Magdolna, Léna
9 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Brutális zuhanás előtt a magyar gazdaság

2009.02.25. 14:08 Módosítva: 2009.02.25. 16:02
Sikerült megalkotni a válságkezelés magyar receptjét: minden ellenkező kormányzati híresztelés ellenére a kabinet tovább szorítja az adóprést, és olyan magas szintre tornássza fel a kiadásokat, hogy azok a 2006-os szintre kúsznak. Idén 4,5 százalékkal zsugorodhat a gazdaság, és van esély rá, hogy jövőre még 2,5 százalékos legyen a visszaesés, miközben a szlovákok, lengyelek, csehek 1-3 százalék közötti növekedést tudnak felmutatni ezekben az években - derül ki az OTP Bank elemző központjának tanulmányából. Idén kétszer akkora lesz a visszaesés Magyarországon, mint volt a növekedés az elmúlt két évben összesen.

"Nem látszik a gödör alja, óriási recesszió előtt a hazai gazdaság." Ezzel a felütéssel kezdődik az OTP Bank elemzői központjának legfrissebb makrogazdasági előrejelzése, amely a pár hónappal ezelőtti, már akkor is a legpesszimistábbnak számító tanulmányuknál is borúlátóbb.

Már a jegybank hétfőn nyilvánosságra hozott prognózisa is mellbevágó volt. Kevésbé az a megállapítása, hogy a gazdaság idén az eddig reméltnél is nagyobb mértékben, 3,5 százalékkal zsugorodhat. A lelombozó az MNB várakozásában inkább az, hogy mégsem kecmergünk ki a válságból idén, a GDP még jövőre is tovább eshet.

Húszéves mélypont

A múlt

A gazdaság a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékben 1991-ben zsugorodott, akkor 12 százalékos volt a visszaesés. A rá következő évben "csak" 3,1 százalékkal esett a GDP.

A Bokros-csomag évében, 1995-ben emelkedett a GDP, másfél százalékos volt az expanzió, 1996-ban pedig 1,3 százalékos volt a bővülés, majd a rá következő évben 4 százalék fölé gyorsult a növekedési ütem.

Az OTP elemzői által felfestett jövőkép ennél is komorabb: a gazdasági visszaesés idén az alappálya szerint 4,5 százalékos lehet, a pesszimista forgatókönyv ennél csak hajszálnyival rosszabb (4,6 százalékos zsugorodás). Ez már önmagában is azt jelentené, hogy a rendszerváltás óta a legsúlyosabb gazdasági mélyrepülést élhetjük át, mi több, az idei zuhanás mértéke kétszerese lesz a 2007-es és 2008-as összesített növekedésnek. Erre még rá fog erősíteni, hogy 2010 csak jó esetben hozhat stagnálást, van esély zá, hogy kétszázalékos recesszió fejelje meg az idei zsugorodást.

Infláció, elbocsátások

A Gyurcsány-csomag intézkedéseivel számoló OTP-prognózis szerint idén alapesetben 2,5, jövőre 3,9 százalékos lehet az infláció. A kedvezőtlenebb forgatókönyvvel jövőre öt százalék felett lehet a drágulás.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma 2008 harmadik negyedévéhez képest 65 ezer fővel csökkenhet. A járulékcsökkentés főként 2010-ben fejti ki pozitív hatását a foglalkoztatottságra, de még így is csak a jövő év második felétől indulhat növekedésnek a versenyszférában foglalkoztatottak száma, írja a jelentés.

Hogy el tudjuk helyezni ezt a teljesítményt, érdemes megnéznünk uniós, közelebbről régiós versenytársainkat. Az OTP elemzési központjának munkatársai úgy látják, hogy a mi 4,5-4,6 százalékos GDP-visszaesésünkkel szemben a lengyel gazdaság idén stagnálhat, a csehek 0,4, a szlovákok 2,5 százalékos bővülésnek örülhetnek. Jövőre a Magyarországra várt jó esetben stagnálással, rossz esetben 2,5 százalékos hanyatlással szemben a lengyeleknél és cseheknél 2,3-2,4, míg a szlovákoknál 3,1 százalékos GDP-növekedés következhet be.

De nemcsak a gazdasági teljesítmény miatt főhet a fejünk. Az alappálya ugyan azzal számol, hogy a most 300-as szint körül mozgó forint-euró árfolyam 285 körülire erősödhet vissza 2009 végére, a pesszimista forgatókönyv azzal kalkulál, hogy az árfolyam a következő hónapokban ennél is némiképp gyengébb szintre mehet, és 2010 végéig nem is erősödik vissza, ami a jegybanki 3 százalékos inflációs cél elérését megkérdőjelezheti.

Szorul az adóprés

A fentiekhez hasonlóan kijózanító megállapításokra jutnak az elemzők a költségvetést és a legeslegújabb Gyurcsány-csomagot vizsgálva. Emlékeztetőül: a kormányzat minden erejével igyekszik úgy beállítani az adó-, nyugdíj- és szociális csomagot, hogy bár az adóátrendezés nullszaldós, mégis enyhíti a gazdaságra rakódó terheket, a maga módján a versenyképességet szolgálja.

