5+1-szer változnak az adótörvényeink

Hétfőn a parlamenti képviselők többsége megszavazta a kormány idei adócsomagját. Az adó-salátatörvényt minden bizonnyal legkésőbb pénteken, tehát május 15-ig kihirdetik. Az adóváltozások közül azonban csak egyetlen egy elem fog a kihirdetés napját követő napon életbe lépni. Az intézkedések egy része július 1-jén lép hatályba, más paragrafusok augusztus 1-jétől élnek, néhány korrekció szeptembertől jön be, de lesz olyan változtatás is, amelyet először 2010. áprilisában kell alkalmazni, sőt, egy fontos ponton visszamenőleg, 2009. január 1-jével lesz változás. Érdemes ezért időrendbe rendezni a 2009-es adócsomag elemeit.

2009. január 1-jétől

Visszamenőlegesen tolják fel a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos sávhatárát. Ma évi 1,7 millió forintig a jövedelemből 18 százalékos szja-t kell fizetni (amit, ha bérről van szó, az adójóváírás jelentősen enyhít), az 1,7 millió forint feletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos szja-t kell leróni. (És még évi durván 7,5 millió forint felett bejön a különadó, amely lényegét tekintve 40 százalékos szja-kulcsnak felel meg.) Az adócsomag azonban úgy rendelkezik, hogy az alsó sávhatár 2009. január 1-jétől évi 1,9 millió forintig érvényes.

A sávhatáremeléssel azok az alkalmazottak járnak jól, akiknek az éves bruttó keresetük legalább 1,7 millió forint, a sávhatártolás jelentette előnyt pedig azok tudják teljesen kihasználni, akik minium évi 1,9 millió bruttó bérrel rendelkeznek. Az egyszerűség kedvéért egy 12 havi keresettel rendelkezőnek a zsebében akkor hagy többet a sávhatáremelés, ha az illető legalább havi bruttó 141 667 forintot keres, a sávhatárnövelés pozitív hatását teljesen pedig a havi bruttó 158 333 forintnál többet kereső tudja kiaknázni. Az új rendszerben a legfeljebb havi 141 666 forint bruttóval rendelkező ugyanannyit visz haza, mint a pillanatnyilag fennálló mai szabályok alapján, akinek a bére 158 333 forintnál több, annak havi 3 ezer forinttal emelkedik a nettó fizetése, a két összeg közötti bruttó között keresők pedig 0 és 3 ezer forint közötti összeggel járnak jobban a mai állapotokhoz viszonyítva.

A tehát legfeljebb havi 3 ezer forinttal magasabb nettó bérhez úgy juthat hozzá az alkalmazott, hogy amikor a júliusi fizetését augusztus elején megkapja, akkor a bruttó béréből nem a szokványos adóelőleget vonja le és fizeti be a büdzsébe a munkahelye, hanem az adóelőleget csökkenti a január-júniusi időszakra jutó, a visszamenőleges sávhatáremelésnek köszönhető összeggel. (Vagy ha a júliusi béréből 18 ezer forintnál kevesebb adót kellene levonni, akkor az augusztusi bérénél is érvényesíti a munkaadó a sávhatártolás hatását.) Így az augusztus elején kézhez kapott bér lesz a legtöbb havi kereset, szeptember elején ennél kisebb összeget, de a júniusihoz képest még mindig többet fog hazavinni a munkát vállaló személy – feltételezve, hogy bruttó bére nem változik.

Május 16-tól

Az adócsomag kihirdetését követő naptól 180 napjuk van arra az érintett cégeknek, gazdálkodó szervezeteknek, hogy egy nemrégi európai bírósági ítélet nyomán nekik visszajáró áfát visszaszerezzék. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bíróság három hete a közösségi jogba ütközőnek minősítette az állami támogatásokkal kapcsolatos úgynevezett áfaarányosítási megkötést 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között, így az akkor levonni nem engedett áfa visszajár. Ez összességében lapunk becslése szerint pár tízmilliárd forintra rúg.

A cégek egy önellenőrzés keretében kérhetik vissza a korábban levonni nem engedett áfát, az APEH-nek pedig az önellenőrzés benyújtásának napjából számítva 30 napja van arra, hogy a jogosan visszakért áfát visszaadja az érintett vállalkozásnak, gazdálkodó szervezetnek. Az összeget kamattal növelten kell visszaadni, de nem a jegybanki kamat kétszeresének megfelelő kamattal növelten (ahogyan az adóhiány, késedelmes adóbefizetés esetén érvényben van), hanem csak a jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamattal növelten.

