Fekete bárányból az EU élmezőnyébe

Az elmúlt években Magyarország a legnagyobb GDP-arányos államháztartási hiánylefaragást hajtotta végre az Európai Unióban. Igaz, volt honnan elindulni, és a kiigazítás szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából nem volt sikertörténet. A múltbeli nagyfokú költekezésből eredő rossz nemzetközi megítélésünk miatt azonban éppen most, a válság legmélyebb periódusában kényszerülünk arra, hogy meg is tartsuk ezt a szigorú költségvetési gazdálkodást (köt minket a számunkra életmentő nemzetközi hitelcsomagért vállalt feltételrendszer). Eközben viszont csaknem az összes EU-tagország komoly államháztartási hiánynöveléssel reagál (Brüsszel rábólintása mellett) a gazdasági válságra, komoly gazdasági élénkítő és bankmentő csomagokat finanszíroznak - kezdi összefoglalóját a Portfolio.hu.

Az egyik legnagyobb recessziót éljük át

Amint az alábbi ábrán látszik, Magyarország a 6 százalék körüli, idei évre jósolt gazdasági visszaesése az ír és a balti államok recessziója után az ötödik legnagyobb lehet az EU 27 tagállama között. A balti-államoknak egyébként még az EU-bizottság által jósoltnál is rosszabb lehet az idei évi teljesítménye, erre a friss lettországi GDP-adat is rávilágít.

A magyar GDP-teljesítmény tekintetében a Portfolio.hu által készített piaci felmérés eredménye összhangban van a bizottsági jóslattal, igaz a Magyarországgal foglalkozó elemzők prognózisai között szokatlanul nagy volt a szórás.

A visegrádi országok és Románia idei évi recessziójának mértékét az 1-2,5 százalékos sávba teszi az Európai Bizottság, amelyet jövőre a legtöbb EU-tag gazdaságában stagnálás-közeli állapot követhet.

Saját kezünket kötöttük meg

Miközben az idei várható GDP-teljesítmény szempontjából az uniós rangsor végén vagyunk, aközben az államháztartási hiányteljesítmény szempontjából az egyik legszebb képet mutathatjuk be magunkról 2009-ben. Ezt nem önszántunkból, hanem az elmúlt évekbeli komoly gazdaságpolitikai hibák (nagy túlköltekezés, megugró adósságszint) korrekciója miatt tesszük. Egyrészt azért, hogy megfeleljünk a nemzetközi hitelcsomagért vállalt feltételeknek, másrészt hogy javítsuk a külföldi befektetők magyar államháztartási gazdálkodással kapcsolatos kedvezőtlen megítélését, harmadrészt hogy mérsékeljük a gazdaság devizafinanszírozási igényéből fakadó sérülékenységet.

A május elején közzétett bizottsági előrejelzések nem tudták teljesen figyelembe venni a Bajnai-kormány által tervezett kiadáscsökkentő lépéseket, így 3,4 százalékos GDP-arányos idei évi deficitprognózis szerepelt pontbecslésként, de a Bizottság további kitételeiből úgy tűnik, hogy elérhetőnek látja a hiánycélt. (Megjegyzendő, a hivatalos kormányzati terv 2,9 százalék, míg jelenleg Magyarországon vannak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői, amely tárgyalások során a hivatalos idei deficitcél felemelése is felmerülhet - ha azt adócsökkentésre fordítjuk.)

Amennyiben a 3,4 százalékos magyar hiány előrejelzést európai rangsorba helyezzük, az egyik leginkább feszes költségvetésű országnak számíthatunk idén. Ez persze azt is mutatja, hogy a relatív pozicióváltozásunk nem csak a mi "érdemünk": az európai átlag 5 százalék feletti deficitet tesz ki, köszönhetően a közösség bankmentő és konjunktúraélénkítő csomagjainak.

A visegrádi országokat és Romániát vizsgálva is 4-6 százalékos jóslatokat láthatunk (a legnagyobb a lengyel deficit lehet a régióban). Amint az alábbi ábrán is látszik, a legnagyobb idei és jövő évi deficitet Írország és Nagy-Britannia produkálhatja bőven 10 százalék feletti mértékkel idén és jövőre egyaránt. A jelek szerint az ír gazdasági csoda második fejezete távolról sem olyan fényes, mint az első volt.

Adósságrátával az élbolyban

Az említett költségvetési kiköltekezés természetesen hatalmas államkötvény-kibocsátási hullámot jelent, ami igen látványosan mutatkozik meg az államadósság-prognózisokban. Az EU-27 szintjén 2008-ban 61,5 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ám jövő év végére csaknem 80%-ra ugorhat. Egészen extrém példa ennek okára az, hogy az ír adósságráta 43 százalékról 80 százalékra nőhet (a 2007-es 25%-hoz képest tehát arányaiban megháromszorozódik).

