Lehívták a Malév teljes bankgaranciáját

Napokon belül meg kell érkeznie a Malév számlájára annak a 10 milló eurós tőkeemelésnek, amiről március végén döntött a légitársaság közgyűlése. A nemzeti légitársaság saját tőkéje a múlt év végén mínusz 14 milliárd forint volt, ebből március végén 3 milliárdot rendeztek, az éves rendes közgyűlésen kell a többi rendezéséről dönteni, ahogyan ezt a gazdasági társaságokról szóló törvény előírja - mondta Tátrai Miklós. Az MNV vezérigazgatója - aki a legutóbbi közgyűlés óta tagja a légitársaság igazgatóságának is - azt mondta, a cég a 2008-as mérleg szerinti eredmény várhatóan mínusz 7-8 milliárd forint lesz. Ez azonban az előző évi kerozinárakkal számolva pozitív nulla lett volna, bár a cég működési eredményének javításához elkerülhetetlen a meglévő járatokon az utasszám 5-6 százalékos növelése.

A Malév működőképességének megőrzése a következő hónapokban nem gond, áprilistól szeptemberig minden hónap hagyományosan pozitív egyenleget hoz. Ugyanakkor a légitársaság nettó adósságállománya összességében mintegy hatvanmilliárd forint, bár ezek túlnyomó része nem hosszú évek óta görgetett, lejárt adósság.

A hatvanmilliárd forintnak csak töredéke, öt-tíz százaléka a lejárt szállítói tartozás és az állam felé fennálló adósság, mondta Tátrai. Megjegyezte ugyanakkor, hogy utóbbiak miatt a vagyontanács a februári 4 millió euró után a maradék 28 millió eurós bankgarancia lehívását is kezdeményezte. A garanciát a Malév-tulajdonos AirBridge Zrt. kisebbségi, 49 százalékos tulajdonosa, az orosz állami tulajdonú VEB bank biztosította, ám a magyar állam még a februári 4 milliós lehívás összegét sem kapta meg.

Boeing-ügy: feljelentésre készülnek

Egyelőre nem zárult le a Malév által kétszer fedezetbe adott Boeing 767-es ügye sem. Mint az Index februárban megírta, a múlt év végén a CIB Bank, érvényesítve jelzálogjogát, egy 3 milliárd forintos tartozás fejében, bejelentkezett a Malév egyik Boeing 767-es repülőgépéért - azonban a gép azon vagyonelemek egyike, amelyek a légitársaság privatizációjakor az állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft.-hez kerültek (ilyen még a Malév márkanév, valamint a Százhalombatta és Ferihegy közötti kerozinvezeték egy része). Vagyis a Boeinget, amelyet most senki nem használ – az ugyanis a hosszú utakra lenne alkalmas, ilyenek viszont nincsenek a Malév menetrendjében –, kétszer adták fedezetbe, az MNV-nek második, a CIB-nek első jelzáloga van a gépen.

"Ha az derül ki, hogy az állam meg lett tévesztve, akkor ennek a felelősének meg kell lennie" - mondta erről az ügyről Tátrai Miklós, hozzátéve: most még tárgyalnak a légitársasággal és a bankkal, hogyan lehet ezt a helyzetet a legjobb feltételekkel megoldani. "Az senkinek sem jó, hogy áll a gép, és senki nem használja" - fogalmazott Tátrai, hozzátéve: vélhetőleg megteszik a feljelentést, de most még várnak arra, hogy tisztázódjanak a körülmények. Az MNV-nél nincs olyan dokumentum, hogy az állam tudott volna az ügyről, ezért "a jelenlegi legjobb tudásunk szerint szükség lesz jogi lépésekre".

A vagyonkezelő vezetője beszélt arról is: a légitársaság földi kiszolgálójának, a Malév GH részvényeinek a megvásárlására vonatkozó opció ugyan lejárt április 19-én, ám a a pénzügyminiszter már korábban meghosszabbította azt két hónappal, június közepére. A vagyonkezelő négymilliárd forintot fizetett ki előlegként, aminek a fedezete egy repülőgépre bejegyzett zálogjog, a GH-részvények és a szerződésben foglalt árbevétel engedményezési lehetőség. Ha az MNV Zrt. a befektetés mellett dönt, akkor az elkészülő értékbecslés alapján derül ki, hogy a 4 milliárd forint mekkora üzletrész megszerzését teszi lehetővé.

Az MVM marad itthon

Az állami vagyonkezelő vezetője az Index kérdésére elmondta: lekerült a napirendről az a néhány éve dédelgetett ötlet, hogy a száz százalékban az MNV tulajdonában lévő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. külföldi terjeszkedésbe kezdjen. Ez a korábbi, Kocsis István vezette menedzsment terve volt, de, ahogyan Tátrai fogalmazott, "tartalmilag ez nem a Kocsissal lett kirakva".

Több évvel ezelőtt az állam, mint tulajdonos, azt gondolta az MVM menedzsmentjével együtt, hogy lehetséges és finanszírozható az MVM terjeszkedése. Aztán részben a környező országok belpolitikai viszonyai, részben a válság miatt változott az üzleti környezet. "Olyan helyzet állt elő tavaly, hogy az látszott: ez a stratégia nem racionális", ezért Tátrai szerint olyan döntés született, hogy nem érdemes a külföldi terjeszkedéssel foglalkozni, mert az úgy megszerezhető kapacitások itthon is megteremthetők. "Az MVM inkább itthon építsen erőművet és abban magyar munkavállalókat foglalkoztasson, mint abból a pénzből Szerbiában vásároljon egyet" - érvelt a döntés mellett Tátrai.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!