Az Indexnek nyilatkozó neves közgazdászok már bírálták a csomagot azzal, hogy az a gazdasági növekedési potenciált érdemben nem javítja, nem húz ki minket a csávából. Gyakorlatilag ugyanezt üzente a Reformszövetség is – amely a kormányénál lényegesen ambíciózusabb programot tett le az asztalra – jelentős, kétezermilliárdnál is nagyobb, célzott kiadásvisszavágással teremtene fedezetet a valódi tehercsökkentésnek .

Az OTP elemzői arra világítanak rá, hogy bár a legújabb adócsomagot is figyelembe véve az összadóbevétel idén lényegében megegyezhet a 2008-ban befolyt összeggel, az elvonási szintet mérő adóbevétel-GDP hányados mégis emelkedik. A nevezőben levő GDP ugyanis – nemcsak reálértelemben, hanem forintban, nominálisan kifejezve is – elmaradhat a 2008-as bruttó hazai terméktől. A szakértők számításai szerint 2008-ban a GDP 45,9 százalékára rúgó elvonási mérték idén 46,9 százalékra kúszik fel, sőt jövőre erre még 0,1 százalékponttal rá is tesz. Vagyis az adóprés idén és jövőre is szorul.

abra2

Az adóátrendezést a kormány arra használja, hogy a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) súlyát növelve a jövedelmeket terhelő adókat, járulékokat (szja, munkáltatói tb-járulék) visszaszorítsa, hogy így adjon levegőt a cégeknek. Az OTP elemzőinek számításaiból azonban az derül ki, hogy a jövedelemadó- és tb-járulékterhelés az átrendezéssel 2010 végére csak a 2007 végi szintre eshet vissza.

Az elemzők ezért úgy látják, hogy a GDP-visszaesés mellett lényegesen nagyobb tehermérséklésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a jövedelemadók és tb-járulékok bevétele GDP-arányosan érezhetően csökkenni tudjon. A kormányzati adóátrendezés – bár kedvezőbb irányba való elmozdulást eredményez – összességében így nem más, mint alkalmazkodás egy alacsonyabb nominális jövedelempályához (kisebb adóalaphoz, kisebb nyereséghez, kisebb bérnövekedési ütemhez), és nem valós tehercsökkentés.

Növekedési potenciálunk emeléséhez és a befektetők bizalmának visszaszerzéséhez – hogy az államháztartás és a nemzetgazdaság képes legyen adósságai visszafizetésére és mérséklésére – lényegesen radikálisabb tehercsökkentésre, és ezzel párhuzamosan jelentős költségvetési kiadáscsökkentésre lenne szükség, fogalmaznak a dokumentum szerzői.

Visszatérünk saját rossz példánkhoz

Ahogyan a bevételekre, a kiadásokra is igaz, hogy csak egy alacsonyabb nominális jövedelempályához igazította a költségvetési kiadásokat azzal, hogy 210 milliárdos idei kiadás-visszafogásra határozta el magát. A makroközgazdászok azzal kalkulálnak, hogy a kiadáscsökkenés ennél nagyobb, 292 milliárd forint lesz.

Az eredeti költségvetéshez képest ez a 292 milliárdos kiadásmérséklődés is csak arra lesz elegendő, hogy a nominálisan mért kiadások lényegében szinten maradjanak. Mivel a vetítési alap, a GDP – mind nominálisan, mind reálértelemben – visszaesik, ez azt is eredményezi, hogy idén nő az elvonási szinthez hasonlóan az újraelosztási arány, és tovább emelkedik még jövőre is.

Hab a tortán, hogy idén a GDP-arányos költségvetési kiadások ismét átlépik az ötvenszázalékos határt, és 2010-ben 50,4 százalékra kúszhatnak fel, vagyis voltaképpen arra a 2006-os szintre jutunk, amelyik választási költségvetéssel és költekezéssel volt megterhelve. Ez magasan meghaladja a hasonló fejlettségű országok megfelelő mutatóját, és eddig minden mérvadó elemzés negatív példaként hozta fel mint olyan újraelosztási szintet, amelyet gyorsan és nagymértékben csökkenteni kell.

abra1

Ahhoz, hogy az újraelosztási arány, az állam mérete legalább ne nőjön a 2008-as szinthez képest, az kellene, hogy a nominális kiadások a konvergenciaprogramban vázoltaknál (a költségvetésbeli kiadásoknál) 4,1 százalékkal legyenek kisebbek. Ehhez az OTP számításai szerinti 292 milliárdos idei kiadáslefaragást további 287 milliárdos spórolással kellene kiegészíteni. A 4,1 százalékos kiadásvisszavágást, vagyis 579 milliárdos kiigazítást úgy kellene abszolválni, hogy közben az év elején az évi 13 000 milliárd forint körüli összkiadásból durván 3000 milliárd forintot felemésztő nyugdíjakat 3,1 százalékkal növelte a kormány.

Az elemzők úgy látják, hogy a kormány hiába akarja három százalék alatt tartani a költségvetés idei hiányát (2,6 százalékról 2,9 százalékra megemelték a deficitcélt), ez a bejelentett kiadáscsökkentésen túl további kiigazítás nélkül nem érhető el, a GDP 3,3 százalékára emelkedhet a hiány. Jövőre még magasabb, 3,4 százalék lehet a deficit, sőt a kockázatok még nagyobb hiány irányába mutatnak. Ezért aztán a közgazdászok arra számítanak, hogy a kabinet idén további megtakarításokat jelent be.