Július 1-jétől

Négy ponton július 1-jén módosulnak adótörvényeink. Az áfa 5 százalékos kedvezményes kulcsa megmarad (ide tartozik a könyv, a gyógyszer, a napilap és a kotta), de a 20 százalékos normál áfakulcs 25 százalékra tolódik, ezzel párhuzamosan pedig létrehoznak még egy kedvezményes, 18 százalékos áfakulcsot. A 18 százalékos áfamérték a kenyérre, pékárukra, tejre és tejtermékekre fog vonatkozni július 1-jétől.

A jövedéki termékek adóját 5-6 százalékkal emelik. Így a benzin és a gázolaj, a cigaretta és dohánytermékek, valamint az alkoholok jövedéki adója nő.

Teherkönnyítés is lesz az év közepétől, mégpedig a cégek számára. A munkavállaló után, a bruttó bére arányában fizetendő tb- és munkaadói járulék a mai 32 százalékról a minimálbér kétszereséig 27 százalékra csökken, a minimálbér dupláját meghaladó bruttó jövedelemrész után pedig továbbra is 32 százalékos, munkáltatót sújtó járulékot kell leróni. Ezzel az 5 százalékpontos, korlátozott jövedelemhatárig érvényes járulékcsökkentéssel van összefüggésben, hogy a pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek vagy hozzátartozó gondozását követően munkába állni szándékozók foglalkoztatását könnyítené az állam azzal, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkentést az esetükben ma is érvényben levő járulékkedvezményen átvezetné. Így például egy pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkaadónak az első évben csupán összességében 10 százaléknyi munkaadói és tb-járulékot kell fizetni a bruttó bér után a mai 15-tel szemben, a második évben pedig 20 százalékot a mai 25 százalék helyett.

Az eva felső határa 1 millió forinttal, évi 26 millió forintra tolódik.

Jön az augusztus

Augusztus sem lesz unalmas hónap az adóalanyok számára. Vélhetően augusztus 1-jétől 18 százalékos kedvezményes áfamérték fog vonatkozni a távhőszolgáltatásra. Erről a mizériáról nemrég bővebben írtunk.

Betegség esetén kevesebb táppénz jár augusztustól. Ma a 15 napos betegszabadságra a bruttó bér 80 százaléka illeti meg az alkalmazottat, ez 70 százalékra apad. A baleseti táppénz összege pedig a bér 100 százalékáról 90 százalékára mérséklődik. Akinek legalább kétéves biztosítási jogviszonya van (az egyszerűség kedvéért kétéves munkaviszonya van, akár egy cégnél, akár úgy, hogy közben munkahelyet váltott), annak betegség esetén a bruttó bérének 60 százaléka jár majd normál táppénzként a mai 70 százalékkal szemben, akinek nincs kétéves biztosítotti jogviszonya, az pedig 60 helyett 50 százalékát kapja a bérének táppénz gyanánt. Bejön még egy korlát: a táppénz nem haladhatja meg a minimálbér négyszeresét, aki pedig a munkahelyét úgy hagyja ott, hogy táppénzre megy egyúttal, az nem kaphat többet a minimálbér másfélszeresénél.

És végül szeptembertől

A családi pótlék szeptember 1-jével adóterhet nem viselő járandósággá minősül. Első blikkre talán jelentéktelennek tűnik a változás, mégis sok százezer családot érint ez a valójában nem elhanyagolható kihatású intézkedés. Továbbra sem kell majd adózni a családi pótlék után, de ezentúl majd be kell vallani és beleszámít az éves összes jövedelembe. Ennek az a következménye, hogy az éves jövedelmet feljebb tolja, ezért az éves jövedelem már a magasabb adósávba is belenyúlhat, és így a családi pótléknak megfelelő összegből legfeljebb 18 százaléknyi részt – vagy természetesen ennél kisebb hányadot – elvon az állam.

Ha a családi pótlékot egy olyan szülő kapja, aki házastársával vagy élettársával él együtt, akkor a családi pótlékot megfelezve mindkét személy bevallja. Ha egyedülálló szülő kapja a családi pótlékot, akkor csak a családi pótlék felét kell bevallania, így azt kell hozzáadnia az adóköteles jövedelmeihez.

Akkor nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak a családi pótlék, ha többek között tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlékról van szó, vagy ha a családi pótlékra saját jogon jogosultként jut hozzá az illető, vagy ha nevelőszülő kapja a juttatást.

Van slusszpoén

Az egyösszegű anyasági támogatás a családi pótlékhoz hasonlóan adóterhet nem viselő járandóság lesz. De az átmeneti szabály azt biztosítja, hogy legelőször a 2010. április 1-jén született gyermek után járó anyasági támogatás legyen adóterhet nem viselő járandóság, így először azt kell szerepeltetni az adóbevallásban.