Magyarország az EU 27 tagállama közül idén a negyedik legmagasabb adósságrátát mutathatja fel (81 százalék, amely jövőre minimálisan tovább nőhet), jóval nagyobbat, mint a térségi versenytársaink (Románia 18 százalék, Szlovákia 32 százalék, Csehország 34 százalék, Lengyelország 54 százalék). Mint ismert, az EU tagállamai közül Magyarország volt az első tavaly ősszel, amely a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság segítő kezéért nyújt a külső finanszírozási helyzet stabilizálása érdekében. Azóta Lettország és Románia is ilyen típusú hitelért folyamodott, míg Lengyelország egy ennél rugalmasabb hitelcsomagot vett igénybe.

Nem vagyunk már annyira sérülékenyek

Az unióban egyik legmagasabb magyar adósságráta lényeges sérülékenységi tényezője a magyar gazdaságnak, de fontos más vetületből is európai rangsort készíteni a teljesebb körű kép érdekében. A befektetők előszeretettel vizsgálják az országok sérülékenységét a külső finanszírozási igény GDP-hez viszonyított aránya szerint is. Amennyiben külső forrásbevonásra szorul egy ország, akkor külső finanszírozási igényről, ha nem, akkor külső finanszírozási képességről beszélünk. A bizonytalan mértékű nemzetközi tőkeáramlások időszakában a külső pénzügyi függőség komoly sérülékenységi tényezőt jelent.

Amint az alábbi ábrán látszik, Magyarország ezen rangsor szerint már távolról sem a leginkább sérülékeny országok között található, sokkal inkább a középmezőnyben. 2009-ben az Európai Bizottság szerint a lengyelekkel azonos nettó külső finanszírozási igényt mutathat fel Magyarország (a GDP 3 százaléka), amely elmarad a francia, spanyol, román, portugál és görög értékektől ebben a negatív rangsorban. (Természetesen meg kell jegyezni, hogy a külső sérülékenységnek fontos, de nem egyeten aspektusa a nemzetgazdasági finanszírozási igény. Ennek lejárati, denominációs és szektoriális szerkezete, az ország árfolyamrendszere stb. egyaránt fontos információkkal bír, ezekre itt nem térünk ki.)

Amennyiben helytálló a Bizottság előrejelzése, úgy a befektetők fejében fokozatosan javulhat majd a magyar gazdaság külső sérülékenységéről a befektetők fejében alkotott, egyelőre igen negatív kép. Az alábbi ábra többek között jól szemlélteti, hogy a gazdasági válság milyen komoly mértékben kényszeríti kiigazításra az erősen külföldi finanszírozásra szorult balti-államokat is.

Az áfa-hatás miatt lógunk ki

Amellett, hogy az egyik legmélyebb recesszióval néz szembe idén a magyar gazdaság, az éves átlagos infláció tekintetében mégis az egyik legnagyobb értékkel kalkulált az Európai Bizottság, döntő részben a júliustól életbe lépő áfa- és jövedéki adóemelések hatása miatt. Románia (5,6 százalék) és Lettország (4,6 százalék) után a 4,4 százalékra jósolt magyar inflációs előrejelzés következik, jócskán meghaladva a 2,6 százalékos lengyel, a 2 százalékos szlovák, az 1,1 százalékos cseh előrejelzést.

Az eurózónában az egyes országokban a defláció reális kilátás (Írország, Spanyolország, Portugália), így az övezet átlagos pénzromlási üteme is fél százalék körüli lehet. A gazdasági élénkítés érdekében végrehajtott pénzmennyiség-bővítés inflációs hatásait nem tartja komoly aggodalomra okot adónak a bizottsági előrejelzés 2010-ben sem (1,8 százalékos átlagos infláció). A 2,2 százalékos jövő évi magyar inflációs adat minimálisan térhet el az uniós átlagtól.

Szociális válság fenyeget

Végül érdemes megnézni, hogy a súlyos gazdasági recesszió milyen negatív következményekkel fenyeget az EU munkaerőpiacán. Az Eurostat harmonizált munkanélküliségi rátája alapján képzett rangsorban Magyarország inkább a felső harmadban található 9,5 százalékos idei, illetve 11,2 százalékos jövő évi előrejelzéssel, de egyúttal csaknem teljesen megegyezik az EU-átlaggal. A szlovák és a lengyel munkanélküliségi ráta a magyarnál magasabb, míg a csehországi annál alacsonyabb maradhat.

Az alábbi ábra alapján érhető, hogy miért figyelmeztetnek az Európai Bizottság vezető tisztségviselői arra, hogy szociális válság fenyegeti a közösség tagországait a munkanélküliségi ráták megugrása miatt. A már 2008-ban is legmagasabb spanyol munkanélküliségi ráta 2010-re csaknem megduplázódhat (20 százalékra), de a lett, litván és ír ráta is 15 százalék körülre ugorhat. A gazdasági válság által erősen érintett ipari kibocsátás miatt a szlovák munkanélküliek száma is intenzíven emelkedhet (12 százalékra nőhet).