken.
Keleti György elmondta azt is, hogy az áram árába beépített szénfillér nélkül a Vértesi Erőművet nem lehetne működtetni, azonban a kormányzat továbbra is kitart a szakszervezetekkel kötött megállapodás betartása mellett, függetlenül attól, hogy a társaság által értékesített villamos energia ára néhány hónap alatt közel a felére csökkent, és az előrejelzések szerint a helyzet nem fog javulni.
Szabó Pál hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszakban a társaság számára nem a privatizációs folyamat a meghatározó, hanem a tulajdonos Magyar Villamos Művekkel egyeztetett reorganizációs folyamat végrehajtása. A társaság privatizációja nemrégiben megfeneklett, amikor a vevőjelölt, a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consulting elállt vételi szándékától, bár a tárgyalások még jelenleg is zajlanak.
A társaságot nehéz helyzetbe hozta az is, hogy az áramkereskedelmi engedéllyel is rendelkező Vértesi Erőmű korábbi vezetése nagy értékű áramvásárlási szerződéseket kötött több áramkereskedővel. Ezt az áramot Kapolyi László cégének adta volna tovább, amely azonban az áram megvásárlásától elállt, nehéz helyzetbe hozva ezzel az erőműtársaságot.
A kereskedők emiatt 20 milliárd forint kártérítést követeltek, amely az új menedzsment irányításával zajló egyeztető tárgyalások során kétmilliárd forintra apadt. Feltehetően a nem kellően megalapozott ügylet miatt, ugyanis a Vért menedzsmentjét lecserélték az év elején, ekkor került az elnök-vezérigazgatói posztra Szabó Pál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
